Ma már a hagyományos könyvtárhasználók (diákok, kutatók, 'mezei olvasók') mellé egyre nagyobb számban sorakoznak fel az üzleti élet, a könyvtári és információs hálózat szakemberei is. Olyannyira, hogy az éppen futó stratégiai időszak (2005-2008: Redefining the Library) egyik kulcsfontosságú eleme, hogy alkalmassá váljanak a tömeges igények kielégítésére. Nem csoda: a központi katalógusban évente 25 millió keresést futtatnak; 450 ezren látogatnak el személyesen az olvasótermekbe; közel 6 millió dokumentumot kapnak kézhez helyben vagy a dokumentumellátó rendszer révén a felhasználók. Érdekes, hogy a Csatorna túloldalán tisztában vannak azzal, hogy a nemzeti kutatási infrastruktúra fejlesztése, az üzleti élet információval való ellátása - és nem utolsósorban a nemzeti emlékezet művelése -- megtérülő szolgáltatások: a BL tevékenysége becslések szerint évi 360 millió fontot fial a gazdaságnak, vagyis a befektetett összeg közel 4,5-szeresét 'hozza vissza'. 2005-ben a fenti tapasztalatokra alapozva kezdeményezte a brit nemzeti könyvtár a nemzetközi összevetést célzó, említett felmérést. A projektben 20 ország szolgáltatott adatokat: EU-tagországok és csatlakozásra várók vegyesen, de Európán kívüliek is. Intézményük küldetését valamennyien kulturális, kutatás-orientált, oktatási profillal határozták meg -- az egyes területek között legfeljebb a hangsúlyok estek máshová. Ugyancsak 90% feletti arányban jelölték ugyanazokat a használói csoportokat (akadémiai kutatók és személyzet, felsőoktatásban tanulók, illetve egyéb érdeklődő könyvtárhasználók), akik különösen a humán és társadalomtudományok iránt érdeklődnek. - F: Nemzeti könyvtárak: küldetés és kormányzati támogatás (ref.: Vasbányai F.)