A fogyatékkal élő személyek emberi jogairól szóló ENSZ-egyezmény (2006), ami paradigmaváltást hozott a fogyatékkal élőkhöz való hozzáállásban, 2009-ben lépett hatályba Németországban. Ettől az időponttól kezdve a könyvtárak mint nyilvános szolgáltató és az oktatást támogató intézmények is kötelesek az akadálymentes hozzáférést, valamint (a korábbi integráció helyett) az inklúziót és a részvételi lehetőséget is biztosítani. Ez nem kis feladat, ugyanakkor láthatóvá teheti és megerősítheti, hogy milyen fontos szerepük van a könyvtáraknak az emberi jogok - konkrétan az információkhoz, oktatáshoz és kulturális részvételhez való hozzáférés - érvényesítésében. A fogyatékkal élők könyvtári ellátását korábban a szociális könyvtári munkával és az etikai kérdésekkel hozták összefüggésbe, az egyezményt követően viszont az emberi jogi szempontok kerültek előtérbe.
Bár a könyvtárakat maga az ENSZ-egyezmény konkrétan csak a kulturális életben való részvétellel összefüggésben említi, a dokumentum és a benne foglalt alapelvek sokféleképpen hatnak a könyvtárak tevékenységére. A könyvtárak ugyanis olyan intézmények, amelyek az egyenlő és akadálymentes hozzáférést valóra váltják mindenki számára. Az ezzel kapcsolatos konkrét intézkedések a könyvtárakban a dokumentumok és információs eszközök formátumában, nyelvezetében, az alkalmazott információtechnológiában, továbbá szabványos (ún. Universal Design szerinti) építészeti, termékekkel kapcsolatos és szolgáltatási megoldásokban öltenek testet.
Jelentős előrelépés lenne, ha ezek a szolgáltatások nemcsak egyes szakkönyvtárakban lennének hozzáférhetőek, hanem közvetlenül az érintettek lakhelyén, tanulási környezetében és munkahelye közelében is. A Németországban 2019-ben hatályba lépett Marrákesi szerződés szemlélete reményt ad erre. A könyvtáraknak és társadalmi szervezeteiknek egyelőre még aktívan kell fellépniük, és tudatosítaniuk kell az állam és a civil társadalom előtt, hogy mindenki számára egyenlő hozzáférést biztosítanak, és a jövőben még erőteljesebben ki kell állniuk az inklúzió és az akadálymentesség mellett. Legalkalmasabb partnereik ebben a fogyatékkal élők helyi vagy országos szervezetei és mozgalmai, akiknek jelszava: "Semmit rólunk nélkülünk." (A fogyatékkal élő személyek emberi jogairól szóló ENSZ-egyezmény megvalósítása Németországban: könyvtári feladatok és esélyek; ref.: Hegyközi I.)