Sokat számít a román nyelv ismerete a fizetésekben, a kutatások szerint mégis egyre kevesebb fiatal beszél jól románul.
... az erdélyi magyarok között jelentkező jövedelemkülönbségeknek 5-8%-át magyarázza kifejezetten a román nyelvtudás. "Az, aki ugyanolyan pozícióban, nagyjából ugyanolyan végzettséggel, ugyanabban a városban lakik és tud románul, az 5-8%-kal keres többet annál, mint aki nem" - mondta Csata Zsombor szociológus.
Majd arra is kitért, hogy ez a fajta párhuzamosság - és ez inkább egy antropológiai benyomás Csata szerint - nem csak a tömbvidékeken, hanem a vegyes vidékeken vagy a nagyobb városokban is jellemző. Szerinte ez részben azzal magyarázható, hogy privatizálták azokat a közösségi tereket (játszótereket, grundokat stb.), ahol szabadon találkozhattak például a magyar gyerekek a románokkal, és helyüket átveszik a fizetett, szervezett események, amelyek alapvetően klubtagságot felételeznek, jellemzően etnikusan szerveződnek. Ide kapcsolódik Csata szerint az is, hogy a világ sokkal gyerekcentrikusabb lett, a szülők hálózata is egyre inkább igazodik a magyar óvodába, iskolába járó gyerekek hálózatához, ami szintén magyarázhatja az etnikai szigetek, párhuzamosságok kialakulását.
Csata szerint tehát a médiakitettséggel kapcsolatos adatok is azt támasztják alá, hogy az erdélyi magyarok egyre kevésbé érintkeznek a románnal. ... Nem véletlenül vannak arra vonatkozó törekvések például Magyarországon, hogy az idegen nyelvű filmeket feliratozva lehessen megtekinteni. "Kimutathatóan jobb az idegen nyelvek ismerete azokban az országokban, ahol az emberek eredeti nyelven nézik a filmeket" - mondta Csata.
Ezek a kérdések azért is érdekesek, mert elméleti szinten azok a kisebbségek tudnak jobban boldogulni, keresnek többet, akik megtalálják a finom egyensúlyt a többségi társadalomra való rákapcsolódás és lekapcsolódás között. Magyarán, kellő mértékben vannak híd jellegű kapcsolataik a többségi társadalom irányába, de kellően erős a belső szolidaritás is ahhoz, hogy ezek a kisebbségek ne essenek szét, és adott esetben az etnikai piacokon tudjanak előnyt kovácsolni a kisebbségi összetartásból. Ebben a kérdésben emellett rendkívül lényeges a bizalommal kapcsolatos dimenzió, hiszen egy olyan társadalomban, ahol magas a bizalom, ott általában alacsonyabbak az úgynevezett tranzakciós költségek, kevesebbet kell költeni biztosításra, felügyeletre, a szerződésekbe foglalt megállapodások kikényszerítésére, és több erőforrás jut beruházásokra, vagy akár jóléti támogatásokra.