Wardle (2016) a hamis információ terjesztési módja alapján hat típust különít el egymástól:
1. Hiteles forrás használata nem megfelelő kontextusban (például: az illegális migránsokról bemutatott videó nem abban az országban készült, mint ahogy azt a kommentár állítja; amerikai kontextusban: Marokkóban készült videót mexikóiként tálaltak).
2. Eredeti híroldalakat utánzó, a márkájuk hitelességét kiaknázó, hamis oldalak (például: az ABC News abcnews.go.com oldala helyett abcnews.com.co; The Guardian helyett The Guardlan [L betűvel helyettesítve az I-t]; az index.hu helyett index.blog.hu cím).
3. Álhíroldalak (például: az önmagát "fantázia-híroldal"-nak tituláló WTOE 5 News oldalon jelent meg az amerikai elnökválasztás előtt az a hír, miszerint Ferenc pápa támogatja Trump megválasztását).
4. Hamis információt terjesztő vizuális elemek (képek, videók), mémek (például: az a mém, amely szerint lehet sms-ben szavazni, és nem kell személyesen megjelenni a választási bizottság előtt, és a képen még Hillary Clinton sms-száma is szerepel, nagyon sok megosztást kapott).
5. Manipulált tartalom (például: fotosoppolt képek terjesztése).
6. Paródiatartalmak (gyakran a vicceket, a humoros tartalmakat is komoly hírként osztják meg a felhasználók; az USA-ban a The Onion és a Clickhole, Magyarországon jelenleg a Hírcsárda a legismertebb szatirikus híroldal).