Falyuna Nóra, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő TudCom tudománykommunikáció kutatócsoport és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatója: - A pszeudotudományos szövegek gyakran használják a tudományos stílust, ám kritikus olvasással felismerhető a szöveg hiteltelensége, többek között arról, hogy hiányzik az érvelés megalapozottsága, a hivatkozott szaktekintélyek hitelessége, azonosíthatósága, a módszertan vagy a terminológia pontossága. "Ha egy termék például nem azzal érvel minősége mellett, hogy mit tud, hanem azzal, hogy az Egyesült Államokban is jóváhagyták, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy ez miért releváns. Egy tudományos szövegtől elvárt az azonosítható, ellenőrizhető és hiteles kutatásokra, szakértőkre hivatkozás, nem elég pusztán valamilyen tekintéllyel meggyőzni" - mondta. Hozzátette, a számoknak sem szabad kritika nélkül hinnünk, figyelnünk kell a számadatok előállításának és felhasználásának körülményeire is. Így van ez a szakszavakkal is. Ezek azt a speciális tudást jelenítik meg, amellyel egy szakértő rendelkezik. Használatukkal az áltudományos szövegek azt a látszatot tudják kelteni, hogy a szerző e tudás birtokában van, holott sok esetben nem létező terminusokat használ, vagy létező terminusok nem pontos használata okozza a félrevezetést.
- Kapcsolódó: Trump olyat mondott a rákról és a szélerőművekről, hogy beleremegett az internet link