- A könyvtár szolgáltatásáról megkérdezzük a könyvtárhasználókat - és abból vonunk le következtetést a könyvtár minőségére.
- Konferencia, vándorgyűlés, tájékoztatás megítélésekor a jelenlévők véleményét vesszük csak figyelembe. Ugyanis a célcsoportba tartozók, de jelen nem lévők már nemritkán ott-nem-létükkel eleve véleményt alkottak.
- Az olvasásösztönző projektek a szinte kizárólag a jól olvasókat érik el. Így - bár a szervezés nem jár nagy szellemi erőfeszítéssel - a projekt illúziót kelt, és aligha sikerül növelni az olvasók táborát.
E téves - gyakran megszépítő - döntések alapja a túlélési torzítás jelensége. (MG) Nézzünk rá egy hadtörténeti példát is...

- Az első illusztráción [ld. a forráslinket] a második világháborús, bázisaikra visszatért amerikai repülőgépeket ért német légvédelmi találatok statisztikai megoszlása látható. Több száz, bevetésről hazatért B-17 Flying Fortress tanulmányozása után a kutatók megrajzolták ezt az ábrát, majd első körben azt javasolták a tábornokoknak, hogy azokat a részeket erősítsék meg, ahol a találatok a legsűrűbbek. Ez első megközelítésben logikusnak is tűnt.
Aztán jelentkezett egy Wald Ábrahám nevű, kolozsvári születésű matematikus, aki akkor már az USA-ban tanított a Columbia Egyetemen (családja jelentős részét akkor már elhurcolták koncentrációs táborokba). Wald felhívta a katonai illetékesek figyelmét, hogy a CNA téved: a repülőgépeknek pont azokat a részeit kell megerősíteni, amelyek az ábrán NEM kaptak találatot (második illusztráció a kék körökkel). A kolozsvári tudós zseniális magyarázata szerint egy repülőgép statisztikailag a teljes felületén kap találatot, de azok a gépek, amelyeket megvizsgáltak, sikeresen visszatértek, míg azok, amelyek lezuhantak, valószínűsíthetően a többi, látszólag sértetlen részeken kapták a német légvédelem találatait, s ezek nyomai a hazatért gépeken értelemszerűen nem láthatóak. Vagyis a legsérülékenyebb, legveszélyeztetettebb részek pont azok, ahol a megvizsgált gépeken nincs (vagy nagyon kevés) lövésnyom látható.
Wald javaslata számos amerikai gépet és ezek személyzetét mentette meg a háború hátralevő részében. Az eredeti téves következtetést és az ehhez kapcsolódó érvelési hibát a pszichológia úgy nevezi, hogy túlélési torzítás (angolul: survivor bias) és azt jelenti, hogy hiányos alapinformációkra támaszkodva gyakran csak a sikeres példákra fókuszálunk, a kudarcokra nem, s ebből téves (olykor végzetes) következtetéseket vonunk le. Mindannyian elkövettük már ezt a hibát, csak talán nem tudtuk, hogy ilyen szép neve van. (Szabó G. Tibor ajánlásával)