Egy metaelemzés - Az influenza elleni oltások hatékonysága és eredményessége: szisztematikus áttekintés és metaanalízis (Lancet) link - szerint gyakorlatilag évtizedek óta értékelhetetlenek az influenza-vakcináció hatékonyságára vonatkozó közlemények (5707 publikációból 31 tűnik megalapozottnak). Egy másik "metasztadi" - Vakcina az egészséges felnőttek influenzájának megelőzésére link (Cochrane Library) - nagyon szerényként valószínűsíthető különbséget mutat ki a vakcináció előnyeként. Kórházi kezelést előfordulását tekintve még annál is kisebbet, betegszabadság mértékében pedig gyakorlatilag semmit.
Ez aaaz! A világ legjelentősebb tudományos lapjai is mellénk álltak! - mondhatják erre az oltásellenesek. - Nos, a helyzet ennél összetettebb.
1. Egyrészt a cikkek alapján a szokásos közegészségügyi gyakorlat bizony megkérdőjelezhető, illetve vakcina és vakcina között nagy a különbség alkalmazhatóság, hasznosság szempontjából.
2. A tudomány alapvetése, hogy minden megállapítás megkérdőjelezhető. Ha nem, akkor az halott tudás. Könnyen előfordul, hogy tudományos lapok egymás, vagy saját korábbi kutatásaikat cáfolják. Így fejlődik a közös tudás. Ezért becsületes dolog belátni az ismereteinket meghaladó területeken: nem tudjuk, bizonytalanok vagyunk benne, de azt feltételezhetjük, hogy... Tehát nem a tudománytól, hanem sokkal inkább az ellentmondást nem tűrően kommunikált megállapításoktól és orgánumaiktól érdemes tartózkodni. Pl.: "Falus Ferenc országos tiszti főorvos [...] szólt arról is, hogy a H1N1-es vírus addig fertőz, míg mindenki meg nem betegszik, vagy be nincs oltva, így valamilyen formában és mértékben mindenkinek találkoznia kell a kórokozóval." (2009.) vagy tavaly, az infostart.hu-ból: "Müller Cecília azt is elmondta, 11 főnél H1N1-típust mutattak ki a szezon kezdete óta. Az egyéb légúti megbetegedéseket is vizsgálják, így találtak 5 ÓRIÁSSEJTES vírust is. [kiemelés: PP]" (Porosz Péter)