Megfigyeléses vizsgálatokat végeztek a könyvtár találkozóhelyként, közösségi térként betöltött szerepét illetően, és olyan konkrét kérdésekre is választ kívántak adni, mint hogy segíti-e a könyvtár az integrált közösségek létrehozását, illetve milyen szerepet játszik a bevándorlók integrálásában, és voltaképp mire is használják a látogatók a könyvtári tereket.
Az Oslóban végzett kutatás egyik részében egy nullától tízig terjedő skálán értékelhették a résztvevők a különböző találkozóhelyek fontosságát a helyi közösségek életében, a könyvtárak pedig meglehetősen jól szerepeltek. A legutóbbi, 2011-es felmérésben a könyvtárak átlagos pontszáma 7,66 volt, ami némileg elmaradt a sportközpontok, uszodák, kulturális központok és más hasonló intézmények 8,5-ös, illetve az iskolák 8,14-es teljesítményétől, ugyanakkor megelőzte a piacok, parkok (7,26), kávézók (7,47) és bevásárlóközpontok (5,78) értékelését. Az első ilyen típusú felmérés (2006) során 7,09-es értékelést szerző könyvtárak tehát egyértelmű növekedésről tettek tanúbizonyságot, és a találkozási helyként betöltött szerepük jelentősége is igazolódni látszott.
A cikk az integráció vonatkozásában is pozitív eredményeket fogalmaz meg. A felmérésekben részt vevő könyvtárlátogatók több mint egyharmada nyilatkozta ugyanis, hogy szóba elegyedett a könyvtárban idegenekkel is, akik pedig sok esetben más etnikumhoz vagy más korosztályhoz tartoztak, illetve más kulturális háttérrel rendelkeztek. A könyvtár ezek szerint a tolerancia növeléséhez is hozzá tud járulni. (A könyvtárak és az életminőség; ref.: Tóth B. I.)