Épp azok az agyterületek működtek jóval gyengébben, amelyek a kreativitásért és a figyelemért felelősek. Ezt mérték az ismert elektromos agyfigyeléssel, az EEG-vel a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói, miközben kísérleti alanyaik egyetemi dolgozatot írtak mesterséges intelligencia (MI), a ChatGPT segítségével. Az internetes keresést használók agya aktívabb volt, a legélénkebbnek pedig a segédeszköz nélkül dolgozóké bizonyult. Ebben a kísérletben az az érdekes, hogy méréssel támasztotta alá azt, amit korábbi kutatások az MI-alkalmazások használóinak kikérdezése alapján következtettek ki. Az eredmény emlékeztet azokra az évekkel korábbi tanulmányokra, amelyek szerint a navigációs készülékek használóinak előbb-utóbb gyengül az önálló tájékozódási képességük. További kísérletekre lesz szükség annak megállapításához, hogy hosszabb távon az MI gyengíti-e felhasználóinak szellemi teljesítményét. Az elhamarkodott következtetésekkel szembeni egyik ellenérv, hogy a kritikusabb gondolkodású emberek kevésbé támaszkodnak az MI-re, más szóval az MI használata nem annyira oka, hanem inkább következménye a renyhébb gondolkodásnak. Az is felmerült, hogy egyes részfeladatok megoldásában régóta segítenek a gépek - például a pénztárosoknak az árak megállapításában és összeadásában, az autósoknak a navigációban -, ezeknek a részfeladatoknak az átvállalása azonban összességében nem butította el az embereket. Nyitott kérdés viszont az, hogy ha az MI nagyobb mértékben és bonyolultabb feladatok megoldásában tehermentesíti az agyat, akkor akár le is szoktathatja az embereket a gondolkodásról. Ez ördögi körbe vezetne: minél fárasztóbbá válna a töprengés, annál szívesebben adna le az ember feladatokat az MI-nak.