Mi is hajtja a produktivitást? Miközben sokan úgy tartják, hogy a pénzügyi juttatásoknak van a legnagyobb hatása a termelékenységre, a kutatások ennek sorra ellentmondanak. Az Oxfordi Egyetem Jóléti Kutatóközpontjában nemrég empirikus vizsgálatban sikerült bizonyítani a dolgozói (mentális) jólét és a produktivitás közötti összefüggést, ami Jan-Emmanuel De Neve, a központ igazgatója szerint a négynapos munkahét működőképességét támasztja alá. A kutatásban a British Telecom telefonos ügyfélszolgálatán dolgozók elégedettségi szintjét mérték heti bontásban, fél éven keresztül, és kiderült, hogy ha egy dolgozónak jó hete volt, vagyis a jóléti szintje magasabb volt az átlagosnál, az 13 százalékos növekedést jelentett a produktivitásában. De Neve szerint ennek mintájára a négynapos munkahéttel járó előnyökkel (kevesebb stressz, több minőségi szabadidő) is mindenki jól járna: "A jólét az első, abból fakad a produktivitás."
A Perpetual Guardian nevű új-zélandi alapkezelő cég 2018-ban indította el a saját pilot programját, amely során nyolc héten át heti négy napot kellett dolgozniuk az alkalmazottaknak, változatlan fizetés mellett. Az eredmények magukért beszélnek: a dolgozók kiegyensúlyozottság-érzete a munka és a magánélet között 54-ről 78 százalékra emelkedett, a stressz 45-ről 38 százalékra csökkent, a produktivitás (és ezzel a cég profitja) nőtt, és gyakorlatilag minden jóléti mutató javulásnak indult. A vállalat azóta sem tért vissza a meghaladott ötnapos munkahéthez, és kisebb hullámot indított az országban: legutóbb az Unilever új-zélandi részlege jelentette be, hogy 2020 és 2021 decembere között teszteli a négynapos munkahetet, a koronavírus-járvány alatt pedig Jacinda Ardern miniszterelnök is letette voksát a csökkentett munkahét mellett.
A berlini székhelyű, de 15 országban több, mint ezer embert foglalkoztató Awin a tavalyi lezárások idején kezdett lépéseket tenni a csökkentett munkaidő irányába. Az online marketinggel foglalkozó cégnek más szektorokkal ellentétben ekkor indult be igazán az üzlet, ezért a dolgozókon a kiégés jeleit kezdték észlelni. Tavasszal még csak azt javasolták a távmunkában dolgozó alkalmazottaknak, hogy péntekenként ebédidő környékén tegyék le a munkát, de ez a fél napnyi szabadidő már annyit jelentett, hogy a munkavállalói aktivitás, az ügyfél-elégedettség és az eladási mutatók is nőni kezdtek, ezért 2021 januárjában kihirdették, hogy bevezetik a négynapos munkahetet, a fizetés és a juttatások csökkentése nélkül. "Határozottan látjuk, hogy a boldog, aktív és kiegyensúlyozott munkavállalók sokkal jobban dolgoznak. Megtalálják a módját, hogy miként lehet okosabban beosztani a munkát, és így legalább ugyanannyira produktívak" - mondta a Bloombergnek az Awin vezérigazgatója, Adam Ross.