Lucy K. Dearn és Stephanie E. Pitts egy kutatásukban megpróbáltak választ keresni arra, hogy mi köti le a fiatalokat a klasszikus zenében, és mi okoz nekik nehézséget a befogadásban. A kutatásban 40 fiatal vett részt, akik kamarazenei koncerteket hallgattak végig. Kiderült, hogy többségük nehezen azonosultak a zenében megjelenített érzelmekkel, mert nem találták megfelelőnek a környezetet ahhoz, hogy megnyíljanak a zene számára. Ennek egyik oka saját bevallásuk szerint az volt, hogy úgy érezték, a közönség többi tagját (akik jóval idősebbek voltak náluk) látszólag nem ragadta magával a muzsika, hanem mozdulatlanul, rezzenéstelen arccal ültek a székükön.
Egy megoldás: Groupmuse - A klasszikus zene ha tetszik, ha nem, szubkultúra lett a 21. századra (sőt, ha már itt tartunk, ma kábé minden szubkultúra, és ez az egybefonódás alkotja a kultúrát), és ez a tábor nagy nehezen fogadja be az új tagokat. Ezen a nehézségen igyekszik segíteni például a Groupmuse nevű mobilos alkalmazás, ami nagyjából olyan, mint egy klasszikus zenei Uber. Egy előadó koncertet hirdethet meg a lakásán vagy más alkalmas helyen, mások pedig hallgatóként jelentkezhetnek rá. A koncertek tulajdonképpen ingyenesek, de a végén körbejár egy adománygyűjtő kosár. A szitu abszolút win-win: oldottabb környezetben az előadó és a hallgató is könnyebben ellazul, és intimebb viszony jön létre kettejük között, illetve a zene irányába. Az app használóinak 70%-a a harmincas vagy fiatalabb generációból kerül ki.
Szóval hova tűntek a fiatalok? - Megvannak, érdeklődnek, és semmivel sem rosszabbak, mint a fiatalok régen. Ez az a generáció, akik rajongnak a Ring-ciklus grandiózusságával vetekedő Gyűrűk Ura-filmekért, nem áll messze tőlük a spiritualitás, és tizenhat évesen Bluetooth-on küldték telefonról telefonra Yiruma zongorazenéit, sőt, kedvenc vámpírjuk az Alkonyatból is Debussyt hallgatott. Most pedig arra várnak, hogy valaki megmutassa nekik, hogy Brahms, Bartók vagy Bach nem azért jó, mert öltönyt lehet hozzá húzni, vagy mert százéves koncertteremben hangzik fel, hanem mert önmagában szép. Arról meg végleg hallani sem akarnak, hogy ezt a zenét azért kell hallgatni, mert ez a klasszikus, meg ez a komoly, mert nekik tetszik a pop, a rock, a rave, az indie, ha olyanjuk van, szívesen hallgatnak jazzt, és ha szembejön velük valami Spotify-on, és tetszik nekik, elmentik a kedvencek közé.