A német közkönyvtárakat 24 millióan látogatják évente, és majd 8 millió a beiratkozott olvasók száma. A könyvtár tehát a leginkább használt kulturális intézmény Németországban. Erre akár büszkék is lehetnének: ugyanakkor tény az is, hogy a 14 és a 75 év közötti népességnek csupán a 29%-a valamilyen közkönyvtár tagja. [Magyarországon: 13%] (41% volt beiratkozott olvasó valamikor, de 28% saját bevallása szerint még sohasem járt könyvtárban.) A jó hír az, hogy digitális korszakunkban is állandó maradt a látogatók száma, a lakosság harmadát teszi ki. Ez az adat mégsem megnyugtató, hiszen a közkönyvtárak mindenkinek a rendelkezésére állnak.
A tizenöt éves fiatalok európai összehasonlító vizsgálata rávilágít arra, mi volna a teendő. A könyvtárlátogatók átlagos aránya 36%: az európai országok többségében tehát jóval magasabb, mint a német. (Az éllovasok -- Finnország, Svédország, Dánia -- esetében az arány fordított: ott kétharmad a beiratkozott olvasó és egyharmad a könyvtárba nem járó.)
A válaszok alapján megállapítható, hogy
- a tipikus egykori könyvtárhasználó 20-59 éves, felsőfokú végzettségű, interneten vesz könyvet, gyermektelen, és a szülei sohasem vitték el könyvtárba, míg
- a tipikus könyvtárba nem járó 60-75 éves, nincs felsőfokú végzettsége, nemigen érdeklik a könyvek, gyermektelen, és őt sem vitték el szülei a könyvtárba.
Alig, vagy egyáltalán nem játszik szerepet a könyvtárral kapcsolatos rossz tapasztalat; a róla alkotott kép rossz, de nem indokolja, hogy nem járnak könyvtárba. Ezzel szemben fontos a személyes vonzalom és a szokás, melyen a könyvtár nem tud változtatni. Csak másodikként említettek az egykori könyvtárhasználók olyan okot, melyben a könyvtár illetékes: gyorsabb (internetes) hozzáférést, felhasználóbarát nyitvatartási időt, életkorhoz igazított vonzóbb rendezvényeket, megnyerő környezetet, kávézót és vonzóbb médiakínálatot. Más tényezők is vannak, melyek valószínűvé vagy kevésbé valószínűvé teszik a könyvtárhasználatot: akik gyerekként szüleikkel vagy az iskolával voltak már könyvtárban, nagyobb valószínűséggel lesznek könyvtárhasználók, mint akik ebből kimaradtak. (A nem használók esetében nem találtak olyat, mely a könyvtárlátogatást motiválná.) A 14 és 19 évesek számára digitális ajánlatokkal lehetne vonzóvá tenni a könyvtárat.