Továbbra is eltérő elképzelések élnek Lukács György kézirat- és könyvhagyatékáról, mely az Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ felügyelete alatt működik. Az Agárdi Péter, Kardos András és Mesterházi Miklós által jegyzett "Érted jöttek, nem ellened" ÉS-cikk (2017. szeptember 8.) egyebek mellett kifejti:
"Monok[ István]nak az Archívumban őrzött kéziratokról sincs fogalma; "maradék" kéziratokról ír, meg arról, hogy "kéziratai közül alig maradt fenn valami". - Nos, a filozófus teljes 1945 utáni életműve megvan; szinte valamennyi kézirata a '30-as, '40-es moszkvai évekből; és az Archívumban van a halála után előkerült heidelbergi bőrönd tartalma (fiatalkori esztétikája, néhány korai esszé, ifjúkori levelezése, jegyzeteinek sokasága) és néhány, más úton fönnmaradt kézirat, például a Die Theorie des Romansé. Az összesen több mint 1000 irategységnyi kézirat talán nem illethető a "maradék" meg az "alig" szavakkal. Nem mellesleg ezek a kéziratok nem kiállítani vagy ellenkezőleg, raktárba rekeszteni való fosszíliák: "működnek", példa rá A regény elméletének újabb magyar kiadása, vagy amire Rüdiger Dannemann (az Internationale Georg-Lukács-Gesellschaft titkára, a Lukács-Jahrbuch főszerkesztője) mutatott rá, hogy ugyanis az Ontológia egy újabb német kiadásában szöveggondozási problémák miatt újra a kéziratokhoz kell majd visszanyúlni (a példák tovább volnának szaporíthatók)."
Monok István: "Mindazok, akik aggódnak Lukács György hagyatéka sorsáért, hozzanak áldozatokat. Az MTA gazdag örökséget kapott, ehhez mérten sokat vállalt eddig, és - legjobb tudásom szerint - nincsen szándéka sorsára hagyni az ügyet. Egyedül azonban nem tudja, és - véleményem szerint - ne is akarja megoldani az emlékezet őrzését. Minden örökösnek van dolga a hagyatékkal, a családi örökösöknek is, a tanítványoknak, szellemi utódoknak éppen úgy, mint a magyar filozófiatörténet dokumentálásért közpénzből működő Filozófiai Intézetnek, és az MTA Könyvtárnak is."