Kulcsfontosságú, hogy a könyvtárak képesek legyenek reagálni az általuk ellátott környékek változó demográfiai jellemzőire, az ezekkel összefüggésben változó igényekre. Ehhez részletes adatokra és összetett, a térinformatikát (GIS) is magukba foglaló elemzőeszközökre van szükségük. A GIS-alapú megközelítésekben közös, hogy a demográfiai információkat (pl. népesség, jövedelem stb.) térképes rétegekre viszik. Az ingyen elérhető platformokon nehézkes lehet a navigáció, és nem testreszabhatóak, míg a térítés ellenében kínált szolgáltatások költségesek lehetnek, a használatuk pedig sokszor nehezen elsajátítható.

A könyvtárak hagyományosan a közösség meghallgatásával (community listening), a helyi szervezetekkel való kapcsolattartással juthatnak információkhoz az egyes környékek igényeiről, ám az interjúkészítés idő- és munkaerő-igényes. Ezen erőfeszítéseket egészítik ki az elérhető településstatisztikai adatok, amelyek azonban sokszor nem elég részletesek a helyi jellegzetességeket figyelembe vevő döntéshozatalhoz.
Az egyesült államokbeli Múzeumi és Könyvtári Szolgáltatások Intézete (Institute of Museum and Library Services, IMLS) Open Data Literacy projektjének részeként a szerzők a Seattle-i Városi Könyvtár munkatársainak igényei alapján egy olyan kísérleti térképes eszközt hoztak létre, amely alkalmas a lakosság legfontosabb demográfiai adatainak lekérdezésére és azonosítására. Az adattudományi fókuszú projekt kiindulópontja a közérdekű technológiai (Public Interest Technology) tervezés volt, ezért arra törekedtek, hogy nyílt adatokkal és nyílt forráskódú szoftverekkel dolgozzanak, a végeredmény pedig fenntartható legyen.
Első lépésként félig strukturált telefonos interjúkat folytattak a fiókkönyvtárosokkal, majd a megfogalmazott igények nyomán négyféle felhasználási esetet különítettek el: amikor a könyvtárost a lakosság életkor szerinti bontása érdekli; amikor tudni szeretné, mekkora a háztartások mediánbevétele; amikor az otthon beszélt nyelv alapján kíván szolgáltatást tervezni; végül amikor az állami és magániskolákba járó gyerekek számára és arányára kíváncsi. Második lépésként számba vették a szóba jöhető adatforrásokat. ... (Nyílt adatokkal a fiókkönyvtári szolgáltatásokért; Szabó P.)