Jobb, ha mi, könyvtárosok azonosítjuk a belső kihasználatlan tartalékokat, és forgatjuk magunk a jövőépítésbe, minthogy megvárjuk: fenntartónk csökkentse azokat - hangzik el legalább 30 éve a szakmán belüli figyelmeztetés, lényegében hatás nélkül. A döntéshozók többsége azonban inkább az azonnali tűzoltásra koncentrál. A helyzetet jól mutatja a hazai könyvtári stratégia hiánya is. Igaz, amikor volt ilyen, az sem készült és működött hatékonyan. A 2022-es MKE-vándorgyűlés - címe: Fenntarthatóság, felelősség, szemléletformálás - sem változtatott a helyzeten. Az országos trendekre nyilván nem sok hatással van a szakma, de saját, belső működésének minőségéért nem mutogathat másra. (MG)

- Azért kell foglalkozni a fenntarthatósággal, mert ma az EU mezőnyében a sereghajtók közé tartozunk az egy főre eső megtermelt jövedelem szempontjából - mondja Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) titkára, a BMKE oktatója.
- A fenntarthatóság többtényezős jelenség. Az állóeszköz-beruházás ugyan jelentősen nőtt [Magyarországon], de a gazdasági növekedés kifejezetten természetitőke-felélő volt. A fejlett országokkal szemben elvárás a fenntarthatóság tekintetében az abszolút szétkapcsolás: a GDP növekedését csökkenő anyaghasználat kísérje. ... Magyarországon az évtized második felében a válságig az anyaghasználat nagyobb mértékben növekedett, mint a GDP, vagyis romlott a természetierőforrás-termelékenység, e tekintetben az EU legrosszabbjai között vagyunk.
A tudástőke nem megfelelő fejlesztése nem fogja hosszú távon szolgálni a GDP-növekedést, még akkor sem, ha egyébként sok termelőüzem lesz. Hiányozni fog az innovációs képesség a termékszerkezet megváltoztatására vagy az erőforrás-szükséglet csökkentésére. Átcsoportosításra lenne szükség a fizikai tőke fejlesztésétől a humán és a társadalmi tőke felé.
az elmúlt években az oktatásban töltött idő átlagos hosszát illetően a visegrádi négyek közül Csehország és Lengyelország másfél-két éves előnyre tett szert Szlovákiával és Magyarországgal szemben. A tudástőke mennyiségi különbsége alapján azt lehet tippelni, hogy a következő évtizedben masszívabb lehet a cseh és a lengyel gazdasági növekedés. Ez a különbség abból adódik, hogy nálunk nem kell 18 éves korig középiskolába járni, illetve a főiskolákra és egyetemekre járók aránya alacsonyabb. Ez is mutatja, hogy egyáltalán nem luxus a fenntarthatóság.