Szeifert Dezső: Már korábban és többször is írtam arról, hogy a "bázist", azaz az épületet (és funkcióját) és a szakmát külön kellene választani. Ha egy informatográfus nevű szakma egy "könyvtár" nevű helyen dolgozik / található, akkor "minden a helyére kerül" - szerintem.
Először is a könyvtárosoknak a derekukat kellene kiegyenesíteni. Az adatokból információképzés, logikai rendbe állítás, visszakereshetővé tétel, visszakeresés és főleg mindennek a közzététele a "könyvtáros" szakmának a specialitása. Ehhez jön még a kategóriákban és descriptorokban való, rendszerszerű gondolkodás és praxis is. Azaz komoly szerepe lehetne ebben az információs világban. Mert erre most még komoly igény van. Csak nem ott és úgy, ahogy most van.
A könyvtárat, mint objektumot sokféle dologra fenn lehet tartani, köztük ügyfélforgalomra is. Amibe a tájékoztatástól a dokumentum-biztosításon át a szórakoztatásig sokminden belefér (nevezhetjük művelődésnek is). Természetesen közkönyvtár esetén. Az erre valót pedig informatográfiai szolgáltatásokból lehet(ne) megtermelni.
Ezek azok az egyenlőre még emberi munkát igénylő informatográfiai feladatok, amiket még tájékoztató-könyvtárosinak hívhatunk, vidáman mehetnek az ügyféltéren kívül és szolgáltathatók a net közreműködésével. Mivel ezek TARTALOMSZOLGÁLTATÁSOK kellene, hogy legyenek elsősorban. (folyt. köv.)