Ha elég erős érzelmileg egy üzenet, és hasonlít a korábbi előfeltevéseinkhez, akkor hajlamosak vagyunk elhinni. Nem nézünk utána az információnak. Így kezdhetjük mi is terjeszteni az álhíreket. A jelenlegi digitális médiakörnyezet 3 fő kihívása:

1. Tények, állítások, összeesküvés-elméletek, bizalom: ha a különböző típusú információk egyszerre megtalálhatók egy szövegben, akkor a diákok számára nehézséget okoz a tények, vélemények, állítások és érvek megkülönböztetése. Miben és kiben lehet bízni? Még az összeesküvés-elméleteket is nehéz felismerni, mert azok már nem csak rejtett hatalmas erőkről szólnak, hanem hamis állítást tesznek közzé és azt ismételgetik.
2. Algoritmusok, figyelemgazdaság, felháborodás: a közösségi média és a kereső a figyelmünk megragadására törekszik. Olyan címeket sorol előre, amelyek hatnak ránk. Erős érzelmeket, akár haragot, felháborodást vagy félelmet váltanak ki belőlünk. Ezzel kattintásra és megosztásra késztetnek.
3. "Scanning", "skimming", "shallowness" olvasási technikák: a végtelennek tűnő digitális információ miatt sokszor felületesen olvasunk. Gyakran elhamarkodott ítéleteket hozunk a kattintásvadász címek alapján.

A könyvtárosok segíthetnek a diákoknak megtanítani a források megbízhatóságának megítélését:
- Jacques Barzun és Henry F. Graff (The Modern Researcher, 6th ed., Wadsworth, 2003) szerint a történész az igazsághoz leggyakrabban valószínűsítéssel jut el. A bizonyosság soha nem lehetséges, de a sok körültekintő olvasás után legtöbb esetben elérik az egyetlen valószínűnek tűnő megoldást.
- Egy másik megközelítés a tudományos konszenzus tanítása. A tudósok kollektív véleménye, általános egyetértése egy adott tudományterületen, amelyet egyértelmű bizonyítékok támasztanak alá. Ez nem csak a tudósok egy csoportját jelenti. Illetve nem is azt, hogy megáll a kutatás a területen. A COVID-19 esetében most látható ez a folyamat, ami jó példa lehet a diákoknak.
- Megtanítható a meggyőzés pszichológiája, pl. jobban elhisszük a sokszor ismételt, vagy az elsőnek hallott információt.
- Érdemes megismerni a digitális média közgazdasági szempontjait is. Hasznos megmutatni, hogyan manipulálnak.

Példa néhány gyakorlatra:
- Keressenek egy vitatott állítást. Nézzenek utána a tényellenőrző oldalakon (angolul pl. FactCheck.org). Nézzék meg az állítás ellenőrzéséhez felhasznált forrásokat. Gondolkodjanak rajta, hogyan alakulhatott ki a tényellenőrzők véleménye. Később maguktól is elkezdhetik keresni egy állítás tényszerűségét.
- Magyarázzuk el, hogy kereskedelmi és politikai érdekekből hogyan próbálják megfigyelni az online viselkedésüket és milyen céllal. Beszéljük meg velük, hogyan érinti ez őket, és mit tudnak tenni ellene. (ref.: Habók Lilla)