A kis sorozat korábbi részét link tovább fűzve...
Bár az empátia önmagában nem tesz informálttá, mégis a médiaismeret órák részének kellene lennie. Segít mélyebben megérteni a különböző világnézeteket, és hogy ezek a különbségek hogyan hatnak a különböző csoportok megközelítéseire. Milyen különböző források lehetnek?
Vannak például olyanok, akik inkább a megérzéseikben bíznak, és a hatékonyságot a pontosságnál jobban értékelik. Ezt a média is jobban kihasználhatja, hogy érzelmes reakciókat váltson ki.
Danah Boyd, közösségimédia-kutató is sokat beszélt az empátia fontosságáról a 2018. márciusi SCSW Edu-előadásában (link ). Javasolt gyakorlatai:
- Bátorítsuk a diákokat, hogy ismerjenek meg valaki mást. Például ültessük őket párba, és ismerjék meg egymás nézeteit. Aztán még egy harmadik, külsős véleményt is ismerjenek meg. Elkezdik majd értékelni a közös alapjukat, például hogy nekik ugyanaz a tanáruk.
- PhD diákok körében alkalmazta, hogy olvassanak el öt néprajzi tanulmányt. Csak jókat mondhattak mindegyikről, hogyan járultak hozzá a kutatásokhoz. Ezzel sikerült elérni, hogy ne rögtön cinikusan közelítsék meg az írásokat, hanem empátiával.
- A Just Like Me gyakorlatot ebben a videóban magyarázzák el: link
A gyakorlatok segítségével könnyebben kapcsolatba léphetünk olyan emberekkel, akikkel nem értünk egyet egy számunkra bántó szituációban. Nem lehet elkerülni az intézkedéseket, de meglehet tanulni az erős érzelmek nélküli, átgondoltabb reakciókat. Az empátia segít nyitottabb diákokat nevelni. Elfogadóbb, jótékonyabb, emberközpontúbb szemléletet mutatni a más kultúrával és eltérő nézetekkel rendelkező emberekkel kapcsolatban. (ref.: Habók Lilla)