Köztudott, hogy a természettudományos tárgyakat tanító tanárokat már most is vadásznia kell az iskoláknak, a felvételi statisztikákból pedig kiderül, semmilyen javulás nem várható.
Sikeres a pedagógus-életpályamodell. Több minden bizonyítja, hogy az elmúlt években sikerült növelni a pedagóguspálya presztízsét. Vonzóbbá vált ez a hivatás, hiszen jóval többen jelentkeznek tanárnak. - Ezek a mondatok az elmúlt hónapokból és Rétvári Bencétől, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárától származnak.
Nem igényel azonban sok utánajárást, hogy kiderüljön, mindezt a számok nem igazolják, sőt, sok esetben az ellenkezője tükröződik a felvételi statisztikákból. Ahogy nemrég beszámoltunk róla, a felvi.hu adatai nem mutatnak ugrásszerű növekedést a tanárszakokra jelentkezőknél, több szakpár pedig nemhogy vonzóbbá vált volna 2014 óta, egyre kevesebb érdeklődőt vonz.
Mindez azért igazán aggasztó, mert a Klebelsberg Központ adatai szerint több mint négyezer tanár hiányzik a magyar iskolarendszerből, ráadásul a fizikatanárok nagy része a 46-55 éves korosztályba tartozik, a kémiatanárok döntő többsége pedig 46-50, illetve 56-60 éves. Ugyanezen statisztika szerint kémiatanárként az utóbbi tíz évben kevesebb mint 150-en helyezkedtek el. Azaz a természettudományos tárgyakat tanító pedagógusok száma néhány éven belül drasztikusan csökkenhet majd a hazai iskolákban, és a jelenlegi kép egyáltalán nem arra mutat, hogy lesz, aki pótolja őket.
Ezért megnéztük, hogy néhány egyetemen - az ELTE-n, a Pécsi Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen - mekkora népszerűségnek örvendtek a természettudományos tanárszakok az idén, illetve az elmúlt öt évben. Ahogy az alábbi ábrákon is látható: kilátástalan a helyzet.