Olvasók, szerkesztők és fordítók felől is egyre többet hallani azt, hogy romlik a hazai könyvkiadásban megjelenő fordítások minősége. Az AI-alapú fordítástámogató eszközök használatát sokan már elkerülhetetlennek gondolják, de a közösségi média posztok és az egymás közt megosztott történetek arról is szólnak, hogy bizonyos kiadók már az így kapott szövegek szerkesztésével sem bíbelődnek többé, hanem minimális szöveggondozás után kiadják az AI-fordítást.

Egy több kiadónak is dolgozó, fiatal műfordító (szintén nő) azt mondta, hogy már kezdőként is többször kapott olyan visszajelzést a szerkesztőitől, hogy mennyire hálásak a pontos fordításért, ugyanis sok esetben találkoztak azzal, hogy Google Translate-tel DeepL-vel készült szöveget adnak le fordításként. Szóval ez bőven probléma volt már az AI térhódítása előtt is, és egyértelműen a fordítók díjazásából ered. Nevetséges összegeket kapnak, és ha ebből akarnak megélni, muszáj gyorsítaniuk a folyamaton. Mint mondja, eljutott arra a pontra, hogy már alig vesz frissen megjelenő magyar fordítást, ha hozzáférhető az eredeti.

A Magyar Műfordítók Egyesülete (MEGY) májusi MI és műfordítás konferenciáján egyebek között arról is volt szó, hogy bizonyos fajta fordítások esetében helyénvaló az AI használata; ez leginkább olyan szövegeknél van így, ahol a nyelvi sokszínűség és egyáltalán, a stílus nem lényeges. Ilyenek a jogi, technikai szövegek. ...
Nádori Lídia, a MEGY korábbi elnöke szerint "ha egyet hátralépünk, azt állapíthatjuk meg, hogy az összes szabadúszó értelmiségi szakmát tönkrevágja az egykulcsos adórendszer, a legalsó jövedelmi sáv megadóztatása, illetve az, hogy a KATA szerinti adózást ellehetetlenítették. Az egész szektor döglődését látjuk, nemcsak a műfordítókét. Pesszimista vagyok. Ezért hagytam el az országot, és ezért váltottam, legalábbis részben, mert teljesen nem tudok lemondani a fordításról, ez a hivatásom, imádom csinálni."