Van, aki egyetemi diplomával kevesebbet keres egy biztonsági őrnél, és van, ahol az úgynevezett technikai bérfejlesztésből valahogy sohasem lett valódi növekedés. Egyszerűen nincs pénz: azokat az összegeket, amelyeket a települések eddig fizetéskiegészítésre tudtak fordítani, ma már kénytelenek a működésre költeni.

Az albérletszomszédom biztonsági őr, elvégzett egy OKJ-s tanfolyamot, havonta 10-12 napot dolgozik, igaz, akkor 24 órázik, de 500-600 ezer forint közötti a bruttója, ami nettóban 350-400 ezer, mellette az üres napjain eljár egy ezermesterrel házakhoz javításokat végezni, onnan is bejön neki 100-150 ezer, de az már zsebbe, vagyis nettó félmillió körül összeszed egy hónapban. Én nyolc éve dolgozom a mostani munkahelyemen olvasószolgálatosként, diplomás minimálbért kapok, ami 348 ezer bruttó, ebből nagyjából 232 ezer, amit meg is kapok. Ehhez jön még havi 25 ezer forint cafetéria, illetve negyedévente nettó 24 ezer forint úgynevezett kutatási alap, vagyis havi átlagban 8 ezer. Ebből kell, pontosabban kellene megélnem. És ezért a pénzért öt évet tanultam egyetemen - mondja rezignáltan Zsolt, egy dunántúli város könyvtárának munkatársa. Aki teljes mellszélességgel egyetért a pécsi Csorba Győző Könyvtár dolgozóinak az önkormányzatnak írt levelével, amelyben - ahogyan erről a Népszava is beszámolt - a könyvtárosok megalázóan alacsony bérük miatt panaszkodnak.

Zsolt szerint a baranyai megyeszékhely könyvtárosainak esete egyáltalán nem különleges, a szakma nagy része méltatlan anyagi körülmények között kénytelen élni.

A KSH adatai alapján ugyan a könyvtárosok átlagbére nettó 379 ezer forint, ám a lapunknak megszólaló szakmabeliek állították, a statisztika, ahogyan az országos átlagbér tekintetében is, meglehetősen hamis képet fest.