Hollandiában folyamatban van a 2026-2030-as Közös Gyűjteményi Terv (Gezamenlijk Collectieplan) elkészítése. A közművelődési könyvtári hálózat legfontosabb stratégiai dokumentuma azt határozza meg, hogy az elkövetkező öt évben hogyan válogassák, gondozzák és tegyék elérhetővé Hollandia-szerte a fizikai és digitális könyvtári tartalmakat. A projekt központi szereplői a Koninklijke Bibliotheek (Királyi Könyvtár, a nemzeti könyvtár), az SPN (a tartományi könyvtári támogató szervezetek hálózata) és a helyi könyvtárak.

A terv 4 fő pillére:
1. Digitális és fizikai egyensúly (hibrid könyvtár) - Miközben a digitális kölcsönzés (pl. az online Bibliotheek applikáció) robbanásszerűen nő, a könyvtár mint közösségi tér is felértékelődik. A cél, hogy a két gyűjtemény ne egymás mellett, hanem egymást kiegészítve létezzen (például a fizikai polcon QR-kód utaljon a digitális kiegészítőkre).
2. Inkluzivitás és diverzitás - Ez a 2026-2030-as időszak leghangsúlyosabb eleme. A gyűjteményeknek tükrözniük kell a holland társadalom sokszínűségét. Ez nemcsak többnyelvű könyveket jelent, hanem azt is, hogy a beszerzés során figyelnek a különböző kulturális hátterű, szexuális orientációjú vagy élethelyzetű szerzők reprezentációjára.
3. Fenntarthatóság (Green Collection) - A terv bevezeti a fenntartható gyűjteménykezelés fogalmát.
Területei:
- logisztika: A könyvtárközi kölcsönzés szállítási útvonalainak optimalizálása
- tartalom: Olyan anyagok beszerzése, amelyek segítik az állampolgárok ökológiai tudatosságát
- selejtezés: A kiselejtezett könyvek újrahasznosításának környezetbarát megoldásai.
4. Adatvezérelt állományalakítás - A 2026-os évtől kezdve még nagyobb hangsúlyt kapnak a prediktív algoritmusok. A könyvtárak közös adatbázisokat használnak annak elemzésére, hogy mely témák iránt ugrik meg az igény, így a beszerzéseket nemcsak megérzésre, hanem valós használati statisztikákra alapozzák.

A terv "közös" (Gezamenlijk), mert Hollandiában a könyvtárak már nem "szigetként" működnek, azaz ne vegye meg minden kisvárosi könyvtár ugyanazt a ritka szakkönyvet, hanem országos megosztott gyűjteményt használjanak. Így forrás szabadul fel, és a könyvtárak több pénzt fordíthatnak közösségi programokra, speciális helyi igényekre. (ref.: Gemini, MG)

(E híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

A holland könyvtárak hatékonyságra törekedve hálózatban osztják meg egymással a munkát, és ebben a királyi (nemzeti) könyvtár segíti őket, így figyelmük a nem központosítható, testreszabott, helyi igényekre összpontosul. Széles szolgáltatáskínálatukat gyakran könyvtári szakismerettel nem rendelkezők bevonásával oldják meg, ezáltal a könyvtár még inkább részévé válik a helyi közösségnek, és nagyobb eséllyel éri el a megértést és elismerést. Sőt az önkéntesség egyben közösségépítést, a magány csökkentését, a várható élettartam növelését is . (MG)

A hollandiai Derventer közkönyvtára csalogat honlapján: "Önkénteskednél? - Szeretnél önkénteskedni az Alkotói tér (vö.: link ), a Kézműves kör vagy a Techportál tevékenysédünkben? Kreatív vagy? Vagy szereted a technológiát? Kattints az alábbi gombra, és nézd meg a lehetőségeket! A Deventeri Könyvtár tele van történetekkel, információkkal és inspirációval. Önkénteseinkkel együtt számos programot és tevékenységet kínálunk. Segítesz nekünk abban, hogy változást hozzunk a város életébe? Tájékoztató alkalmainkon - amelyeket munkatársainkkal és önkéntesekkel egyaránt szervezünk - szívesen mesélünk arról, hogy kik vagyunk, mit csinálunk, megmutatjuk az önkéntes munka sokszínűségét. Természetesen az este lehetőséget ad, hogy kérdezzél is. Szeretettel várunk! A tájékoztató megbeszélések időpontjai:" (...)

Önkéntes tevékenységek:
1. Látogatók fogadása a bejáratnál: Fogadod a látogatókat, megválaszolod a kérdéseket, szükség esetén támogatást nyújtasz, és biztosítod a könyvtár friss arculatát.
2. Könyvtári kávézó önkéntese link - Szeretsz emberekkel dolgozni, és változatos önkéntes munkát keresel? Szeretsz a könyvtári kávézónkban dolgozni, és szereted, ha az emberek jól érzik magukat? Vendégszerető, segítőkész vagy, és szeretsz mindent elintézni? Akkor nézd meg ezt az állást most!
3. Digitális önkéntes link - Ha szeretsz számítógéppel, tablettel és telefonnal dolgozni, jól bánsz az internettel és lelkesen osztod tudásodat azokkal, akiknek ez még nehézséget okoz.
4. Nyelvi önkéntes link - Szereted a nyelvet és szívesen segíted az embereket? Nyelvi önkéntesként olyan embereket támogatsz, akik fejlesztenék nyelvi készségeiket, hogy jobban részt vehessenek a társadalom életében. (folyt köv.) (ref.: MG)

A tanulmány egy nagymintás, 2020-2025 közötti szakirodalmi elemzés alapján azt vizsgálja, hogyan formálja a mesterséges intelligencia az információs műveltséget (information literacy, IL) az egyetemi könyvtárakban. Összesen 1669 publikáció térképezi fel a kutatási trendeket, együttműködéseket és a szakmai gyakorlat átalakulását.

Főbb eredmények:
- A gyorsan növekvő kutatási terület néhány kulcsfolyóirat köré szerveződik (pl. The Journal of Academic Librarianship). A nemzetközi együttműködés bővül, az Egyesült Államok publikációs dominanciája mellett nő az ázsiai és afrikai részvétel is.
- Az intézményi különbségek jelentősek: leginkább az erőforrások, a szakértelem és az etikai keretek befolyásolják az MI alkalmazását. Az MI nem mindenre jó eszköz, hanem néhány jól behatárolt területen hoz valódi értéket az egyetemi könyvtárakban, pl. MI-alapú eszközök beépítése kurzusokba, promptolás, kutatási segítség; felhasználói támogatás chatbotok és virtuális referensz szolgáltatások használatában; természetes nyelvű keresés és összefoglalók készítése.
- Az IL továbbra is központi keret, de már kiegészül az MI-műveltséggel, úgymint kritikus értékelés, elfogultság-felismerés, etikus használat. Növekvő hangsúly került az etikus és felelős használatra a visszaélések kockázata miatt.

Konklúzióként megállapítható, hogy az MI nem kiszorítja, hanem átalakítja az információs műveltséget: az egyetemi könyvtárak kulcsszereplővé válnak az MI-kritikus gondolkodás oktatásában, a felhasználók támogatásában és a felelős technológiahasználat kialakításában. (ref.: ChatGPT, HL)

Nemzeti könyvtár - patinás épület, szép kilátás, rendezvények... ugye ismerős? A Norvég Nemzeti Könyvtár link feladata a kötelespéldány-szabályozás alapján minden Norvégiában megjelent dokumentum gyűjtése, megőrzése és hozzáférhetővé tétele - könyvek, folyóiratok, képek, filmek, rádió- és televízióműsorok, térképek és digitális dokumentumok egyaránt. Két helyszínen működik: Osloban a nyilvános kutató- és olvasókönyvtár, kulturális központ, illetve a Mo i Rana nevű városban a hatalmas raktár- és digitalizáló központ.
A könyvtár egyben a norvég kutatási infrastruktúra része, ennélfogva fontos szerepet játszik a nemzeti könyvtárpolitika alakításában is.
Az 1913-as oslói épületet 2005-ben újították fel, de a KIT látogatása idején, még 2025-ben is átalakítások folytak benne.

Digitális nemzeti könyvtárként a norvég intézmény az egyik legambiciózusabb digitalizálási programot indította el Európában: célja a teljes gyűjtemény digitalizálása. A program 2006-ban indult, és várhatóan több évtizeden át fog tartani. A digitális könyvtárban ma már könyvek, újságok, képek, hangfelvételek és filmek is kereshetők.
A szolgáltatás különösen Norvégiában használható széles körben, mert a szerzői jogi megállapodások sok művet a norvég IP-címmel rendelkező felhasználók számára tesznek hozzáférhetővé.

Kulturális intézményként kiállításokat és rendezvényeket szervez, támogatja a norvég könyvtári rendszert (pl.: link vagy link ), kutatási projekteket működtet , digitális nyelvi és kulturális adatbázisokat fejleszt (pl.: link vagy link ).

Fotókat ld.: link - főépület, fogadótér, olvasótermek (júliusban), térképtár, kiállítás, kilátás az Oslofjordra, 1913-as boltívfestés. (Gemini, MG)

A kortárs könyvtárak újfajta gyerekkönyvtári környezettel jelentkeznek, hogy javítsák gyerekek olvasással való kapcsolatát. Mindezt úgy, hogy dinamikus, rugalmas és érzékszervileg gazdag tereket hoznak létre. Azok a gyerekek, akik korábban ellenálltak az olvasásnak, most már elkezdték kérni, hogy tovább maradhassanak.

A neuroarchitektúra megmagyarázza, miért: A gyermek agya intenzíven reagál a választási lehetőséget, az autonómiát és az érzékelési újdonságot kínáló környezetekre. Amikor a gyermek választhatja ki, hogy hol és hogyan olvasson, aktiválja az agyi jutalmazó rendszereket. A tér megszűnik passzív lenni, és a tanulási folyamat aktív részévé válik.

A Winthrop Könyvtár (Egyesült Államok) egy szobrászati "tanulási fát" épített be, amely bemutatja, hogyan alakíthatja át a design a viselkedést és keltheti fel a kíváncsiságot. A gyermektér kialakítása nem pusztán részletkérdés: a kognitív inger, érzékszervi meghívás és tanulási élmény formálódása. (ford.: MG)

Balázs László múlt heti számunkban tett felvetésére - Informatika nélkül be se jöhetnek a használók a könyvtárba link - Hajnal Ward Judit válaszolt, USA-beli tapasztalatok alapján.
Mint írja:
- Sok könyvtári feladat informatikai jellegűvé vált: operációs rendszerek, mobilalkalmazások és digitális platformok ismerete, új technológiák folyamatos tanulása és tanítása, valamint hibaelhárítási gyakorlat és digitális munkafolyamatok értelmezése új feladatokat jelent a könyvtárban.

A digitális szolgáltatásokat használó könyvtárak erősen informatika-igényes feladatai magas szintű jártasságot igényelnek adatbázisok, tartalomkezelő rendszerek és szolgáltatói platformok használatában és üzemeltetésben.
- A licencelt digitális forrásokhoz való hozzáférés és karbantartás koordinálása: bevezetés, belső könyvtári támogatás, hibaelhárítás és a platform fenntartása.
- A digitális gyűjtemények kezelése: beszerzés, értékelés, kiválasztás és használati statisztikák.
- A szolgáltatások integrálása a katalógusrendszerekbe, beleértve a keresést és hitelesítést.
- A könyvtári weboldal és mobilfelületek digitális gyűjteményekhez kapcsolódó tartalmainak kezelése.

A digitális könyvtári előfizetések létrehozzák a közepesen informatika-igényes, folyamatos, az olvasók felé irányuló feladatokat a könyvtáros számára is.
- Személyes vagy online technikai segítségnyújtása Libby, CloudLibrary, Hoopla (digitális platformok, amelyeken keresztül a könyvtári tagok ingyenesen kölcsönözhetnek e-könyveket, hangoskönyveket és egyéb médiatartalmakat) alkalmazásokhoz, illetve eszközökhöz (okostelefonok, tabletek, e-readerek).
- Egyéni technológiai oktatás, például alkalmazások letöltése, fiókkezelés, hangoskönyv-kölcsönzés.
- Digitális írástudási képzések és programok vezetése, amelyek megtanítják a felhasználóknak az online médiaplatformok használatát.

Közel egy évtizeden át az illinoisi Normal Közkönyvtár link a várossal karöltve azzal a kihívással küzdött, hogyan lehetne pótolni egy nagyra becsült közösségi könyvtárat, amikor új épület megépítése nem volt pénz.
A Normal Public Library generációk óta szolgálta a lakosokat régóta meglévő helyszínén, egy 1973-ban épült épületben, melyet 1993-as bővítettek. Az idő múlásával azonban a létesítmény nehezen tudott lépést tartani a modern elvárásokkal, az akadálymentességgel és a technológiával.

Az épületre való fókuszálásról szóló döntés új keretbe helyezte a projekt céljait. Az egyik legnagyobb akadályt az eredeti tűzvédelmi rétegben jelenlévő veszélyes anyagok jelentették. Az azbesztmentesítés elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a könyvtár megkezdhesse a kulcsfontosságú hálózati, biztonsági és világítási fejlesztéseket.

Új, barátságos ügyfélszolgálatot, alkotói teret (maker space), egy új üzleti és önkiszolgáló részleget is kialakítottak, amely számítógépekhez, nyomtatáshoz és digitális eszközökhöz biztosít hozzáférést a látogatók számára. A könyvtár teljes területén újragondolták a közösségi ülőhelyeket, valamint a tini- és a gyermekrészlegeket is.

Ahogy a közkönyvtárak fejlődnek, a technológiához való hozzáférés alapvető helyszíneivé válnak. A Studio GC tervezése arra összpontosított, hogy a technológiát úgy integrálja, hogy az egyszerre szolgálja a jelenlegi igényeket és a jövőbeni változásokat is. A projekt sikere az átfogó szemléletében rejlik.

A Normal Public Library annak bizonyítéka, hogy a valódi közösségi megújuláshoz nem mindig szükséges új épületet emelni. (ref.: Aux Eliza)

Az Iránt közvetlenül érintő háború drasztikus és többrétegű hatást gyakorol az ország könyvtári rendszerére. Az iráni könyvtárügy erős és központosított, de a jelenlegi konfliktus a puszta létfontosságú működést is veszélyezteti.

1. Fizikai pusztítás és állományvédelem - A katonai csapások (különösen a stratégiai városok, mint Teherán, Iszfahán és Siráz környékén) közvetlen veszélyt jelentenek az épületekre. Az Iráni Nemzeti Könyvtár és Archívum (NLAI) és a híres mecsetkönyvtárak felbecsülhetetlen értékű perzsa kéziratokat őriznek. A háború kitörése óta megkezdődött a legértékesebb kódexek és dokumentumok óvóhelyekre szállítása és földalatti trezorokba mentése. A vidéki kiskönyvtárak és egyetemi gyűjtemények esetében, ahol nincs lehetőség az evakuálásra, a bombázások és a tüzek pótolhatatlan károkat okoznak az állományban.
2. Digitális infrastruktúra és cenzúra - Iránban a könyvtári rendszer digitális lába eddig is erős volt a korábbi szankciók miatti elszigeteltség ellensúlyozására, de a háború ezt is átírta. A hadiállapot miatti internetzár (és a kibertámadások) ellehetetlenítik az OPAC-ok és a digitális könyvtárak elérését. A propaganda részeként a könyvtárakat szigorúbb ellenőrzés alá vonták. A "nemzetbiztonságra veszélyesnek" ítélt művek hozzáférése megszűnt, a könyvtárosok mozgástere a gyűjteményalakításban minimálisra csökkent.
3. A könyvtár mint "életmentő" közösségi tér - A háborús övezetekben a könyvtárak funkciója radikálisan megváltozott: sok könyvtár épülete - masszív szerkezete miatt - civil óvóhelyként vagy elsősegélypontként szolgál. A háborús traumák közepette a könyvtárak (ahol még nyitva tudnak tartani) az egyetlen helyet jelentik a lakosság, különösen a gyerekek számára, ahol a könyveken keresztül ideiglenesen elmenekülhetnek a valóság elől.
4. Gazdasági összeomlás és szankciók - A háború okozta gazdasági válság és az újabb nemzetközi szankciók miatt:
- Beszerzési stop: Megszakadtak a nemzetközi könyvkereskedelmi kapcsolatok. Az iráni könyvtáraknak nincs devizájuk külföldi folyóiratok vagy adatbázisok előfizetésére.
- Energiaválság: Az áramkimaradások miatt a digitális megőrző rendszerek és a szervertermek hűtése akadozik, ami az adatok fizikai megsemmisülésével fenyeget.
5. Nemzetközi szakmai elszigeteltség - Az iráni könyvtárosok korábban aktív résztvevői voltak az IFLA és más nemzetközi szervezetek munkájának. A háború miatt a vízumkorlátozások és a politikai bojkott következtében a szakmai párbeszéd szinte teljesen megszakadt, ami évtizedekkel vetheti vissza az iráni könyvtárügy modernizációját.

A nemzetközi könyvtáros közösség (pl. a Blue Shield International) folyamatosan figyeli az iráni kulturális javak állapotát, de a katonai helyzet miatt a közvetlen segítségnyújtás jelenleg szinte lehetetlen. (Gemini, ref.: MG)

A múlt heti KIT-kérdésre kapott válaszok nem reprezentatív megoszlása:
12 - Országos rendszer szolgáltatását osszák használóiknak az egyes (köz)könyvtárak
13 - Helyi igényre fejlesszenek állományt a könyvtárak
4 - Nem a mi asztalunk; elenyésző az igény rá
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
Mindez diagramon: link . A válaszadók többsége úgy látja, hogy országos szolgáltatásra van szükség, ami mellett helybe4rn szeretnék meghatározni a végfelhasználóknak nyújtott tartalmat. E helyzetnek pontosan megfelel a B2B2C modell (Business to Business to Customer) - a KIT-ben eddig megjelent cikkek a témában: link - , amelyben általában a nemzeti könyvtár megrendeli azt a robusztus, nagy kínálattal bíró professzionális szolgáltatást (legyen e-könyv-szolgáltatás), melyet az ország könyvtárai számára lényegében diszkont áron elérhetővé tesz. Az egyes könyvtárak pedig kiválasztják a kínálatból a nekik megfelelő csomagot. A rendszer egésze jóval hatékonyabb, mintha az egyes könyvtárak igyekeznének használóiknak megfelelő kínálati csomagot összeállítani. (MG)

Folytatva a múlt héten felvetett link gondolatot nézzünk kiragadva néhány generációk közötti könyvtári kapcsolatteremtési lehetőséget.

1. A Magyarországon is ismert Élő könyvtár nemzetközi mozgalom link ugyan nem kizárólag korosztályi alapú, de az egyik leghatékonyabb eszköz az idősek és fiatalok összehozására. Az "élő könyvek" gyakran különleges élettapasztalatú idős emberek (pl. háborús túlélők, régi mesterségek tudói), akiket a fiatalabb generáció tagjai "kikölcsönözhetnek" egy 30 perces beszélgetésre. E rendezvények segítenek az előítéletek lebontásában és a szóbeli történelem (oral history) megőrzésében.
2. A Cyber-Seniors Program link (Kanada és USA) "fordított mentorálásra" épít. Középiskolás és egyetemista önkéntesek tanítják az időseket a digitális eszközök használatára. A könyvtárak itt a találkozási pontot és az infrastruktúrát biztosítják.
3. Partner az olvasásban (Lesepate link ) Olyan idős önkénteseket vonnak be, akiknek van idejük és kedvük gyerekeknek felolvasni vagy velük közösen olvasni. Ez segít a gyerekek szövegértésének javításában, az időseknek pedig értelmes közösségi szerepet ad.
Szakmai érték: Az olvasásnépszerűsítés és az érzelmi biztonság összekapcsolása.
4. Reading Buddies (kb.: olvasótársak link ) számos amerikai közkönyvtárban működik; általában a tinédzserek (9-12. osztályosok) segítenek az alsós gyerekeknek a könyvtárban. Bár itt két "fiatal" korosztály találkozik, a projekt módszertana (mentor-mentált viszony) könnyen adaptálható idős-fiatal kapcsolatra is.
5. Könyvtárosok között is lehetséges a mentorálás link , így például egyebek mellett a Z generációt elérni kívánó X, Y generációsok felvértezése a megfelelő marketingfogásokra. (összeáll.: MG)

link

Az emberiség kulturális emlékezetét őrző intézmények, a galériák, könyvtárak, levéltárak és múzeumok, összefoglaló néven a GLAM-szektor (galleries, libraries, archives, and museums) egy olyan paradoxonnal néz szembe, amely meghatározza az MI-fejlesztés jelenlegi szakaszát. Archívumaik éveken át tartó, gondos digitalizálása a fizikai gyűjteményeket az emberi tudás hatalmas, géppel olvasható repozitóriumaivá alakította. Ez a jelenség két különböző szinten érvényesül:

- Etikai szinten alapvető kérdéseket vet fel a "nyílt" hozzáférés jelentéséről a kereskedelmi célú mesterséges intelligencia fejlesztésének korában, mivel az intézmények ritkán járulnak hozzá - akár hallgatólagosan, akár más módon - ahhoz, hogy gyűjteményeiket profitérdekelt mesterségesintelligencia-laboratóriumok forrásmegjelölés, viszonosság vagy intézményi párbeszéd nélkül "bányásszák le". A jelenleg rendelkezésre álló irányítási mechanizmusok gyakorlatilag nem megfelelőek: a robots.txt utasításokat rendszeresen figyelmen kívül hagyják, az IP-blokkolást pedig a botok könnyen kijátszhatják azzal, hogy egyszerre több száz címet váltogatnak.
- Technikai szempontból ez egyre növekvő infrastrukturális költségeket ró azokra az intézményekre, amelyek gyakran krónikus költségvetési szűkösség mellett működnek, tovább súlyosbítva a kulturális és örökségvédelmi szektorban világszerte tapasztalható általános finanszírozási megszorításokat link . Az intézmények így tehetetlennek érezhetik magukat az extraktív adatgyűjtéssel szemben, vagy nyomás alá kerülhetnek, hogy kedvezőtlen adatlicencelési ügyleteket kössenek új bevételek generálása érdekében.

E kontextusban jelenik meg a Mozilla Data Collective (MDC) mint a GLAM-szektor számára strukturálisan jelentős beavatkozás. Két alapvető Mozilla-projektre, a Common Voice-ra link és a Data Futures Lab-re link építve az MDC-t hivatalosan a 2025 novemberében Barcelonában megrendezett 15. Mozilla Fesztiválon link indították el. Több millió dolláros kezdőtőke támogatással rendelkezik, és a Mozilla Alapítvány link által inkubált első társadalmi vállalkozásként működik. (via Könyvtári Intézet)

A Parlament hatalmas épületkomplexuma számos termet és szobát rejt, ahol megtalálható legrejtettebb gyöngyszeme, a világ egyik legszebb könyvtára is. Alig tudják, hogy bárki számára ingyenesen látogatható.
Az Országgyűlési Könyvtár misztikus hangulatot áraszt, mintha egy fantasy film díszletei közé csöppennének - a polcok között sétálva sokan a Harry Potter világára asszociálnak. A gyönyörű faburkolatok és -berendezések, a gazdagon díszített oszlopok és a különleges világítás olyan atmoszférát teremt, amely tényleg párját ritkítja, és megbabonázza a látogatókat.
Pedig a könyvtár nem csupán a képviselők és a kutatók számára elérhető: bárki beléphet, aki előzetesen regisztrál, ráadásul ez a lehetőség teljesen ingyenes.

A felfedezéshez csupán néhány egyszerű lépésre van szükség. Előzetesen regisztrálni kell az Országgyűlési Könyvtár hivatalos honlapján - ez nem egy belépőjegy, csupán egy előzetes adatfelvétel. A regisztráció nyolc napig érvényes, vagyis ennyi időn belül kell személyesen is megjelenni. A helyszínre mindenképpen vinni kell a személyazonosító igazolványt vagy az útlevelet, hiszen biztonsági ellenőrzésen is át kell esni. Az épületbe belépve a látogatók belépőkártyát kapnak, és ha kedvük tartja, akár be is iratkozhatnak olvasónak, ez viszont már külön művelet, aminek díja is van, igaz, nem túl magas. Érdemes tehát minél hamarabb meglátogatni: az Országház könyvtára egy olyan csoda, amelyet minden magyarnak látnia kellene legalább egyszer az életben.

Nem csak könyveket, nem csak magokat link , növényeket link ételeket link , hanem játékokat is lehet cserélni könyvtárban - legalábbis a müncheni Gasteig könyvtár Motorama fiókjában.

Azaz: megunt, vagy egyáltalán mások számára hasznos játékokat lehet a könyvtár adott polcán elhelyezni, illetve onnan térítésmentesen hazavinni. Így a könyvtár nem saját forrásaiból segít másokon, hanem helyet, szervezést, publicitást biztosít a tevékenységnek. (MG)

Jelenleg Khanh Hoa tartomány (Közép-Vietnám) számos községében és kerületében nincs nyilvános könyvtár; egyes települések, ahol vannak könyvtárak, számos nehézséggel küzdenek a létesítmények, a finanszírozás és a személyzet tekintetében. Ez hiányosságot teremtett a kulturális intézményekkel kapcsolatban, ami kihat az olvasási kultúra fejlődésére a községekben és kerületekben.

A községi szintű könyvtárak fontos részét képezik a helyi kulturális intézményrendszernek, amelyre az állam az olvasási kultúrát előmozdító és a tanuló társadalom építését célzó politikák révén figyelmet fordít. Az állam rendeleteket ad ki a könyvtárak szervezésére és működésére vonatkozóan; egyidejűleg támogatja az infrastrukturális beruházásokat, a könyvek, újságok és dokumentumok beszerzését az emberek szolgálatában. Ezenkívül vannak társadalmi mozgósítási politikák is, amelyek célja a szervezetek és az egyének részvételének ösztönzése a könyvtárak építésében és fejlesztésében. A községi szintű könyvtárakat közvetlenül a község Népi Bizottsága irányítja, és szakmai útmutatást kapnak a tartományi szintű könyvtártól. A községi szintű könyvtárak tevékenysége kapcsolódik a tanulás és az olvasás előmozdításáért folytatott mozgalomhoz, valamint az új vidéki területek építéséhez, hozzájárulva a térség lakosságának tanulási és kutatási igényeit kielégítő tevékenységek szervezésének feltételeinek megteremtéséhez.

Jelenleg azonban a községi szintű könyvtári tevékenységek támogatási mechanizmusa továbbra is bizonyos nehézségekkel küzd, különösen az anyagok beszerzésének finanszírozását, a tevékenységek szervezését és az infrastruktúra korszerűsítését illetően. A Kulturális, Sport- és Turisztikai Minisztériumnak jelentést benyújtó 54 község és kerület adatai szerint mindössze 15 községnek és kerületnek van községi szintű könyvtára, míg 39 községnek és kerületnek nincs. A községi szintű könyvtárak teljes információs erőforrása 226 888 könyvet tesz ki. Átlagosan minden községi szintű könyvtár évente becslések szerint 10-60 millió VND többletműködési forrást kap.

Erling Haaland egy vagyont költött egy ritka könyvre, hogy örömet szerezzen szülővárosa lakóinak. Norvégia legdrágább könyvét vette meg Erling Haaland, méghozzá 1,3 millió norvég koronáért, ami nagyjából 45 millió forintnak felel meg. A világsztár csatár azonban nem a saját polcára tette a kulturális kincset, hanem azonnal odaajándékozta szülővárosa közösségének.
A Manchester City 25 éves csatára édesapjával, Alf-Inge Haalanddal közösen vásárolta meg Snorri Sturluson Királyok történetei című művének egy ritka, 1594-es kiadását, írja a BBC. A 16. század végi kiadás a norvég királysagák egyik legfontosabb korai feldolgozása, a norvég könyvtörténet alapműve, amit szakmai körökben az "ikonok ikonjának" tartanak. A könyvet ezután szülővárosa, Bryne könyvtárának adományozta.

A rekordáron elkelt könyv tavaly decemberben került kalapács alá egy neves bibliofil gyűjtemény részeként, a Haaland család pedig telefonon licitált rá. A vevő kiléte egészen mostanáig titok volt, a focista szülővárosának tegnapi közleménye leplezte le a nagylelkű adományozót. Haaland egyetlen feltételt szabott a könyvtárnak.
"Azt kértem, hogy a könyv mindig legyen nyitva, így az emberek bármikor tudnak olvasni azokról, akik az én otthonomból, Bryne-ből és Jaerenből származnak" - idézte a város a futballistát, aki azt is elárulta, mi motiválta.

"Én a saját álmomat élem, de ez sajnos nagyon keveseknek adatik meg. Láttam, hogy a könyvek lehetővé teszik sok ember számára az álmodozást és azt, hogy megvalósítsák az álmaikat". A nemes gesztus itt nem ér véget: a városi önkormányzat bejelentette, hogy a könyv lesz a következő tanévben a városi iskolák között rendezett olvasási verseny főszereplője. A verseny győztese jutalmul élőben tekintheti meg a norvég válogatott és Haaland egyik mérkőzését az oslói Ullevaal Stadionban.

A múlt héten szóltunk link a kisebb, gondosabban válogatott állomány mellett szóló érvekről. További, üzletileg bizonyított, analógiás gyakorlat... (MG)

Az Aldi és a Lidl térnyerése már rég túlmutat az alacsony árak vonzerején. A két áruházlánc működési modellje az egész globális élelmiszer-kiskereskedelmet átformálja, és alkalmazkodásra kényszeríti a hagyományos szupermarketeket - írta meg az International Supermarket News.

A hagyományos szupermarket-modell - a nagy alapterület, a hatalmas választék és a márkadominancia - egyre inkább veszít a vonzerejéből.
A mai vásárlók a letisztult, gondosan válogatott termékkínálatot, a kiszámítható árazást, valamint a gyors és kényelmes vásárlási élményt részesítik előnyben. Ebben a piaci környezetben a szűkebb választék már nem hátrányt, hanem stratégiai előnyt jelent. A kiskereskedelem jövőjét ugyanis nem a méret, hanem a fegyelmezett működés és a célzott értékajánlat határozza meg.

Ráadásként pedig egy további gondolat a cikkből, inkább elgondolkodásra, mint kész könyvtári receptként... (MG)
- Az elmúlt években látványos fordulat történt a kereskedelemben. Az inflációs időszak után a vásárlók árérzékenyebbek lettek, a boltok pedig egyre inkább a hűségprogramokon keresztül célozzák meg őket. Ma már sok üzletben a legnagyobb kedvezmények kizárólag hűségkártyával aktiválhatók, sőt egyes akciók csak applikáción keresztül érhetők el.

2013-tól működik a Német Vasutak videókonferencia-technológiát link alkalmazó információs és jegyértékesítő központja - írtuk link 5 éve. A működtetés semmilyen nagy műszaki attrakciót sem alkalmaz, csak a rég meglévő technológiákat hozta össze.

Pontosan úgy, ahogyan Magyarországon az Ofotért vállalatnál működő online diagnosztikai rendszer. A vizsgálóműszerek az egyes boltokban vannak, melyekhez a helyi munkatársak fogadják az ügyfeleket. Online működik:
- foglalási rendszer (ügyfélbejelentkezés alapján időzítik a diagnózis idejét)
- diagnózis készítése (az azt végző munkatárs az ország bármely Ofotért-üzletében üldögélhet, aktuális beosztás szerint és online társalog az ügyféllel)
- a diagnózis kiállítása, melyet néhány percen belül kiad a rendszer a helyi munkatársak és az ügyfél számára
- az üzleti folyamatok (a hagyományos szemüvegrendelés ügylete).
A rendszert kezelő egyik alkalmazott elmondta: kezdetben idegenkedtek az újdonságtól, de bevált és jól működik.

Jól érzékelhető, semmi olyan nincs az eljárásban, amely pilotként akár fél óra alatt két vagy több könyvtár között ne lehetne bevezethető - ha van rá akarat. Egy szélesebb kiterjesztésű rendszer persze - amilyen elhalásáig az OSZK által koordinált Libinfo (Magyar Könyvtárak Internetes Tájékoztató Szolgáltatása) link volt - a mai színvonalon nyilván rendszerépítést igényel. A Libibnfo célja az volt, hogy online beérkező referenszkérdéseket a rendszerbe bejelentkezett szaktájékoztató könyvtárosok válaszolják meg, legyenek az ország bármely pontján - netán azon kívül is.
Ilyen működő könyvtári szolgáltatás akár hiteles válasz lehet(ne) a mesterséges intelligencia korában. (MG)

A mesterséges intelligencia térnyerése alapjaiban változtatja meg hogyan találnak rá a felhasználók a tartalmakra.

Az MI rendszerek azokra a tényekre fókuszálnak, amelyeket könnyen ki tudnak emelni és be tudnak építeni a válaszaikba. Ezért a cégek igyekeznek majd világos szerkezetet adni weboldalaiknak, hogy az információk könnyen azonosíthatók legyenek. A hagyományos SEO például sok alcím használatát javasolja. Az MI chatbotok azonban még ennél is többet igényelnek, valamint felsorolásokat, gyakran ismételt kérdéseket és rövid összefoglalókat a cikkek fő pontjairól.

Amikor az emberek MI segítségével keresnek, részletesebben és társalgási stílusban fogalmaznak. Nem egyszerűen egy "fekete cipzáras polár felsőt" keresnek, hanem elmondják, hogy jövő héten túrázni mennek a Smoky Mountainsbe, és egy testhezálló, meleg polár felsőre van szükségük. Az MI ezért azokat az oldalakat részesíti előnyben, amelyek ilyen kontextuális információkat is tartalmaznak a termékleírásokban - még ha ezek elsőre magától értetődőnek tűnnek is. "Arról van szó, hogy a vásárlók szemszögéből gondolkodjunk, és végiggondoljuk, milyen kontextuális információkat adhatunk hozzá" - mondja Andrew Warden, a Semrush marketing igazgatója.

Jesse Dwyer, a Perplexity kommunikációs vezetője szerint az MI keresés sokkal több információt vesz figyelembe a kérdező személyről, ami rendkívül személyre szabottá teszi az eredményeket, és így nehézzé válik azok előrejelzése vagy mérése. Azt tanácsolja a vállalatoknak, hogy az optimalizálási erőfeszítéseiket inkább termékeik fejlesztésére és az általuk megosztott információk minőségének javítására összpontosítsák, ne pedig technikai trükkökre, amelyek egy nehezen megragadható célt próbálnak elérni. "A marketingesek választhatnak, hogy hamis számokat követnek, vagy nagyszerű dolgokat építenek" - mondja. "Az idő majd eldönti, melyik stratégia a jobb."

Hadházy Ákos országgyűlési képviselő most a botrányos MNB-felújítás során kialakított szivarszobáról és a könyvtárról posztolt fotókat. "A 444 által kiperelt iratokból tudjuk, hogy a dekoratív célokat szolgáló lépcsős leülő asztalosmunkái negyvenmillió forintba, a könyvespolcok és a tároló szekrények nyolcvanmillió(!) forintba kerültek" - írja a képviselő a könyvtárról.

A szivarszobában "ipari szintű, többlépcsős légkezelő rendszer" van, amely "kombinált mechanikai és kémiai szűréssel távolítja el a szivarfüst részecskéit és szagkomponenseit" - írta a képviselő. Kontextus: A 444.hu perelte ki a felújítás részleteit. A dokumentumokból elképesztő költések derültek ki a 2,1 milliárd forintért beszerzett ajtóktól a 14 milliós, aranyszínű szappantartókon és más kiegészítőkön át az 1,1 milliós elnöki vécéhez vezető, 9,5 milliós kőmozaikig és a hozzá tartozó, olasz márványból készült, 11,3 milliós falburkolatig.

A Szabadság téri székház Matolcsy György exjegybankelnöki rekonstrukciójának ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda is büntetőeljárást indított.

Az újságírók féltik tőle szakmai hitelességüket és az állásukat, de a szerkesztőségek vezetőinek profitorientált döntései miatt egyre népszerűbb a mesterséges intelligenciával (AI) generált írott tartalmak felbukkanása a nívós újságokban is. Mindez komoly aggodalmakat vet fel az újságírás szakmaiságával és megbízhatóságával kapcsolatban: a hamis AI-tartalmak már több világhírű napilap szerkesztőségében is okoztak botrányokat, és egyelőre vita folyik arról, hogy etikus-e az AI újságírásba történő integrálása.

Belgiumban és Hollandiában megkérdezett 286 újságíró mintegy 52 százaléka használt generatív AI-eszközöket, például az OpenAI-hoz tartozó ChatGPT-t. Azok közül, akik úgy nyilatkoztak, hogy újságíráshoz is használják az AI-modelleket, 32 százalék hetente legalább egyszer, 14 százalék pedig naponta alkalmazta szakmai feladataihoz az AI-t. A válaszadó újságírók egyelőre a szövegírással és kutatással kapcsolatos rutinmunkák automatizálására használják az AI-t: interjúk legépelésére, szövegek összefoglalására, ötletek kidolgozására, képek és cikkek létrehozására, illetve közösségimédia-szövegek és címek generálására.

Bodó Balázs, az Amszterdami Egyetem egyetemi tanára elmondta: "az a minimum elvárás, hogy legyen feltüntetve, hogy valami AI-jal készült." Ugyanakkor a professzor szerint a jogi szabályozással ezekben az esetekben óvatosan kell bánni. "Az AI generálta tartalmak közvetlen tiltása azért trükkösebb, mert nagyon hamar bele lehet futni abba a problémába, hogy hogyan tudjuk elkerülni a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának sérülését".

A brit University of East Anglia és a Norfolk and Suffolk NHS Foundation Trust szakértői azt vizsgálták, hogy milyen szintűek, milyen minőségűek a mentális egészséggel és neurodiverzitással kapcsolatos információk a közösségi médiában. Ehhez áttekintették az összes releváns kutatást, amely a YouTube, TikTok, Facebook, Instagram és X platformokon megjelenő bejegyzésekkel foglalkozik. A Journal of Social Media Research folyóiratban közzétette eredmények szerint a félretájékoztatás aránya nullától - a YouTube Kids-en elemzett szorongással és depresszióval kapcsolatos videók esetében -, egészen 56,9 százalékig terjedt, mint például a klausztrofóbiáról szóló YouTube-videóknál. A félretájékoztatás pedig jelentősebb a TikTok-on, mint más platformokon. A YouTube Kids volt az egyetlen platform, ahol bizonyos témákban egyáltalán nem találtak félretájékoztatást.

"Amikor közelebbről megvizsgáltuk a TikTok-tartalmakat, a tanulmányok azt mutatták, hogy az ADHD-val kapcsolatos videók 52 és az autizmusról szóló videók 41 százaléka pontatlan volt - részletezi Alice Carter, a University of East Anglia kutatója. - A YouTube-on átlagosan 22 százalék volt a félretájékoztatás aránya, míg a Facebook-on ez 15 százalék alatti." Az ADHD-val és az autizmussal kapcsolatos bejegyzések nagyobb valószínűséggel tartalmaznak félretájékoztatást, mint az általános mentális egészséggel foglalkozó tartalmak - sok fiatal pedig ezekhez a platformokhoz fordul, hogy lehetséges tünetekről és diagnózisokról tájékozódjon. A félreinformálás amellett, hogy tévedésekhez vezethet súlyos állapotokkal kapcsolatban, valamint kórosként tüntethet fel hétköznapi viselkedéseket is, késleltetheti azok diagnózisát, akiknek segítségre volna szükségük.

Copia tartalomszolgáltatási felületén ingyenesen elérhetővé tette az OSZK a XVI-XVII. századi európai (elsősorban németalföldi, német és itáliai) egyházzene kiemelkedő forrásanyagát tartalmazó Bártfai Gyűjtemény több mint 2600 tételből álló kéziratos állományrészét.

A gyűjtemény a XVI-XVII. századi régizenei források egyik legjelentősebb közép-európai kollekciója, amely a felvidéki Bártfa Szent Egyed-templomának virágzó egyházzenei gyakorlatát dokumentálja, s az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Színháztörténeti és Zeneműtárának legkorábbi összefüggő állományrésze.

A gyűjtemény kialakulása az 1500-as évek közepétől a XVII. század végéig tartott, Bártfa városának virágkorában. A város polgárai az evangélikus hitet követték, és gyakran tanultak német egyetemeken, elsősorban Wittenbergben. A kulturális fejlődés meghatározó alakja Leonart Stöckel (1510-1560) volt, aki wittenbergi tanulmányai során személyes kapcsolatot alakított ki Martin Lutherrel és Philipp Melanchthonnal. Stöckel 1539-ben vette át a bártfai iskola vezetését, és tevékenysége nemcsak az oktatás színvonalát emelte, hanem közvetlen hatást gyakorolt a Szent Egyed-templom európai szintű zenei gyakorlatára is.

A templom kottatárából származó anyag 1915-ben került az intézmény gyűjteményébe. A korabeli kéziratos és nyomtatott szólamkönyvek több mint ötezer németalföldi, német, itáliai és felvidéki művet őriztek meg a XVI-XVII. századi énekes többszólamúság fénykorából.