Hatékonyabb a fenntartás, javítás és fejlesztés, ha szabványosított a berendezés - erre a megállapításra építenek New York több, mint 100 éves Carnegie könyvtárainak fejlesztésekor. Míg a könyvtárak küldetése a tudás előmozdítása és a közösségek megerősítése, addig ezek az intézmények ma sokkal többet tesznek, mint könyveket terjesztenek: vészhelyzeti hűtési és melegítési központokként, technológiai központokként szolgálnak, ahol a látogatók számítógépekhez, 3D nyomtatókhoz és egyebekhez férhetnek hozzá.

- Mivel a városban oly sok Carnegie könyvtár található, a New York Public Library link úgy döntött, hogy szisztematikusan valósítja meg a felújításokat. A tervezési szabványok biztosíthatják a stílusegységet a felújítások során. Gyakorlatias, mert minél egységesebbek az épületfelügyeleti rendszerek, annál könnyebb a javítás és a karbantartás, mivel a személyzet ismeri a berendezéseket. A szabványok tartalmazzák a világításra, a könyvespolcokra és a raktározásra, a olvasószolgálati pultokra vonatkozó előírásokat, a modern fűtési és hűtési infrastruktúra integrálásának módját, valamint a rugalmasan használható tér létrehozásának módszereit.

- A tervezési szabványok bevezetése előtt a NYPL másképp kezelte a Carnegie-felújításokat. Bár a külső megjelenés ugyanaz maradt, a belső felújítások eltértek egymástól. A felújítások és javítások apránként történtek, ahogy a berendezések elérték hasznos élettartamuk végét, és a változtatások mennyisége miatt elkopott az épületek - közös - szellemisége.

A művészeti alkotások ugyanakkor a felújítások másik fontos helyspecifikus elemei voltak. A mostani felújítások során az NYPL közösségi beszélgetéseket szervezett a látogatókkal azért, hogy megtudják, mi a legfontosabb számukra. Így derült ki, hogy a Port Richmond fiókkönyvtár körüli, túlnyomórészt spanyol ajkú közösség kedveli a pillangókat, így egy újonnan megrendelt falfestményen ez a motívum látható. "Ez valóban identitásérzetet ad a fiókkönyvtárnak" - mondja Kerry Gould, az NYPL beruházástervezési igazgatója. (ref.: MG)

(E híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

A holland Passend Lezen link szolgáltatás üzleti modellje speciális, közszolgálati alapú nonprofit modell, amely a holland állam, a könyvtári hálózat és a felhasználói hozzájárulások hármasára épül. Olvasási nehézségekkel küzdőknek szól (látássérültek, diszlexiások vagy mozgásszervi okokból könyvet tartani nem tudók).
Az üzleti modelljének jellemzői:

1. Állami finanszírozás és jogszabályi háttér - A könyvtári törvény szerint az olvasáshoz való hozzáférést mindenki számára biztosítani kell, függetlenül a fizikai állapotától. A működést döntően a holland Kulturális, Oktatási és Tudományos Minisztérium a Nemzeti Könyvtáron (Koninklijke Bibliotheek link ) keresztül finanszírozza.
2. Szerzői jogi kivételek - Kritikus üzleti elem a Marrákesi Szerződés és a holland törvények szerinti bizonyos szerzői jogi díjak alóli mentesség. Ez lehetővé teszi a szervezet számára, hogy a velük együttműködő producereken keresztül kereskedelmi forgalomban kapható könyveket hozzáférhető formátumokba (hanganyag, Braille-írás, nagybetűs nyomtatás vagy digitális DAISY) konvertáljon anélkül, hogy piaci áron jogdíjat kellene fizetnie minden egyes példányért, feltéve, hogy a termék csak az olvasási nehézségekkel küzdő, jogosult felhasználókhoz jut el.
3. Előfizetéses rendszer (B2C) - A szolgáltatás felnőtteknek kb. évi 33 euróért vehető igénybe (korlátlan hozzáférés közel 90 000 különböző formátumú hangoskönyvhöz, valamint újságokhoz és magazinokhoz; szintén Braille-írás és öregbetűs kiadvány). 18 év alattiaknak teljesen ingyenes, az oktatási esélyegyenlőség érdekében.
4. Digitális terjesztési hatékonyság - a fizikai adathordozók (CD-k) mennyisége folyamatosan csökken a streaming és digitális letöltések javára. Saját mobilalkalmazások és más szereplők használatával minimalizálták a logisztikai költségeket (vö.: szállítás, raktározás). A Braille-anyagok postai költsége Hollandiában ingyenes, a raktározási költségek nem változtak jelentősen, mivel igény szerint nyomtatnak, így több erőforrást fordíthatnak a tartalomgyártásra, például profi narrátorok felvételére.

Tessa Berends, aki a szolgáltatás koordinátora a Királyi Könyvtárban, még hozzáfűzte a KIT számára: a Passend Lezen jó kapcsolatokkal rendelkezik a közkönyvtárakkal, a speciális nevelési intézményekkel és az idősotthonokkal. Külön külső kapcsolatokért felelős menedzserük van. A modell sikere: nem pusztán piaci alapon versenyez az olyan hangoskönyv-óriásokkal, mint az Audible, mivel a Passend Lezen gyártói a Daisy formátumot használják.
Ehelyett egy társadalmi résszükségletet szolgál ki magas szakmai színvonalon és kormányzati garanciával. A bevételt nem profitként, hanem a gyűjtemény fenntartására és folyamatos bővítésére fordítják. (összeáll.: MG)

(E híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

Ha nyár, akkor hangoskönyv című írásában Hajnal Ward Judit áttekinti a hangoskönyvek történetét és kínálatát az amerikai könyvtárakban, a maga szokásos szórakoztató és kedvcsináló stílusában. Az írás része a szerző Újranyitott könyvtár című gyűjteményes kötetének.

A könyv megjelenése óta nagy átalakulások voltak az amerikai könyvtárak digitális hangoskönyv-ellátásában. A fő szolgáltatók (OverDrive/Libby, Hoopla, Kanopy és cloudLibrary) továbbra is meghatározók, de a finanszírozás, platformváltások és konszolidációk jelentősen befolyásolják a hozzáférést. A szövetségi könyvtári támogatások megszűnésének veszélye tavaly különösen a vidéki és kisebb könyvtárakat érintette, amelyek - gyakran konzorciumokon keresztül - külső szolgáltatókra támaszkodnak a könyvtár hangoskönyv- és e-könyv-szolgáltatásainak fenntartásához. A következmény sok helyen a kínálat csökkenése vagy teljes megszűnése lett.

Ezzel párhuzamosan felgyorsult a platformok konszolidációja. 2024-ben az OCLC felvásárolta a cloudLibrary-t link , jelentősen bővítve annak technológiai hátterét, nemzetközi elérését és konzorciumi megosztási lehetőségeit. Közel 500 könyvtár támaszkodott a platformra világszerte, és a felhasználók a cloudLink konzorciummodellhez is csatlakozhattak, ami növelte a hozzáférhető hangoskönyvek és e-könyvek számát. A növekvő licencdíjak miatt több amerikai könyvtárrendszer a magasabb platformköltségekkel járó és a kiadók által árban jelentősen kontrollált Libby/OverDrive-ról a könyvtári konzorciumokat honoráló, hatékony közös használatot támogató cloudLibrary-re váltott, ezzel csökkentve a párhuzamos beszerzések költségeit, és javítva a hozzáférést a szélesebb közös gyűjteményeken keresztül.

Mindeközben a kereslet erősen nőtt: 2025-ben az OverDrive-tól a Libby és Sora rendszereket használó könyvtárak 820,5 millió digitális kölcsönzést regisztráltak, ami 10%-os éves növekedés. Az audiokönyv-kölcsönzések száma 315,9 millióra nőtt (+13%), a közkönyvtári kölcsönzések pedig 737,6 milliót értek el (+9%). (összeáll.: HWJ)

Az IFLA Környezetvédelmi, Fenntarthatósági és Könyvtári Szekciója (ENSULIB) link immár 11. alkalommal tett közzé felhívást az IFLA Zöld Könyvtár Díjra (IFLA Green Library Award). Bármilyen típusú zöld könyvtár vagy kiemelkedő zöld könyvtári projekt, kezdeményezés vagy ötlet gazdája jelentkezhetett. A kis költségvetésű, mégis nagy hatású könyvtárakat kifejezetten bíztatták a jelentkezésre. A könyvtárak és könyvtári projektek hosszú listájára való kiválasztáskor törekedtek a földrajzi sokszínűségre is. A listára felvett pályázatok további elbírálások várnak.

A pályázatokat az ENSULIB Díjfelülvizsgáló Bizottság értékeli az IFLA Zöld Könyvtár Díj alábbi kritériumai link alapján:
- Az ENSULIB céljaihoz és hatóköréhez való alkalmazhatóság
- A könyvtárak hozzájárulása az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz (SDG-k)
- Az általános bemutatás, a weboldalon keresztüli nyilvános megjelenítés stb. minősége
- Relevancia az IFLA céljaihoz és értékeihez

Összesen 62 pályamű érkezett 27 országból a világ minden tájáról. A 2026 -os, teljes jelöltlista két kategóriában jelenik meg, országok szerinti ábécérendben felsorolva. A 2026-os hosszúlistán 26 pályázat szerepel.
Örömünkre "A Legjobb Zöld Könyvtári Projekt" kategóriában felkerült a hosszú listára a Jászberényi Városi Könyvtár "Csillagok, Madarak, Csillagmadarak" című projektje. A KIT-ben is olvashatnak a könyvtárban található csillagvizsgálóról link és a könyvtár madaras alkalmazásáról link . A pályázatok bírálata még tart, de addig is szorítunk: az IFLA Zöld Könyvtári Díj 2026 jelöltlistáját májusban teszik közzé, majd röviddel ezután kihirdetik a döntősöket. A "Legjobb zöld könyvtár/nagyszabású projekt" és a "Legjobb zöld könyvtári projekt" kategóriák nyerteseit 2026 augusztusában hirdetik ki. (Ref.: Szabó Eszter)

Folytatjuk a múlt heti hírünkben elkezdett link felsorolást; milyen tevékenységekre keresnek önkénteseket Deventer város könyvtárában?

5. Digitális Kormányzati Információs Pont (IDO) önkéntese - Szeretsz másokon segíteni, jól elboldogulsz az interneten, különösen a különböző kormányzati szervek weboldalain, netán szeretnél mélyebben is elmerülni benne? Elérhető vagy legalább heti egy fél napra? Akkor te vagy a tökéletes IDO-önkéntes a Deventeri Könyvtár számára!
6. Bookstart önkéntes - Szeretsz hangosan olvasni kisgyerekeknek? Ne kattints tovább! A BoekStart olvasási önkéntes szerep tökéletes lehet számodra.
7. Felolvasás-Express önkéntes - Szeretnéd megmutatni a 2-8 éves gyerekeknek és szüleinek, milyen szórakoztató is lehet a nyelv, és szeretsz olvasókat és családjaikat kalauzolni? Lelkes önkéntes olvasókat és koordinátorokat keresünk a FelolvasásExpresshez.
8. Önkéntes Olvasástámogató-Express - Szeretnéd megmutatni a 8-12 éves gyerekeknek és szüleinek, milyen szórakoztató is lehet a nyelv, vagy szereted az olvasókat és családjaikat kalauzolni? Lelkes önkéntes olvasókat és koordinátorokat keresünk a Olvasástámogató-Express.
9. Felolvasás-Express koordinátor - Szeretnéd támogatni és felügyelni a Felolvasás- és Olvasástámogató-Express önkénteseit útmutatást adni a gyerekeknek és családjaiknak való felolvasáshoz? Legyél Lelkes koordinátorokat keresünk.
10. Önkéntes kézműves - Szeretsz gyerekekkel foglalkozni és kreatív vagy? Szeretsz különféle kreatív tevékenységeket elmagyarázni a gyerekeknek, hogy felfedezhessenek és kipróbálhassanak új dolgokat? Akkor ez a te önkéntes álláslehetőséged!
11. Techportál-önkéntes - Szeretsz gyerekekkel dolgozni, és szeretsz velük együtt felfedezni, felfedezni és tanulni a technológiáról? Szeretsz 7-12 éves gyerekeknek elmagyarázni dolgokat? Akkor ez az önkéntes állás pont neked való lehet!
12. Önkéntes alkotótér - Szeretsz emberekkel dolgozni és szeretsz technológiával foglalkozni? Szeretsz új dolgokat felfedezni, elmagyarázni a dolgokat és tanulni egymástól? Akkor ez a te önkéntes álláslehetőséged!
13. Önkéntes csoportos látogatások - Otthon érzed magad egy általános iskolás diákcsoportban, és szívesen segítenél nekik felfedezni a könyvtárat? Akkor a csoportos könyvtárlátogatási önkéntes állásajánlatunk mindenképpen neked szól! (ref.: MG)

A placemaking az urbanisztikából érkezett, és nehezen fordítható magyarra. Talán a közösségi helyteremtés áll hozzá a legközelebb. A fogalom mögött egy fontos felismerés áll: a jó városi terek nem pusztán építészeti tervek eredményeként jönnek létre; a használók tapasztalata, a közösségi élet, a mindennapi viselkedési minták legalább ilyen fontos szerepet játszanak a kialakulásukban. A Project for Public Spaces (PPS) szerint a jó helyek
- könnyen elérhetők,
- biztonságosak,
- kényelmesek,
- többféle tevékenységet tesznek lehetővé, és
- természetes módon vonzzák az embereket.

Ha ezt a listát végiggondoljuk, nehéz nem észrevenni, mennyire illik a könyvtárakra. A könyvtár sajátos pozícióban van a településen. A legtöbb nyilvános tér ma valamilyen módon a fogyasztáshoz kötődik, s az ember vásárlóként van jelen bennük. A könyvtárban ez nem feltétel. A jelenlét, a csak ott lenni önmagában is legitim. A Gensler egyik elemzése ezért nevezte a könyvtárakat a város utolsó urbanisztikai oázisainak.

Ennek a tulajdonságnak ma különös súlya van. A könyvtár egyszerre tanulási tér, találkozóhely és közösségi infrastruktúra. Christian Lauersen dán könyvtárigazgató egy cikkében azt írja, hogy egy szoba több mint négy fal és bútor. Egy közösen használt tér társadalmi jelentést hordoz. Az emberek kapcsolatba lépnek egymással, és a tér ennek a kapcsolatnak a hordozója lesz. A placemaking tulajdonképpen ezt a jelenséget próbálja tudatosítani.

Az elöregedő társadalmak miatt az Alzheimer-kór robbanásszerű terjedése várható. Ennek legismertebb tünetei az emlékezetvesztés (közel álló személyek és mindennapi használati tárgyak nevének, rutinfeladatoknak, nemrég történt eseményeknek az elfelejtése), a problémamegoldási, a gondolkodási, a tanulási, a tájékozódási és a beszédképesség romlása, később a személyiség megváltozása, ami hangulatingadozásban, bizalmatlanságban, depresszióban vagy agresszív viselkedésben nyilvánulhat meg. Bár a szimptómák egy része már 6-10 évvel a betegség kifejlődése előtt is megmutatkozhat, ezeket a legtöbbször sem az érintettek, sem a környezetük nem ismeri fel (vagy nem vesznek róluk tudomást).

Az eddigi kutatások szerint a demenciát okozhatja egyebek mellett a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, a hosszan tartó stressz, az alvászavarok, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás (passzívan is), a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhanyagolt 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérzsírszint, a halláskárosodás, a nem kezelt látássérülés, a magány, a szellemi inaktivitás is - sorolja a tekintélyes amerikai Mayo Klinika ismertetője. Komoly veszély továbbá a légszennyezés és a szegénység is.

Több vizsgálat arra hívja fel a figyelmet, hogy a betegek helyzetében komolyabb javulást lehetne elérni, ha - a kutatásokra fordított dollármilliárdok töredékéből - a demens személyek gondozásával foglalkozó segítő szakembereket támogatnák. Gyógyítani nem lehet a demenciát, sőt sokszor elkerülni sem, az esetek nagyjából 45 százalékában viszont a tudomány mai állása szerint késleltethető vagy teljesen meg is előzhető az időskori elbutulás. - Lássuk a lehetőségeket:
1. Ehhez többnyire egyszerű életmódbeli szokásokat kell begyakorolni, illetve olyan tevékenységeket végezni, amelyek segítenek megőrizni az emlékezet frissességét és a kognitív funkciók működését. Értelemszerűen olyasmiket, amik a befolyásolható rizikófaktorok ellen hatnak.
2. Minél több mozgás, minél kevesebb ülés - hangzik az első szabály, amelynek létjogosultságát egy tavaly publikált, nagymintás életmódkutatás is visszaigazolta. E szerint akik a korábbi ülő életmódjuk után naponta csupán 10 percet tornáztak némi iránymutatás alapján, azoknál máris csökkent az Alzheimer-kór kialakulásának esélye. (folyt. köv.)

Az "Ismerd meg a környékedet" (KYN) link a Libraries Connected független, tagsági alapon működő országos szakmai szervezet link projektje, amely a krónikus magányosság kockázatának kitett vagy azt tapasztaló emberek elérésére és az önkéntességben való részvétel szélesítésére fókuszál. A programot a brit Kulturális, Média- és Sportminisztérium (DCMS) finanszírozza Anglia 27 hátrányos helyzetű területén.

A könyvtárak változatos tevékenységeket végeznek: rendszeres, társasági csoportok, kreatív foglalkozások, önkéntes lehetőségek nyújtása, nagyobb közösségi események. Széles és sokszínű közönséget érhetnek el, pl. a krónikus magány kockázatának kitett vagy azt tapasztaló embereket, továbbá azokat is, akik újak az önkénteskedésben. Eddig ilyen közösségi lehetőségeket teremtettek: segítettek új kapcsolatok építésében, készségek és önbizalom fejlesztésében, valamint a közösségi életben való aktívabb részvételben. A közösségi összefogás finanszírozott tevékenységként indult, de sokszor tartós partnerségekké, sőt valódi barátságokká nőtte ki magát.

A projekt márc. 4-i zárókonferenciáján bemutatott legfontosabb eredmények:
1. Hatékony magány elleni küzdelem: adatok sikeresen elérték a krónikus magányban élőket. Míg az általános népességben a súlyos magány aránya kb. 7%, a program résztvevői között ez 15% volt, tehát a könyvtárak pont azokat találták meg, akiknek a legnagyobb szükségük volt a kapcsolódásra. Ráadásul a személyes jelenléten alapuló tevékenységek kulcsfontosságúak a magányhoz társuló társadalmi szégyenérzet leküzdésében.
2. Új önkéntesek: A felmérések szerint a projektben részt vevő önkéntesek több mint fele (51%) korábban soha nem végzett ilyen tevékenységet. 65%-uk jelezte, hogy a jövőben is hetente legalább egyszer-kétszer szeretne segíteni a könyvtárban. A KYN tapasztalataira építve országos Önkéntes-menedzsment Stratégiát dolgoznak ki a könyvtári szektor számára.
3. Közösségi és egyéni hatások: a "valahová tartozás" érzése: a könyvtár egyben "közösségi nappali", ahol a részvétel növeli az egyéni jólétet és a helyi büszkeséget. A visszajelzései alapján a programok (pl. kézműves workshopok, íróklubok) segítettek az önbizalom növelésében és új készségek elsajátításában.
4. Fenntarthatóság és jövő: a sikerekre való tekintettel a KYN alapot 2026 márciusáig meghosszabbították további 4,5 millió fonttal, hogy a megkezdett programok fenntarthatóvá váljanak.

Hálózati erő: A konferencia rávilágított a helyi önkormányzatok, a civil szféra és a könyvtárak közötti együttműködés erejére, amely a finanszírozási időszak után is megmaradó partnerségeket eredményezett. (Ref.: Szabó Eszter)

Nem csupán egy hagyományos könyvtár, hanem pezsgő közösségi tér is lehet Budapest egyik legújabb fejlesztésének központi eleme: látványos tervekkel nyerte meg a nemzetközi pályázatot a Rákosrendező átalakítására kiírt projekt. A "Rákosrendező mesterterv urbanisztikai és közterületfejlesztési tervpályázat" győztes tervei szerint a jelenleg jórészt kihasználatlan vasúti terület egy zöld, fenntartható városrésszé alakulhat.
A főváros célja, hogy a terület szervesen kapcsolódjon Budapest városszövetéhez, és élhető, modern környezetet kínáljon a lakók számára.

A pályázat eredményét március végén hirdették ki, ahol bemutatták azokat a koncepciókat is, amelyek alternatívát kínálnak a korábban sok vitát kiváltó "mini-Dubaj" elképzelésekkel szemben. Karácsony Gergely hangsúlyozta: a cél egy zöld parkváros létrehozása, amely új minőséget hoz a fővárosi városfejlesztésbe.

A nyertes tervet egy nemzetközi csapat - a Coldefy et Associés Architectes Urbanistes, a Cityförster, a Sporaarchitects, a Treibhaus Landschaftsarchitektur és a Marko and Placemakers - készítette. Elképzelésük szerint a városrészt egy körsétány fűzné össze, miközben hangsúlyt kap a fenntarthatóság és a közösségi funkciók erősítése.

A fejlesztés egyik központi eleme egy új könyvtár lenne, amely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár részeként működne. Az intézmény nemcsak könyvkölcsönzőként funkcionálna, hanem találkozóhelyként, tanulási központként és alkotótérként is. A koncepció sokak szerint a Oodi könyvtár mintáját idézi, amelyet a világ egyik legjobb könyvtáraként tartanak számon.

Az IFLA mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó stratégiai munkaanyaga link gondolkodási keretet ad a könyvtáraknak: kérdések és szempontok mentén segíti, hogyan alakítsanak ki saját MI-stratégiát és döntéseket.
Az MI-t a dokumentum olyan technológiák összességeként írja le, amelyek emberi intelligenciát utánzó feladatokat végeznek (tanulás, nyelvhasználat, döntéshozás). A könyvtárak számára különösen fontos a "leíró MI", amely gyűjtemények feltárását, kereshetőségét és hozzáférhetőségét javítja (pl. automatizált metaadatolás, szöveg- és képfeldolgozás).
Az MI ugyanakkor több könyvtári szolgáltatást is átalakít:
- információkeresés: a chatbot-válaszok kiválthatják a hagyományos keresést
- hiteles tájékoztatás: a MI hallucinációi, forráshiányos válaszai gyengíthetik a megbízhatóságot
- tájékoztatási szolgáltatások: automatizált ügyfélszolgálat (chatbotok) részben kiválthatják a könyvtáros szerepét
- tartalomhasználat: szerzői jogi kérdések, adathasználat átláthatatlansága
- társadalmi szerep: dezinformáció, torzítások, egyenlőtlenségek erősödése

A dokumentum szerint az MI hatása "széles és mély": érinti a metaadat-kezelést, keresőrendszereket, kutatástámogatást, marketinget, felhasználói szolgáltatásokat és a döntéstámogatást is.
Az IFLA stratégiai iránymutatása három fő irányt emel ki:
1. Felelős MI-alkalmazás: etikus, átlátható és magyarázható rendszerek fejlesztése, különösen a gyűjtemények feldolgozásában
2. Adatkompetenciák erősítése: a könyvtárosok szerepe az adatok kezelésében, minőségének biztosításában és jogszerű felhasználásában
3. MI-műveltség fejlesztése: a felhasználók képzése az MI kritikus használatára, az információs és digitális írástudás kiterjesztéseként

A dokumentum szerint a könyvtárak kulcsszerepet játszhatnak az MI etikus, inkluzív és tudásalapú alkalmazásában, miközben aktívan reagálniuk kell a gyors technológiai változásokra. (ref.: ChatGPT, HL)

A kérdésre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
2 - csökkenti a háttérdiplomácia lehetőségét
7 - félnek: nyílt színen akár meg is cáfolhatják őket
1 - idejük nem engedi
8 - a hivatalos fórumok a megfelelőek számukra
0 - szerintük elég, ha csak tájékozódnak belőlük
7 - veszély számukra: később hivatkozni lehet majd rá

Somorjai Noémi megjegyzése: - mind igaz a fentiek közül, de szerintem szint alattinak tekintik a szociális médiát. Egyébként Gerencsér Judit folyamatosan posztol saját karrierjéről, lehet, a saját oldalán.
Viszont azt hozzá tudom tenni, hogy nem csak a szociális médián nem válaszolnak, hanem a szakmai megkeresések is hang nélkül maradnak. Elmondható a Szolnoki, Egri és időben környéki Vándorgyűlésekről, amikor a kutatásommal szerettem volna bekopogtatni előadással vagy poszterrel a rendezvényre. Még csak választ se kaptam a szervezőktől. Keszthelyen szó szerint körbeküldözgettek, mi nem vagyunk jogosultak válaszolni, ilyen döntést hozni, stb. Vagy tíz könyvtárszakmai vezetőt kerestem meg, mind lepasszoltak. Menjek a megyei szervezethez, ők a városihoz küldtek, ők az országoshoz, és így tovább.
Többször javasoltam az orvosi szekció beemelését és láthatóvá tételét az országos rendszerben. Az egészség magánügy, viszont közös ügy a népesség egészségi állapota. Mára az ELTÉ-n megszüntették az orvosi információs képzést, mi még egy féléves tárgy keretében tanultuk. A digitális medicina térnyerésével információterjesztési vonatkozása is van, tehát könyvtárszakmai kérdés is. Lehet, hogy a háttérben mozdulnak a szálak, de válasz nem jön. Az egyik szekció korábbi elnöke tett ígéretet erre-arra, aztán feledésbe merült a vállalás. :) Szóval nyitottságot és kezdeményezőkészséget ne várjunk. Már az is nagy szó, hogy az új vezetés legalább felszínesen kollegialitást mutat.

A válaszok - a 10 évvel ezelőttiekkel együtt - diagramon: link . Ennek alapján a lehetséges veszélyérzet továbbra is a legfőbb motívum. Ha ez igaz, akkor megérné alaposabban kutatni a döntéshozók tevékenységét, lehetőségeik képességeik minőségi támogatásuk lehetőségét. (Ilyen ismert felmérés kb. 30 éve volt legutóbb.) A "hivatalos fórumok a megfelelőek számukra" visszaesése talányos.

A témához kapcsolódik a "Mennyire jellemző a könyvtári szakmai kommunikációra a ne szólj szám, nem fáj fejem elv?" felmérés link (MG)

(Egy éve írtuk.) Beth Montague-Hellen, a Francis Crick Intézet könyvtárvezetője nemrégiben adta ki Practical Tips for Equality, Diversity and Inclusion in Libraries című könyvét (Equality, Diversity, Inclusion röviden: EDI), amelyben gyakorlati tanácsokat oszt meg az esélyegyenlőség, sokszínűség és befogadás előmozdításához könyvtári környezetben.

Beth könyve nem elméleti mű, hanem a mindennapi gyakorlatot segítő lépések gyűjteménye, amely olvasmányos stílusban a fizikai tértől a dekolonizációig terjedő témakört fedi le.
- Irányzat, nem célállomás: A befogadás folyamata nem egyszeri lépés, hanem folyamatos törekvés, amely hosszabb úton vezethet el a valódi közösségi élményhez.
Kisebb lépések, nem tökéletesség: Nem kell minden problémát azonnal és tökéletesen megoldani; már apró változtatásokkal is jelentős előrelépés érhető el.
- A félelem hatása: Sokan nem az EDI-ellenes kritikáktól tartanak, hanem attól, hogy a saját oldalukról kapnak bírálatot. Ez gyakran bénító hatású lehet.
- Vékony határvonalak és piros vonalak: Az EDI területén gyakoriak a szürke zónák, különösen a szövetségkötések és a "semlegesség" kérdésében.
- Semlegesség dilemmája: A könyvtárak célja az információhoz való hozzáférés biztosítása. Ez közel van a semlegességhez, de Beth szerint valójában senki sem teljesen semleges.
- Szakmai előrelépés akadályai: A könyvtári segédszemélyzet sokszínűbb, mint a vezetés, ám a magasabb szintű előrelépéshez gyakran nehezen hozzáférhető elvárások társulnak. Alternatív jelentkezési formák segíthetnek a korlátok lebontásában.
- A "rossz hallgatás" problémája: Gyakori, hogy újabb és újabb felméréseket végeznek a problémák feltárására ahelyett, hogy a már meglévő visszajelzések alapján cselekednének.
- A "Jó hallgatás" és a fizikai tér: Kiváló példák mutatják azt, hogy a valódi hallgatás - mint például a szülő hallgatók igényeinek meghallása - új, befogadó könyvtári tereket eredményezhet.

Az EDI-vel foglalkozó munka érzelmileg megterhelő lehet, és könnyen vezethet kiégéshez. Beth hangsúlyozza: csak az tud másokon segíteni, aki saját magára is odafigyel. (ref.: Habók Lilla)

Többször szóltunk az osloi Holmlia fiókkönyvtárról, amely bevándorlók által is lakott negyedben szolgál. Nem meglepő, hogy szobát nevetnek el egy meggyilkolt bevándorló fiatalról: "Benjamin-szoba - beépített közösségi-társadalmi ügy" link , hogy "Sajtóközpont vagy hangstúdió a könyvtárban" link vagy hogy "Helyi szakácskönyvből főznek Holmlia könyvtárában (közösséget építenek)" link .

E könyvtárnak kiterjedt gyerekrészlege van, ahol játék- és bújócska-lehetőségekkel találkozhatnak a kis olvasók. S persze megtalálható még a meseszínpad és a beszélgetőszoba is. Fotókat ld.: link . Mindezek - a neuroarchitektúra részeiként (vö.: link ) hozzájárulnak a könyvtárhoz és olvasáshoz szoktatáshoz. (MG)

Alexandra Cornejo, a texasi Harlingen egészségügyi szakközépiskolájának könyvtárosa és a Harlingen városában működő állami oktatási körzet vezetőhelyettes könyvtárosa lett a 2026-os Év Iskolai Könyvtárosa. Saját tapasztalatait mintaként használja: egy olyan iskolai közösséget támogat, ahol a tanulók többsége spanyolajkú környezetből jött, és sokan közülük első generációs egyetemisták szeretnének lenni.

- Megteremti számukra a kutatáshoz és a technológia használatához szükséges alapokat jövőbeli tudományos pályájukhoz, miközben egy barátságos teret is biztosít számukra pihenésre és kikapcsolódásra.
- Tanítja a diákokat és a tanári kart a mesterséges intelligencia etikus használatára, valamint képzi a tankerületi könyvtári dolgozókat, hogy megfeleljenek a jogszabályi gyűjteményi előírásoknak, miközben olyan állományt alakítanak ki, amely reflektál a diákok problémáira, és megnyitja világukat mások számára is.

Az Év Iskolai Könyvtárosa díjat, amelyet évente ad át a School Library Journal (SLJ) a Scholastic támogatásával, azoknak az általános és középiskolában dolgozó könyvtári szakembereknek ítélik oda, akik kiemelkedően használják a technológiát és a nyomtatott forrásokat. Nemcsak sikeresen bevonják a diákokat a tanulásba, hanem új ötletekkel is inspirálják az iskolai közösségüket. Az idei döntősök Stacey Nunn és Cherity Pennington voltak. Az Év Iskolai Könyvtárosát és a döntősöket egy bizottság választotta ki, amelyben az SLJ szerkesztői, a 2025-ös díjazott Tim Jones, valamint a Scholastic egy képviselője is részt vett. (Ref.: Aux Eliza)

A Francia Nemzeti Könyvtár (BnF) link Richelieu részlege - mely egyben könyvtár és kiállítótér - középső részén lehet részt venni egy körülbelül másfél órás kalandban. Mint írják: - Ennek során kell megoldanod a rejtvényeket a múzeum és a könyvtár gyűjteményei között, hogy felfedezzél egy jól őrzött titkot, és te is annak őrzőjévé válj. 2-6 fős csapatokban egy színész vezet végig a galériákon, aki egy kutató szerepét játssza.

- Eltűnt kincs, elrejtett könyvek, megfejtendő régi térképek - ez vár rátok ebben a modern kincskeresésben a történelem és a Francia Nemzeti Könyvtár gyöngyszemeinek szívében. Minden csapat egy-egy darabot kap a kirakósból, és csak azáltal, hogy összegyűjtik a felfedezéseiket, derülhet ki végre Mazarin [olasz-francia diplomata, egyházi politikus, államférfi, XIV. Lajos nevelője - szerk.] titka, akiről az épületben egy galéria is elneveztek. Legyetek akár egy család (10 éves kor feletti tagokkal), akár egy baráti társaság, ennek az új rejtélynek a felderítéséhez a ti segítségetekre van szükség. Magával ragadó kaland, amely részben szabadulójáték, részben kincsvadászat, és amelynek során újra felfedezhetitek a Richelieu helyszínt más szemszögből, annak minden zugában, olyan szakaszokon keresztül, amelyek próbára teszik az intelligenciátokat! A játék előzetes bejelentkezéssel, hétvégenként érhető el, és a tervek szerint több szezonon át tart. (ref.: MG)

Az amerikai Tennessee államban működő Rutherford County Library System igazgatóját, Luanne James-t elbocsátotta a könyvtári felügyeleti testület, miután nem volt hajlandó végrehajtani egy korábbi döntést, amely több mint száz, LGBTQ-témájú könyv áthelyezését írta elő a gyermek- és ifjúsági részlegekből a felnőtt gyűjteménybe. A testület egy "életkori megfelelőségi" vizsgálat alapján mintegy 130 könyvet jelölt ki áthelyezésre. Az érintett művek között képregények, ifjúsági regények és ismeretterjesztő könyvek is szerepelnek, amelyek a nemi identitás, a szexuális orientáció vagy a társadalmi egyenlőség témáit érintik.

James szerint az intézkedés nézeti alapú korlátozást jelentene, ezért nem hajtotta végre a határozatot. Álláspontja szerint a könyvtár feladata az információkhoz való hozzáférés biztosítása minden közösségi tag számára, és a gyűjtemények ilyen jellegű átrendezése sértené a könyvtári szakma alapelveit. A nyilvános ülésen végül a könyvtári testület 8-3 arányban megszavazta az igazgató menesztését.

Az ügy heves vitát váltott ki a helyi közösségben. Támogatói a szólásszabadság és az olvasás szabadságának védelmét hangsúlyozták, míg mások szerint bizonyos könyvek nem megfelelőek gyermekek számára. A történet beleillik abba az Egyesült Államokban az utóbbi években erősödő vitába, amely a könyvtárakban és iskolákban elérhető, különösen LGBTQ-témájú könyvek körül alakult ki. (ref.: ChatGPT)

Letisztult dizájn, gyorsabb keresés és könnyen elérhető online katalógus várja az olvasókat.

A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár link megújult honlapja modern, átlátható felülettel és hasznos információkkal várja látogatóit. Az új oldalon könnyedén tájékozódhatsz a könyvtár szolgáltatásairól, programjairól, és gyorsan elérheted az online katalógust is. A weboldal célja, hogy legyen kezdő vagy kutató, könnyen boldoguljon akár otthonról is a keresésben. A honlap logikusan tagolt, e-könyvtár és digitális tartalmak között is lapozgathat bárki.

Az utóbbi hetekben turbulenssé vált politikai rendszerben szinte minta lett a saját, hierarchiabeli sebezhetőséget is vállaló, korábban elnyomott szakmai alapú feszültségek társadalmi nyilvánosság elé tárása. Olyan emberek teszik ezt, akik az adott területen mély hivatástudattal rendelkeznek. Így lépett nyilvánosságra a titkosszolgálat terén Szabó Bence link , katonaként Pálinkás Szilveszter link vagy Ámán András rendőrkapitány link Berezvai Zombor, a GVH Versenyközgazdasági és Piackutatási Iroda vezetője link . Korábban Hodász András lépett ki a hierarchikus berendezkedésű katolikus egyház kötelékéből, szintén komoly kétségeket ébresztő belső viszonyokra hivatkozva.

A hazai társadalmi környezetben, a környező országokhoz képest alacsonyabb szintű, azaz visszafogó szolidaritás ellenére is történtek hasonló feltárások a kulturális, oktatási alrendszerekben. Hatásuk azonban lényegében elenyészett. Sőt, adott esetekben még egész szakmára kiterjedő megtorlást is kiváltott. Szintén állami fennhatóság alatt álló könyvtárosként, talán kisebb belső feszültségek miatt is kevésbé reménykedhetünk a fentiekhez hasonló feltáró, a tisztulás reményét hordozó rengésekben.

Feltárnivaló azonban lehet, ugyanis a könyvtárhasználat stratégiai távlatokban a számok ellenére csökken, az utóbbi évtizedek informatikai fejlesztési pénzeinek eredményei nem láthatók, könyvtári stratégia krónikusan hiánycikk, a döntéshozatalban szakmai bevonás nem tapasztalható. A könyvtári rendszer lemaradottsága témától függően 5-10-30 év.(MG)

Kalandor, könyvtáros, megszállott szerelmes és hidegfejű stratéga. Giacomo Casanova neve ma is a csábítás szinonimája, de a mítosz mögött egy 18. századi európai "hálózati ember" áll, aki élettörténetét mesteri módon írta meg, és ezzel önmagát is megalkotta.

A legenda helyett a saját szavaiból és a megbízható történeti forrásokból kirajzolódik a valódi Casanova portréja, a "titka", halálának körülményei, magyarországi útja és megannyi meglepő érdekesség, amit ránk hagyott. Lecsendesedett szakaszában a csehországi Dux kastélyában gróf Waldstein könyvtárosaként talált menedéket. Itt, 1798-ban bekövetkezett haláláig, papírra vetette monumentális, francia nyelven írt önéletrajzát, az Életem történeté-t, amely posztumusz kiadását követően világhírűvé tette. Tudatosan építette imázsát, az európai udvarokban és szalonokban a maga által kreált "Seingalt lovagja" néven forgolódott, ezzel is erősítve a személyét övező misztikumot.

Ha megértjük, mit tartott fontosnak önmagáról, azt is látjuk, mi volt a csábítási stratégiájának lényege. Ez nem egyetlen trükk, hanem egy következetes habitus volt, amelynek alapja az intellektuális és testi vonzerő párosítása. Számára a játékosság és a szellemi társalgás legalább annyira fontos volt, mint a fizikai szépség. A briliáns társalgás, a költői levelek és a szüntelen történetmesélés volt a leghatékonyabb eszköze. "Az ész nélküli szépség a szerelemnek nem kínál egyebet, mint a puszta testi bájak élvezetét" - írta a Memoárokban. Ugyanakkor kíméletlen őszinteséggel ismerte fel a szabadság és a kötődés közti feszültséget is. "A nőket még őrületig is szerettem, de a szabadságot mindig jobban."

Hagyatékának legértékesebb darabja, az Életem történeté-nek eredeti, mintegy 3700 oldalas kézirata kalandos úton maradt fenn. Végül 2010 februárjában a Francia Nemzeti Könyvtár vásárolta 7 millió euróért. Végül mi maradt Casanovából? Hőssé nem a hódítások listája, hanem az ezekről szóló, eleven és briliáns nyelven megírt elbeszélés tette. Legnagyobb alkotása maga a Casanova-mítosz volt, amelyet saját kezűleg teremtett meg.

Du és társai kimutatták - hivatkozik Ván Péter elméleti fizikus, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a BME kutatója a MI tanítása kapcsán -, hogy a több gépi ágens vitatkoztatásával javul a válaszok pontossága. De Estornell és társai azt is kimutatták, ha a modellek hasonló korpuszon tanultak, a vita a közös tévhitekre konvergál - a visszhangkamra-hatást nem a viták száma oldja fel, hanem a keretek különbözősége. A gépi diverzitás azonban kontrollált diverzitás: valaki megválasztotta a korpuszt, az architektúrát, a kiértékelési kritériumokat. A különbözően betanított gépek különböző válaszokat adnak, de a kereteket, amelyeken belül kérdeznek, továbbra is emberek határozták meg. ...
A domináns keretbe beolvasztott tudás nem képes megkérdőjelezni saját axiómáit - ehhez kívülállás kell.
... A tudomány történetében az újdonság ritkán jött a centrum intézményeiből; inkább a perifériáról érkezik, ahol a kereten kívüliség nem hátrány, hanem a másként látás feltétele. Az axiómaredukció forrása ma is az, aki a domináns keret axiómáit mint axiómákat képes látni, és nem mint természetes hátteret. (Qubit)

Leginkább ez ok miatt van a KIT-ben az "A szakma határairól" és az "Analógiák" rovat.
Az okok csokorba szedve:
1. A szakmai vakság csökkentése, szélesebb látókör.
2. Innovációs lehetőségek kutatása (ld. a fenti példát).
3. Lehetséges, szakmán kívüli együttműködő partnerek, vagy akár ügyfelek azonosításának lehetősége.
4. Stratégiai marketing, azaz mások szempontjait megismerve eredményesebben lehet szolgáltatást fejleszteni.
5. Az előbbi pont következő lépése az eredményes. szolgáltatáson és könyvtáhasználaton nyugvó, valódi elismerés
6. ... mely által teljesítményen, szolgálaton és reálisabb önismereten alapuló szakmai öntudat érhető el. (MG)

A Nature 2026. április 1-i (!) cikke arra figyelmeztet, hogy a MI elterjedésével súlyos, korábban nem tapasztalt jelenség jelent meg a tudományos kommunikációban: a "hallucinált" hivatkozások. Valósnak tűnő, de nem létező szakirodalmi források, amelyek leggyakrabban MI-vel generált szövegekben fordulnak elő. Az elemzés szerint 2025-ben megjelent publikációk tízezrei tartalmazhatnak ilyen érvénytelen vagy teljesen kitalált hivatkozásokat, folyóiratcikkekben, könyvekben és konferenciakiadványokban egyaránt.

A pontatlan idézés nem új jelenség, azonban a jelenlegi helyzet minőségileg eltér a korábbi hibáktól. Nem egyszerű elírásról vagy hiányos bibliográfiai adatokról van szó, hanem hamis tanulmányokról és nem létező forrásokról. Ezek az idézetek formailag hitelesnek tűnnek: követik az adott tudományterület hivatkozási stílusát, valószerű szerzőket, folyóiratcímeket és évszámokat használnak. Mivel az MI-nek elsődleges célja nem a hitelesség ellenőrzése, a hallucináció csak emberi közreműködéssel, a források egyenkénti, manuális ellenőrzésével deríthető ki.

A probléma felismerését nehezíti, hogy a lektorálás és szerkesztés ritkán terjed ki minden egyes hivatkozás tételes ellenőrzésére, az automatizált ellenőrzés pedig többnyire csak a hivatkozások formáját vizsgálja. A hamis idézetek így bekerülhetnek a szakirodalomba, ami hosszú távon torzíthatja a metaelemzéseket, megnehezítheti az utánkövetést, és tovább gyengítheti a tudományos hitelességbe vetett bizalmat. A jelenség nagyságrendjének becslésére a Nature együttműködésbe kezdett a Grounded AI-val, amely egy Veracity nevű MI-alapú eszközt fejlesztett ki link ami a hivatkozásokat tudományos adatbázisokban és az interneten ellenőrzi, és jelzi, ha valamelyik érvénytelen, nem kapcsolódik a témához, vagy visszavont (retracted) publikációkra utal. A felelősség megoszlik a kutatók, szerkesztők, kiadók és technológiai fejlesztők között. Szó esik az MI-használat átláthatóbb feltüntetéséről, szigorúbb szerkesztőségi ellenőrzésekről és új technikai megoldások szükségességéről, ugyanakkor a szerzők hangsúlyozzák, hogy kizárólag technológiai eszközökkel nem kezelhető a probléma.

E ponton válik különösen fontossá a könyvtárosok szerepe, bár a cikk nem nevesíti őket. Mivel kulcsszerepet játszhat az MI-vel kapcsolatos információs műveltség oktatásában, a forrásellenőrzés tanításában és az intézményi irányelvek kialakításában, hozzájárulva a tudományos hitelesség megőrzéséhez. (Ref.: Hajnal Ward Judit és Microsoft 365 Copilot, Enterprise verzió, Rutgers Egyetem)

Barabási Albert-László hálózatkutató az utóbbi öt évben nagyszabású képzőművészeti projektbe fogott, ennek volt előzménye 2021-ben a Ludwig Múzeum Rejtett mintázatok című kiállítása, amely a Barabási Lab 25 évének meghatározó műveit mutatta be a hálózati vizualizáció alakulásának, fejlődésének nyomon követésével. Ezúttal a tudomány és a művészet határvidékén mozgó, adatalapú képalkotásban keres új utakat. Kézműves festés, 3D-s nyomtatóval faragott festőhengerek: a matéria és a digitalizáció egyszerre jelenik meg a termekben. Barabási három éve hozta létre Budapesten a Barabási Atelier-t a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakáról válogatott fiatalokkal.

A kiállítás bemutatja, hogyan kapcsolódik össze a tudományos kutatócsoport és az alkotóműhely működése. Időben visszautazunk filmbejátszáson Erdélybe, a Barabási családhoz, a szobafestő nagypapához, akit gyerekként elkísért a munkába. Onnan jött képzőművészeti indíttatása, a műtárggyá vált 12 festőhenger, amelyet az Atelier tagjai fejlesztettek ki a dataizmus vizuális eszközeként. A mindennapjainkat átszövő adatok, az azokból kirajzolódó hálózatok vizsgálata áll a dataizmust körüljáró kiállítás középpontjában, amely három nagy ciklust és egy meglepetés záróművet foglal magában.
- A Fake News (álhírek) teremben a neonszínek alatt "futnak" az egymásra hengerelt álhírek szövegüzenetek formájában.
- A Banned Books (betiltott könyvek) teremben a világ különböző pontjain betiltott könyvek, azokból vett szöveges idézetek, valamint installáció formájában karóra tűzött kötetek láthatók.
- A Numbers (számok) teremben az adatok által megformált önarcképen Barabási a saját élete számait variálja egymásra rétegzett információkként, hogy felhívja a figyelmet, mennyire behálózzák életünket az adataink.

Szétválasztja nyomtatott és digitális tartalmainak a publikálását a részben francia hátterű L'Harmattan könyvkiadó, aminek az egyik legfontosabb eleme a tudományos művekhez való nyílt hozzáférés megvalósítása. Erre önálló céget hoztak létre L'Harmattan Open Access Kft. néven, amelynek az egyik tulajdonosa és egyben ügyvezetője Gyenes Ádám.

A nyílt hozzáférés, vagyis az open access lehetővé tételét 2022-ben indították el egy pilot program keretében, amire bár sok hazai könyvkiadó egyelőre idegenkedve tekint, külföldön, például a cseheknél, a lengyeleknél vagy a skandinávoknál ez már alapvető a tudományos könyvkiadásban. A L'Harmattannál úgy látják, hogy a tudományos publikációk bolti eladásából érdemi bevétel reálisan nem kalkulálható. Viszont ha kooperálnak olyan intézményekkel, mint az egyetemek, illetve olyan elektronikus információs szolgálatokkal, amelyek az egyetemek és közkönyvtárak nemzetközi adatbázisait is elérik, akkor már mindenkinek megéri az együttműködés.

A kiadó partnere, jellemzően az egyetem ugyanis publikációs díjat fizet a kiadónak, cserébe a tudományos tartalmai eljutnak a lehető legszélesebb nemzetközi közönséghez, és egyúttal igazolhatóvá válnak azok az adatok, amelyek a tudományos tevékenységek minősítéséhez elengedhetetlenek, tehát például a hivatkozások. Az egyetemek számára egyébként sokszor már elő is írják, hogy az állami és uniós támogatásokból egy meghatározott részt a nyílt hozzáférésre kell fordítaniuk. Az open access típusú publikáció mennyisége immár akkora lett a L'Harmattannál, hogy indokolttá vált ezt egy önálló cégbe szervezni az összes digitális tartalom- és multimédiás platformfejlesztéssel együtt - mondta a HVG-nek Gyenes Ádám.