Sokat elárul egy szervezet életéről és annak vezetőjéről, hogyan kezeli a stresszt: ha a menedzser a magánéletében nem akar foglalkozni a kényes kérdésekkel, akkor a cégnél is tologatni fogja azokat. A magyar kultúrában túlzott alkalmazkodásra szocializálják a gyerekeket, így felnőttként feszült helyzetben kompromisszumra törekszünk azt gondolva, az önuralom megoldja a problémát. -- A munkáltatói oldal sokszor azt sugallja, hogy a valós visszajelzéseket adó munkatárs csak problémát jelent, akitől meg kell válni. -- Nem realizálják, hogy ez a fajta gondolkodásmód mennyire gazdaságtalan, nem életszerű. Hiszen az emberek nem robotok. Magas stresszfaktorral rendelkező munkahelyen visszaesik a teljesítmény, és a motivációval együtt a lojalitás is eltűnik. Így pedig nem lehet tartósan magas színvonalon teljesíteni -- írja körül a probléma gyökerét a munkapszichológus. A kommunikáció hiánya és a bizonytalanság érzete sok munkahelyen okoz problémát, mivel azt az érzetet kelti a dolgozóban, hogy nincs kontrollja az események fölött, ez pedig igen magas rizikófaktort jelent -- hívja a fel figyelmet a munkapszichológus, hozzátéve: a nem megfelelően kialakított teljesítményértékelő rendszer is gyakran okoz problémát. -- A szakember szerint a munkáltatók nagy része még mindig nem látja át ezeket az összefüggéseket, pedig büntetésre számíthat az a foglalkoztató, amelyik nem méri fel, mekkora stressz éri alkalmazottját a napi robot során. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása ugyanis beemeli a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát. - F: jún. 10.