Hazai könyvtárak vegyes gyakorlatot követnek a hajléktalan emberekkel kapcsolatban. Van, ahol gyakorlatilag ellehetetlenítik könyvtárba jutásukat (Kecskeméten belépés csak regisztrációval - a 'kulturált és biztonságos könyvtárhasználat' érdekében link ), más könyvtár pedig eljárásokat dolgozott ki arra, hogyan kínálhatja szolgáltatásait befogadható módon számukra (vö.: Azok a büdös olvasók - a szégyenkezéstől a hajléktalanszálló-könyvtárig és feliratig link ).

USA-beli példák is az utóbbi szemléletet tükrözik, amikor a könyvtárak szociális szakembereket alkalmaznak, akár épületükön belül kínálnak pl. tisztálkodási lehetőséget az arra rászorulóknak, vagy szociális szakemberekkel, szervezetekkel működnek együtt, hasonló céllal (vö.: Munkatársak javaslataira épített szociális fejlesztés Los Angelesben link .

S olyan eset is ismert, hogy könyvtárhasználókat faragnak a kényszer hatására betérőkből (vö.: Használókat teremt a brit könyvtárak 93 százaléka a melegedni betérőkből link )

Magyarországon - alacsonyabbnak mért szolidaritási szint mellett - leginkább a nem hajléktalan emberek ellenérzései miatt ódzkodnak a könyvtárak és felettes döntéshozók a hasonló megoldásoktól. (MG)

Az Utcáról Lakásba! Egyesületnél dolgozva látom - mondja Kovács Vera alapító-társelnök, hogy a szegénységgel, hajléktalansággal kapcsolatos ingerküszöb brutálisan magas. Nincsen hírértéke annak, hogy hányan élnek szállón, hány évet töltenek ott, hányan fagynak meg telente, vagy éppen hány kilakoltatás történik, és hány gyereket emelnek ki a családjából anyagi okok miatt egy évben. (...) A barlangban élő férfi története nagyot ment a közösségi médiában és a sajtóban is, mert érdekes, sokaknak kissé hihetetlen és szemfelnyitó látlelete a hajléktalan emberek sorsának és mai lehetőségeiknek is.
- Ezért három dologról írok röviden. Mi is a szociális munka? Kik és kik nem a szociális munkások? Mi az önkéntes munka? Kik és kik nem az önkéntesek? Hogyan lehet, és hogyan nem lehet önkéntesként felelősen bekapcsolódni egy segítőszervezet munkájába? És végül: kik a hajléktalan emberek? Mik a leggyakoribb félreértések a hajléktalan élethelyzettel kapcsolatban? (Kifejtés a forráslinken.)

- Talán a legfontosabb konklúzió: olcsóbb - és nem mellesleg összehasonlíthatatlanul humánusabb - a lakás nélkül szociálisan sodródó embereknek lakhatást biztosítani, mint hajléktalanként kezelni őket. - Ha a társadalmi közgondolkodás belátja az összefüggést.

KIT: Vannak-e szolgáltatásaik, programjaik a Norvégiába frissen érkezettek számára? - kérdeztük Olav Kapperudot a nagynevű oslói Björvika könyvtár tanácsadóját.
OK: Igen, vannak bevezető kurzusok azok számára, akik praktikusan alig rendelkeznek ismeretekkel az országunkról. Emellett van kötelező nyelvi kurzus is. Ezt kiegészítendő mi tartunk könyvtárbemutatót nekik, hogyan használhatják a könyvtárat, mit találnak itt s milyen előnnyel járhat ez számukra. Leginkább tanáraik kíséretében jönnek ide. Ő rendeli meg számukra az egyórás bemutatót. Általában péntekenként jönnek iskolaidőben, hetente egyszer.

A legtöbb fiókkönyvtár kínál nyelvi kávézókat, melyeken ingyenes a részvétel. Általában a Vöröskereszt szervez nyelvi kurzusokat, és a könyvtárat használja helyszínként. Kínálatuk a könyvtárak honlapján is megtalálható. Ha valaki jelentkezik, akkor ismeretei szintje szerint csoportba sorolják - kezdő, középhaladó, haladó - és eszerint ülnek asztalokhoz. A Vöröskereszt képviselője vezeti a beszélgetést, és ügyel arra, hogy minden részvevő profitáljon a diskurzusból. E vezetők gyakran önkéntesek. Norvég anyanyelvűek és gyakran magasan képzettként végzik e munkát szabadidejükben.

KIT: A világ sok országának könyvtáraiban jelenség, hogy hajléktalan emberek a könyvtárban húzódnak meg, mivel itt nem kell fizetniük a tartózkodásért. Hogyan kezelik a helyzetet itt?
OK: Igen, még mindig vannak hajléktalan emberek. Amikor dolgozni kezdtem, 30 éve, akkor nagyobb gond volt. Ha nincs mindenkinek hajléka, korlátozottak higiéniai lehetőségei, így ruhája piszkos. Előfordul, hogy hangosan beszélnek, és alkohol vagy drog hatása alatt állnak. A probléma azonban jelentősen csökkent azáltal, hogy feljavították a városi segítőhálózatot, és jobb szolgáltatásokat kapnak az érintett emberek. Így ezek az emberek ritkán jelennek meg a könyvtári terekben. A könyvtárban van biztonsági szolgálat. Egy emberük a kamerák képét figyeli, másikuk mozog az épületben. Problémájuk leginkább a fiatalok csoportjaival akad. (ford.: MG)

A legtöbb holland közkönyvtár az elmúlt tizenkét évben vált meg a késedelmi díjaktól (vö.: link ). A Holland Közkönyvtári Szövetség (VOB) becslése szerint a könyvtárak 3/4-e nem él vele. Ennek ellenére nem látszanak változni a kölcsönzési szokások. Ez felveti a kérdést, hogy vajon helyénvaló volt-e a bírság? Tavaly az utrechti és rotterdami könyvtárak szüntették meg a késedelmi díjat. Utrechtben évek óta átlagosan 22 napig vannak az olvasóknál a könyvek. És ez a megszüntetés óta sem változott. Ahogy a visszavitt könyvek száma sem módosult. (Persze, aki nem viszi vissza a könyvet, annak fizetnie kell.)

A bírságoktól való félelem elriasztja az embereket. "A könyvtár közös térré vált, ahol ötleteket, könyveket cserélnek és tereket használnak" - mondja a VOB szóvivője. A bírságok nem segítenék ezt. "A bírságoktól való félelem akadályozta a tagokat, a könyvek kölcsönzését, vagy akár a könyvtárba való belépést" - mondja a Rotterdami Könyvtár szóvivője. "Ezért töröltük el a bírságokat."

"Minden könyvtárban előfordult már, hogy szülők lemondták a tagságukat, miután bírságot kaptak, például egy nyaralás után" - mondja Mark Deckers, a könyvtári volt könyvtárvezető, szakértő. Évekig nyomon követte, hogy hány könyvtár vált bírságmentessé, és alátámasztja a kölcsönzési szokások nem változtak. "Egy ötgyermekes családban egy könyv gyorsan eltűnik az ágy alatt vagy a polcon" - mondja a VOB szóvivője. "Ez nem akarathiány."

Egy önkormányzati szakember szerint az emberek gyakran igazságtalannak tartják a bírságokat, és ez ellenállást válthat ki. Az emlékeztetők kiküldése viszont bevált. Ezek jelezhetik pl., hogy egy másik olvasó várja a könyvet, ami ösztönzi a visszahozatalt.
Van könyvtár, ahol hiányzik ez a bevételi forrás. A hiánypótlásban a fenntartó segíthet. Egy holland könyvtár sem állította vissza a késedelmi díjat. Örülnek, hogy nincs potenciális konfliktus a néha kiszolgáltatott emberekkel. És van elég kölcsönözhető könyv is [a holland könyvtárak állománya általában jelentősen kisebb, mint a magyaroké - MG]. Inkább az eltörlés előnyeit látják. (ref.: MG)

Lehetőségeket és kockázatokat is tartogat az MI, ezekről szólt a Public Library Association (PLA) online fóruma 2026. január 27-én.

Miért fontos az MI-írástudás?
- A használók már széles körben alkalmazzák az MI-t, miközben gyakran hiányos ismeretekkel rendelkeznek.
- A könyvtárosoknak a trendek előtt kell járniuk, hogy hitelesen tudják támogatni a közösségüket.
- Az MI-eszközök használata nem jelent automatikus támogatást; a cél a tájékozott döntéshozatal segítése.
- Az alapvető könyvtárosi készségek (pl. kérdezéstechnika, forráskritika) felértékelődnek.

Képzés és szakmai támogatás
- A könyvtárosok MI-képzési anyagokat, mintaszabályzatokat és információs műveltségi segédleteket igényelnek.
- Az MI-t érdemes "gyakornokként" kezelni: hasznos, de ellenőrzést igényel.
- A fiatalok különösen érintettek: tudatos internethasználatra és MI-kritikára van szükség.
- Az MI egyszerre hordoz társadalmi hasznot (pl. akadálymentesítés) és környezeti terhelést. A könyvtárak feladata a mérlegelés segítése, nem a végső válasz megadása.
- A legtöbb könyvtárban még nincs MI-szabályzat. Az irányelvek tisztázzák a támogatás határait és a felelősségi kérdéseket.

A vita alapján az MI nem pusztán technológiai, hanem szakmai és értékalapú kérdés a közkönyvtárakban. A magyar könyvtárak számára is tanulságos lehet az MI-írástudás tudatos erősítése és az intézményi keretek időbeni kialakítása. (ref.: ChatGPT, HL)

Egy könyvtáros és egy rendszerfejlesztő interaktív infografika továbbképzési tananyag segítségével igyekezett elmagyarázni a kollégáknak a digitális könyvek akadálymentes eljuttatását a legszélesebb közösségnek, így azoknak is, akiknek nehézségeik vannak vizuális ingerek feldolgozásában. Munkájuk közbeni buktatók és tanulságok voltak:

1. Szoftverválasztás - a Genially link nevű online eszközzel könnyen kezelhetőnek ígérkezett interaktív tananyagok készítéséhez. Ám az amerikai szoftver nem felel meg az európai akadálymentesítési előírásoknak, pl. nem támogatja megfelelően a képernyőolvasókat.
Tanulság: a könyvtárosoknak fejleszteniük kell a kompetenciáikat a digitális eszközök beszerzésében és az akadálymentesítési követelmények felismerésében.

2. Kommunikációs ügynökség bevonása - a régióban ismert ügynökséget bízták meg a vizualizáció elkészítésével. Előre jelezték, hogy a WCAG nemzetközi szabvány szerint kérik az akadálymentesítést, mert az Európai Unióban ez alapkövetelmény.
Buktató: az ügynökség sem ismerte a Genially működését.
Tanulság: a könyvtárnak világosan kell meghatároznia az elvárásait. Ki kell állnia azért, ha a beszállító nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel.

3. Átdolgozás szakértőkkel - végül a Begripsam (link .) szervezettől kértek egy kognitív szempontú hozzáférhetőségi felülvizsgálatot. Az akadálymentesítési felülvizsgálatot alapul véve frissítették a vizualizációt: (link .)
Tanulság: A kollégákkal a kezdetektől fogva folyamatosan egyeztettek, ami nagyon hasznos volt, de az mégsem helyettesítette a szakértők munkáját.

A könyvtárosoknak sincs elég tapasztalatuk a digitális akadálymentesítésben. Menet közben derült ki, hogy fontos pl. a megfelelő színkontraszt biztosítása, a billentyűzettel és képernyőolvasóval egyaránt használható felület kialakítása és a tartalom logikus felépítése.
Megtanulták azt is, hogy az egyetemes tervezés elvéből célszerű kiindulni (link .) Ez az elv a lakosság sokszínűségéről szól, így pl. oktatási anyagok tervezésénél is gondolni kell az akadálymentesítésre. (Ref.: Copilot, Szabó Eszter)

Olvasói visszajelzést kaptunk a múlt héten megjelent "25-30 éve alig lehetett elférni az OSZK-ban - azóta megváltozott a helyzet" link hírünkkel kapcsolatban, melyet írójának engedélyével közlünk, válaszunkkal együtt. (MG)

"Szíveskedjen helyesbíteni a KIT hírlevélben közölt téves információkat az Országos Széchényi Könyvtárral kapcsolatban.
Az 5 pontba szedett állítások közül gyakorlatilag csak az első pont az, amely teljes egészében megállja a helyét.
Továbbá nem igaz az sem, hogy a könyvekre 1 órát kell várni. Az átlagos várakozási idő 30 perc. Nem igaz az sem, hogy egyszerre 5 kérést lehet leadni. Akár húsz percenként leadhatnak az olvasók 10 kérést, és a nap végén összesen tíz dokumentumot félre lehet tetetni, amelyek másnap várakozás nélkül átvehetők.
A honlapon szereplő külső adatbázisok mindig az aktuális állapotot tükrözik.
Az, hogy az OSZK nem kölcsönző könyvtár mindenki tudja, de ez eddig is így volt.
Kérem a jövőben alaposabban tájékozódjon! - Üdvözlettel." - Szűcs Márta

Válaszunk: Köszönöm szépen észrevételét. A híranyagba azokat a dolgokat tettük bele, amelyeket az információforrásaink közöltek. Akkor is, ha az adott esetben tévedést tartalmaz. Az anyagban utaltunk is erre, illetve arra is, hogy a közölt észrevételek nem feltétlenül egyeznek a KIT véleményével.
Az Ön észrevételét szívesen közöljük következő lapszámunkban, ha ehhez hozzájárul.

(Megjegyzem zárójelben, hogy az is érdekes, ha a szolgáltatásról a valósággal nem egyező vélemény kering. Ugyanis az illető(k) nem a valóság, hanem vélelmeik - imázs - szerint döntenek. Ha a szolgáltató szembesül az ilyen eltérésekkel, akkor érdemes jeleznie a (potenciális) használóknak ezt az eltérést, kommunikálva a tényleges helyzetet. A KIT-ben most megjelent - akár téves - észrevétel lehetőség a szolgáltató számára a tévedések azonosítására és ezek megfelelő kezelésére.) (MG)

Megnőtt a nagyváradi Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár új felhasználóinak száma a korszerűsítést követően. Az intézmény hétfői évértékelője alkalmával ismertették, hogy 2025 első tíz hónapjában 5496 aktív felhasználó volt, ebből 2751 új bérletes [Nagyvárad népessége: 183 e fő - szerk.]. Az év utolsó két hónapjában, a modernizálást követő újranyitás után, 1691 új felhasználót regisztráltak, ami jelentős növekedést jelent az első tíz hónap havi átlagához képest. Így összesen 7 187 felhasználó volt 2025-ben, szemben a 2024-es 4 485-tel, ami mintegy hatvan százalékos növekedést jelent. Ezzel párhuzamos a bevételeik is nőttek - derült ki Bihar megyei tanács közleményéből.

Horea Abrudan, a megyei önkormányzat alelnöke emlékeztetett arra, hogy a könyvtár felújítását tavaly szeptemberre fejezték be, aminek nyomán nem csak az ország legmodernebb, digitalizált könyvtára lett a váradi téka, hanem a szolgáltatásokat is diverzifikálták. A könyvtár menedzsere, Ancuta Schiop szerint a látogatóktól pozitív visszajelzéseket kaptak.

A létesítmény 53 alkalmazottat foglalkoztat, akik egy nagyjából 550 ezer kötetből álló gyűjteményt kezelnek. A digitalizálás nem veszélyeztette a munkájukat, hanem átalakította azt - magyarázta a téka vezetője, megjegyezve: arra a következtetésre jutottak, hogy "Bihar megye olvas". Amúgy a könyvtár égisze alatt működik továbbra is a román nyelvű Familia és a magyar nyelvű Várad kulturális folyóirat. Számos könyvbemutatót szerveztek tavaly, amióta pedig megnyitották a földszinti amfiteátrumot a kicsik előtt. Nagyon sok szülő látogatja a könyvtárat a gyerekekkel.

Továbbá: Könyvtári évértékelő: a Bihar megyei emberek szeretnek olvasni link

Szalai Erzsébet szociológus:
Azt látjuk tehát, hogy egyfelől a munkán, másfelől a fogyasztáson belül az emberek úgy válnak egyre izoláltabbá, hogy közben éppen a munkamegosztás szélesedésével és a fiókszerű gazdasági struktúrák terjedésével összefüggésben mindenkinek egyre nagyobb szüksége van a többi ember munkájára.

És eddig még csak az elmagányosodás munkaszervezeti és fogyasztói piaci aspektusait érintettük - nem függetlenül azonban ezektől, az izolálódás a legszűkebb magánszférában is végbemegy. Abban a magánszférában, melynek érzelemkészletére elsősorban a pszichopolitika "utazik", hiszen főleg innen tudja kiszivattyúzni azokat az érzelmi energiákat, melyeket az egyének a munkafolyamatban a kreativitásuk ébrentartására használnak fel - kellene felhasználniuk.

Eme érzelmi energiák, érzelmi készletek a magányosság terjedésével egyre inkább elapadnak - azért is, mert például a homeoffice-ban a munka és a magánélet szférája olyannyira áthatja egymást, hogy nincs szükség a kettő közötti korlátok feszítésére. Ez "normális" körülmények között az érzelmek ébrentartásának egyik forrása (vagyis megszűnik a vágyakozás állapota egyfelől a munkára, másfelől a társra, a családra, a barátokra) -, folyamatos érzelmi impulzusok nélkül viszont a kreatív energiák nem tudnak feltöltődni.

Ennek pedig az a következménye, hogy az egyének teljesítménye előbb-utóbb visszaesik. Ez különösen a tudástársadalomnak nevezett szisztéma azon szegmenseiben okozhat súlyos fennakadásokat, kőkemény korlátokba ütközést a termelékenység folyamatos növekedéséért folytatott hajszában, amelyek valóban a tudásra, a kreativitásra épülnek. Tehát ahol a munkásság privilegizált elitje dolgozik. Akik már ennek okán is folyamatos bizonytalanságban kénytelenek élni.

Teljesítményük gyengülését a tőke gyakorta a munka intenzitásának további fokozásával, ennek eszközeként pedig a kontrollmechanizmusok erősítésével igyekszik megállítani - ami emberi kapcsolataik további leépülésével, így magányuk elmélyülésével jár. És a kör itt bezárul: ahogy nő a magányosság, ahogy csökkennek, gyengülnek az érzelmi impulzusok, úgy gyengülnek tovább kreatív késztetéseik, képességeik. Bekövetkezik a kiégés. Forrás: Szalai Erzsébet (2024): Mi a munka és mi a kapitalizmus? És mi jöhet utánuk?

Múlt heti "A társadalom egyenlőbbé, befogadóbbá, kevésbé elfogulttá válik - a könyvtár által" link hírünkhöz kapcsolódva...

Éber Márk hangsúlyozta azt, hogy "a gyakorlatban a tőkefelhalmozás a tulajdonosok oldalán hatalmas vagyonok képződésével, egyszersmind a tömegek kisemmizésével jár. Ez a kettő úgy tartozik össze, mint az érem két oldala: erre hívta fel a figyelmet David Harvey a "felhalmozás kisemmizés által" (accumulation by dispossession) témájában írott elemzéseivel. Másképpen: a tőkefelhalmozás ára sokak vagyonának kisajátítása, illetve sokak munkájának kizsákmányolása; ezt mutatta ki Nancy Fraser is Kannibál kapitalizmus (2024) című könyvében.

A kevesek kezében összpontosuló magánvagyon így hiányzik a társadalom hasznára és védelmére fordítható közvagyonból. Hiányzik többek között a közszolgáltatásokból, a közegészségügyből, a közoktatásból, a közösségi lakhatás különböző formáiból, a közösségi közlekedésből, a közművelődési intézményekből (színházakból, közkönyvtárakból, közgyűjteményekből), a közüzemi infrastruktúrából, a gyermek- és ifjúságvédelemből, a mentális betegségek, valamint a drog- és alkoholproblémák kezelésének közintézményeiből, vagyis a társadalom és a közösségek javát szolgáló intézményekből és közberuházásokból. A legfőképpen azonban a dolgozók és különösen is a közfoglalkoztatottak, a közalkalmazottak és a köztisztviselők tisztességes munkafeltételeinek biztosításából, béreikből és fizetéseikből hiányoznak a források."

A vagyon koncentrációja mindeközben a társadalmi mobilitás mértékét is csökkenti: a társadalmi szintek közti mozgás-áramlás-forgalom szűkülését csökkenését eredményezi: "A szupergazdagok magántőkevagyonának felhalmozódása a tapasztalatok szerint együtt jár a társadalom tudásának megfogyatkozásával, egészségének romlásával, a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek gyors növekedésével, a közintézmények kiszárításával, a társadalmi rétegek közti szakadék mélyülésével, a különbségek megmerevedésével, a határok átjárhatóságának korlátozásával."

A gyerekkönyvtárnak lehetősége van olyan installációk, eszközök, dizájn használatára, amelyek megragadják a gyerekek fantáziáját. Az "alap" és extra lehetőségekről itt írtunk:
link .

Persze, vannak könyvtárak, amelyek a fenti, linkeltektől eltérő, egyedi ötletekkel állnak elő - és nyilván kreálnak hozzá kapcsolatokat. A Müncheni Városi Könyvtár link Pasingi Fiókkönyvtára link tenger alatti hangulat megteremtését tűzte ki célul, a fotókat ld.: link .

Látható itt korall, tengeri halak, sőt, a padlóba épített tengeralatti világra is rápillanthatnak a fiatal látogatók. - Ha már helyileg a könyvtárépület alagsorában vagyunk... Mindezek mellett hagyományos kellékek is találhatók, mint pl. a kisszínpad. (MG)

Az idén egy megye kivételével az ország minden táján, összesen 20 helyen rendezték meg a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny országos írásbeli fordulóját. A verseny hétfőn zajlott, de már több helyen a sajtóba is bekerült.

- A kaposvári Kinizsi Lakótelepi Tagiskolában (...) a megmérettetésre a vármegyéből Nagyatádról és Kadarkútról érkeztek diákok, hogy összemérjék könyvtárismereti tudásukat. A 33 éves múltra visszatekintő versenyt a Könyvtárostanárok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár szervezi. A megmérettetés célja, hogy fejlessze a 7-10. évfolyamos tanulók információkeresési és könyvtárhasználati kompetenciáit.

Az idei téma: Kilátás a dolgozószobából - a fényképező két oldalán - árulta el dr. Molnárné Bajzik Melinda tanító. - Hogy ez pontosan milyen feladatokat takar, egyelőre mi sem tudjuk. A diákok különböző nehézségű feladatokat oldanak majd meg, amelyekhez használhatják az internetet és a könyvtár teljes állományát is - tette hozzá.

Bár az internet használata engedélyezett, a chatprogramok és a mesterséges intelligencia alkalmazása szigorúan tilos. A versenyzőknek nyomtatott és online forrásokból kell információkat gyűjteniük, azokat értelmezniük és beépíteniük a megoldásokba, mindezt pontos és etikus hivatkozással. (Kaposvár Most)

(...) a megmérettetés célja, hogy a 7-10. évfolyamos tanulók információs és könyvtárhasználati készségeit fejlesszék. A Békés Megyei Könyvtár [híradásában is hangsúlyozzák, hogy] a versenyzőknek nyomtatott és online forrásokból kell adatokat gyűjteniük, azokat értelmezniük és felhasználniuk a feladatok megoldásához, miközben a forrásokra etikusan hivatkoznak.
- A feladatok során azt vizsgáljuk, mennyire tudnak a diákok eligazodni a könyvtárban, hogyan használják a könyveket, megtalálják-e bennük a szükséges információkat, és képesek-e szabályosan hivatkozni. A verseny a logikai gondolkodást és a kreativitást is próbára teszi. Bár a könyvhasználat továbbra is fontos része a megmérettetésnek, egyre nagyobb szerepet kap a digitális tér. Az idei téma a fényképészet - fogalmazott Palkovics Brigitta, a könyvtár informatikus könyvtárosa. (Behir)

A nevező iskolák, a forduló feladatlapjai már elérhetők a KTE honlapján: link .

A múlt heti kérdésünkre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
0 - 1 marhaság
13 - 2 van ennél fontosabb is
3 - 3 vagy igen, vagy nem
12 - 4 jó, ha van
10 - 5 kiemelten
5 - X nem tudom, mi az.
Ha mindezeket közös diagramban ábrázoljuk, a következőt kapjuk: link .

Úgy tűnik, a témával kapcsolatos hype leülni látszik (anélkül, hogy a hazai könyvtárakban elterjedtek volna a vonatkozó megoldások). Példák persze vannak link . Feltételezhető, hogy költségvetési akadályai is lehettek a visszafogott terjedésnek. Amivel persze a feltételezett használói elégedettségnövekedés is elmaradt. (MG)

A Digiteket c. könyvtáros szaklap interjúsorozatot közöl a kurrens kutatásoktól. Ezzel a svéd könyvtárosok kurrens szakmai ismeretekhez jutnak (előbb, mint a majdani tudományos publikációk), illetve akár fel is vehetik a kapcsolatot a kutatókkal, együttműködés céljából. A kutatási témák közül szemezgetünk. Szerinted érdemes lenne a hazai könyvtári kutatásokat is közzétenni - akár menet közben? (MG)

- Az információs társadalmi és etikai kérdéseket vizsgálom, különösen a MI és a halál utáni adatok felelős kezelését. Például etikai kérdések - azaz, hogy milyen digitális anyagok maradtak egy elhunyt személyről a személyes gyűjteményekben (fájlok, fotók, levelezés), és a közösségi médiában. - Jesse Dinneen (Boras Könyvtár- és Információtudományi Kar)
- Az információ demokráciabeli szerepének tágabb jelentése érdekel. Kutatásom a fiatal nők szexuális és reproduktív egészségükkel kapcsolatos fontos döntési lehetőségei és az ehhez szükséges társadalmi feltételek közötti kölcsönhatásról szólt. Az elmúlt években a közkönyvtárakat és a közkönyvtárosok munkájának módját kutattam. Különösen érdekelt, hogy a mindennapi munka kapcsolódik-e, és ha igen, hogyan, a politikai dokumentumokhoz. - Johanna Rivano Eckerdal (Könyvtár- és Információtudományi Docens, Lundi Egyetem)
- Hogyan integrálható a közösségi címkézés és az automatikus indexelés a meglévő tudásszervező rendszerekbe, s e rendszerek hogyan működnek felhasználói szempontból? Emellett azt is vizsgálom, hogy a MI-technológiák hogyan befolyásolják a kulturális örökség és a metaadatok hozzáférhetőségét. Koraljka Golub (Linnaeus Egyetem Kultúratudományi Tanszék)
- Ukrán könyvtárosokat interjúvoltam, hogyan szállítanak könyveket a fronton szolgálóknak (a kijevi Jaroszlav Mudrji Nemzeti Könyvtárral, regionális és helyi könyvtáraival karöltve). Hogyan segítik a katonai védelmet a könyvtárak a háború alatt. - Sonja Fagerholm Gullberg, Történelem és Kortárs Tanulmányok Tanszéke, Södertörn Egyetem)
- A bibliometria leginkább kutatásmérő eszközként ismert, de erősen kritizálták amiatt, hogy egyoldalúan használja fel az egyes publikált cikkekhez tartozó összes kutatási információt. A szerzőkkel, intézményekkel, tématerületekkel és egyéb tartalmakkal kapcsolatos információk felhasználhatók a kutatási kapcsolatok sokkal érdekesebb elemzéséhez. Ez magában foglalhatja a társszerzőség és más együttműködések elemzését, a hasonló irodalomra hivatkozó kutatók kutatási frontjait, vagy a kutatás intellektuális alapját annak vizsgálatával, hogy mely kutatásokat idézték együtt. - Gustaf Nelhans (Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, Borasi Egyetem)
- Hogyan terjednek és formálódnak a klímaváltozással kapcsolatos álhírek a podcastokban, és különösen: milyen taktikákat alkalmaznak a dezinformátorok, szemben a komoly podcast csatornákkal. Emellett a svéd lakosság olvasási szokásait is vizsgálom, és nemrégiben közelebbről is megvizsgáltam, hogy mely csoportok nem olvasnak sokat, és mi a közös az olvasókban és a nem olvasókban, és mi különbözteti meg őket. - Elisa Tattersall Wallin (Könyvtár- és Információtudományi Tanszék, Borasi Egyetem Könyvtártudományi Kara)

Míg az olvasók ízlése nagyon eltérő, néhány műfaji trend kiemelkedik 2026-ban. Három irány tűnik különösen nagy hatásúnak:
1. Romantikus irodalom - A romantika és a fantasy keverékeként stabilan nagy közönséget vonz. Az olvasókat vonzza érzelmi intenzitása, eszképizmusa és gazdagon elképzelt világa.
2. Kényelmes szépirodalom - A gyengéd krimiktől a meleg, kortárs történetekig a kényelmes szépirodalom megnyugvást és vigaszt nyújt. Ezek olyan könyvek, amelyek a kapcsolatra, a kedvességre és az alacsony tétű feszültségre összpontosítanak - vonzó kontrasztot alkotva egy kiszámíthatatlan világgal.
3. Solarpunk és reményteli klímafikció - A disztópikus narratívák helyett sok olvasó ma olyan történeteket keres, amelyek konstruktív vagy optimista jövőképet képzelnek el. A solarpunk különösen a fiatalabb közönség körében rezonál, akik olyan fikciót keresnek, amely inspirál, nem pedig figyelmeztet.

Ezek a mozgalmak az érzelmi biztonság, az optimizmus vagy a képzeletbeli felszabadulás iránti szélesebb körű vágyat tükrözik. Jól láthatóak az olvasmánylistákban, a könyvtári kölcsönzési mintákban és a könyvklubok kínálatában, ami a személyesen jelentőségteljes és érzelmileg lebilincselő történetek iránti vonzalmat jelzi. Az Egyesült Királyság National Literacy Trustjának kutatása alátámasztja ezt, kimutatva, hogy a fiatal olvasók továbbra is erősen kötődnek a nyomtatott könyvekhez, és hogy a könyvek birtoklása szorosan összefügg az írás-olvasási készségek fejlődésével és a későbbi életbeni sikerekkel.

A 2025-2026-os olvasási tájképet a mélység, a közösség és az érzelmileg rezonáns történetek iránti vágy alakítja. Akár nyugalomra, kapcsolódásra, akár képzeletbeli menekülésre vágynak az olvasók, választásaik a szándékosság felé irányuló szélesebb körű mozgalmat tükrözik. A könyvtárak számára ezek a trendek lehetőséget kínálnak arra, hogy értelmesebb gyűjteményeket hozzanak létre, támogassák a felfedezést, és erősebb kapcsolatot alakítsanak ki az általuk kiszolgált közösségekkel.

Az előző rész: link .

Újabb olyan anyag, amelyet akár qr-kóddal ajánlhatsz olvasóid figyelmébe... (MG)

Az olyan szellemi tevékenységek, mint az olvasás, az írás vagy az idegen nyelvek tanulása, csaknem 40 százalékkal csökkenthetik a demencia kockázatát - állapította meg egy új amerikai kutatás (írja a Guardian). A demenciával élők száma világszerte várhatóan megháromszorozódik, és 2050-re meghaladja a 150 milliót, ami súlyos terhet ró az egészségügyi és szociális ellátórendszerek számára. A Neurology című szaklapban megjelent tanulmány szerint az egész életen át tartó, szellemileg ösztönző környezet szoros összefüggésben áll az időskori jobb kognitív egészséggel.

A chicagói Rush Egyetem Orvosi Központjának kutatói 1939, a vizsgálat kezdetén demenciában nem szenvedő, átlagosan 80 éves résztvevőt követtek nyomon mintegy nyolc éven át. Ez idő alatt 551 embernél alakult ki Alzheimer-kór, 719 főnél pedig enyhe kognitív zavar (MCI). Az élethosszig tartó kognitív gazdagítás szempontjából a legfelső és a legalacsonyabb 10 százalékot összehasonlítva azt találták, hogy a legmagasabb szintű csoportban 21 százaléknál, míg a legalacsonyabbnál 34 százaléknál jelentkezett Alzheimer-kór. Az életkor, a nem és az iskolai végzettség figyelembevételével végzett korrekció után a magasabb élethosszig tartó szellemi aktivitás 38 százalékkal alacsonyabb Alzheimer-kockázattal és 36 százalékkal kisebb MCI-kockázattal járt együtt.

Az előnyök a betegség későbbi megjelenésében is megmutatkoztak: a legmagasabb szintű kognitív gazdagítással rendelkezők átlagosan 94 éves korban, míg a legalacsonyabb szintűek 88 évesen lettek alzheimeresek. Az enyhe kognitív zavar átlagosan 85 éves korban jelentkezett a legaktívabb csoportban, szemben a 78 évvel a legkevésbé aktívaknál, ami hét évnyi különbséget jelent.

Egy szöveg világa kizárólag belső képekből épül fel, az agy maga teremti meg a szereplőket, a helyszíneket és a hangulatot. Ez a folyamat nemcsak a képzelőerőt, de az érzelmi bevonódást és az empátiát is erősíti.
A kutatások szerint az olvasás idegrendszeri szinten is hat: az agy képes átélni a leírt élményeket, érzelmeket, sőt testi reakciókat is. Ez az intenzív belső feldolgozás segíti az önálló gondolkodást és az összetett problémák megértését - olyan képességeket, amelyekre kreatív és tudásalapú munkában különösen nagy szükség van.

Nem véletlen, hogy a történelem kiemelkedő alkotói szinte kivétel nélkül megszállott olvasók voltak. Nem pusztán információt gyűjtöttek, hanem folyamatosan edzették az agyukat arra, hogy új összefüggéseket lássanak meg, és eredeti gondolatokat hozzanak létre. Ez persze nem a technológia elutasítása. Maryanne Wolf neurológus szerint az ideális állapot az úgynevezett "kétműveltségű agy": olyan gondolkodás, amely képes mélyen elmerülni egy szövegben, miközben tudatosan használja a digitális eszközöket is. A kérdés nem az, hogy olvasunk-e vagy használunk-e modern technológiát, hanem az, hogy melyik segíti a gondolkodást, és melyik váltja ki azt.

A rendszeres olvasás - akár napi húsz perc - hosszú távon javítja a koncentrációt, erősíti a memóriát és rugalmasabbá teszi a gondolkodást.
Az olvasás nem nosztalgikus szokás, hanem mentális edzés: az agyunk működése szó szerint azon múlik, milyen történeteket és gondolatokat engedünk be nap mint nap.

Folytatjuk a német Könyvtárszövetség "Miért van szükségünk könyvtárra? Mitől jó egy könyvtár?" kérdésekre adott válaszait... (Az előző rész: link ) Magát a kiadványt ld. a forráslinken.

13. A legjobb egy könyvtárban: a könyvtáros! A dolgok állandóan változnak, és segítség nélkül nem minden világos, még az akadémikusnak sem. A könyvtárosok tanácsolnak, megszereznek, szerveznek, összetett kereséseket végeznek, feloldanak, közvetítenek - közben pedig a szakmájuk is megváltozott. A technika és a felhasználói igényei forradalmasították a könyvtárakat. A könyvtárosok csatlakoznak a digitális világhoz, ami elvezeti a felhasználót a növekvő, átláthatatlan sokféleségen át az információkig - a könyvtáros egy menő állás! Éppúgy foglalkoznak az olvasásfinanszírozással, fejlesztik a médiapedagógiai programokat vagy kultúrrendezvényeket szerveznek.

14. A link - magyar megfelelője a link - online tájékoztatás. A keresőmotorok mindenféle lehetséges és lehetetlen találatot adnak. A könyvtárban ezzel szemben precíz, villámgyors (táv)munka történik!

15. Könyvtárak? Szerintem jók. A könyvtár rendszeresen megkérdezhető. Az olvasókat személyre szabottan kezelik, akik így jobban kiigazodnak és szeretik a légkört a közkönyvtárban.

16. A könyvtárakban könyvek vannak - nyomtatottak is. A legkényelmesebb még mindig a nyomtatott könyv, ezért maradnak a klasszikus könyvgyűjtemények. Minden felhasználó könyveket akar a könyvtárban - még ha laptoppal jelenik is meg. Mindig az éppen megfelelő formátumot szeretnék megkapni az aktuális célra: rövid utánkereséshez vagy kereséshez az e-könyv után, vagy szórakozáshoz a hangoskönyvet, az intenzív tanulmányokhoz vagy magoláshoz a nyomtatott könyvet szeretik kikérni. Könyvekre természetesen továbbra is szükségünk lesz. És így könyvtárakra is. Sőt digitális könyvtárakra is. (ref.: Vincze Anett)

Nem biztos, hogy a fizikai fittséghez napi több ezer lépést kell megtenni, vagy rendszeresen 30 perces kardióedzéseket kell végezni, lehet, hogy elég egy-egy 30 másodpercig tartó gyakorlat is. Az újabb kutatások legalábbis a rövid, de intenzív "testmozgásmorzsák" fiziológiai előnyeire hívják fel a figyelmet. A kutatók szerint olyan ez, mint a nassolás, csak nem az emésztőrendszert, hanem a vázizomzatot és az érrendszert terheli. Egy ilyen rövid edzés tipikus időtartama 20-60 másodperc, és egy bárhol elvégezhető egyszerű gyakorlatból áll (például egy sorozat guggolás, terpeszugrás, íróasztali fekvőtámasz, pár emeletnyi lépcsőzés, esetleg egy intenzív séta). A lényeg, hogy a mozgás annyira felpörgesse az edzést végző pulzusát, hogy már csak lihegve tudjon beszélni.

Ha sikerül egy ilyen tevékenységet a hétköznapok részévé tenni és napi legalább két-háromszor időt szakítani rá, azzal a British Journal of Sports Medicine-ben megjelent friss metaanalízis szerint ülő életmódot folytató embereknél is számos kedvező élettani hatást lehet elérni. Három hónap után jelentősen nő a testük által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyisége, és vele az életesélyeik, ráadásul az étkezések előtt végzett edzések jelentősen csökkentik a vércukorszintet. Az edzésnasik nagy előnye, hogy könnyen kapcsolhatók meglévő szokásokhoz (kávézáshoz, egy munkafolyamat befejezéséhez, reklámszünethez), így biztosabban válnak hétköznapi szokássá. És ha nem is váltják ki a valódi, hosszan tartó, rendszeres testmozgást, jelentősen növelhetik sokak életesélyeit, és belépési pontot jelenthetnek a sportoláshoz.

Az IFLA Környezet, Fenntarthatóság és Könyvtárak Szakosztálya webinárium-sorozatának célja, hogy feltárja, hogyan tudnak a könyvtárak alkalmazkodni új kihívásokhoz, különös figyelmet fordítva a környezeti nevelésre. A 20. epizódban ehhez videójátékokat hívnak segítségül. Miközben a könyvtárak megőrzik hagyományos szerepüket, mint a csendes olvasás és tanulás helye, a könyvtáraknak egyre inkább új gyakorlatokat kell beépíteniük a közösségeikkel való kapcsolattartás érdekében.

A leggyakoribb videójáték konzolok (mint például a Nintendo) és műfajok bemutatása a videóban segítséget nyújt a könyvtári személyzetek számára, akik esetleg kevésbé ismerik ezt a médiát. Emellett a nyugtató hatású játékokra is fókuszálnak, amelyek elősegítik a reflexiót és erőszakmentességet promotálnak. Ezek olyan játékok, amelyek különösen alkalmasak a fenntarthatóság iránt elkötelezett könyvtárak számára, mivel hangsúlyosan fókuszálnak a természet és a környezet témáira.

Szakosztálya webinárium-sorozatának célját két eszközzel igyekszik elérni:
- ösztönözni a könyvtárakat arra, hogy szerezzenek be videójáték konzolokat kölcsönzésre, valamint egy válogatott ajánlott címlistát biztosítani a gyűjteményeik számára;
- gyakorlati, azonnal használható tevékenységi ötleteket kínálni, amelyeket a könyvtárak közvetlenül átvehetnek, összekapcsolva ezeket a videójátékokat a képernyőn kívüli tevékenységekkel. (ref.: Aux Eliza)

Szabó Andrea szociológus: Tulajdonképpen 2022 után dől a dominó el. Miután nincsenek Európai uniós pénzek, miután gazdasági válság van, és miután nagyon nagy infláció van, egyszerűan a közszolgáltatások kimerülése hétköznapi tapasztalattá válik az emberek számára. S onnantól kezdve egyszerűen nem lehet elkerülni azt, hogy mindenki erről kezdjen beszélni link .

Orbán Krisztián közgazdász, közgondolkodó: Az extenzív növekedés többé-kevésbé azt jelenti, hogy minél több szenet dobálunk be a gőzmozdonyba, annál gyorsabban fog menni. A kétfajta "szén", amit be lehet dobálni a gazdaság gőzmozdonyába, az a tőke és a munkaerő. A NER szuperül teljesített az extenzív növekedés tekintetében. Az intenzív növekedés arról szól, hogy ha bemegy a tőke és a munkaerő, akkor azokat kombinálva (...) - termelékenységnövekedés (TFP-növekedés) érhető el. Ebben a kérdésben a NER elbukott. Amikor már nem növelhető tovább az extenzív rész - és az előző 3 év erről szól - akkor semmi sincs, ami húzza a gazdaságot link .

A 9 hazai egyetemen elérhető link Scopus AI az Elsevier új, mesterséges intelligenciára épülő párbeszédszerű módon működő kutatástámogató felülete, amely nem egyszerű kereső, hanem egy AI-vezérelt "research assistant" a Scopus adatbázison belül. AI Query Builder azonosítja a kulcsfogalmakat, felismeri a szinonimákat és kapcsolódó terminusokat, strukturált keresési logikává alakítja a kérdést (mezők, operátorok, kifejezések), és létrehoz egy Scopus-keresésre optimalizált keresőkérdést, amelyet a rendszer futtat. A funkció elsősorban kezdő kutatók, PhD-hallgatók, interdiszciplináris keresések, valamint gyors feltérképező (scoping) keresések esetében hatékony, ahol a klasszikus, manuális query-építés időigényes vagy bizonytalan - volt hallható Sasvári Péter előadásában. A szolgáltatás fő funkciói:

- Természetes nyelvű "beszélgetés" (kutatási kérdések formájában működik (pl. How does?, What impact?). Több lépéses párbeszédet kezel ("conversation").)
- Deep research mód (Mélyebb, strukturáltabb elemzést ígér: fő kutatási irányok, fogalmi klaszterek, kulcscikkek és review-k. Időigényesebb, de analitikailag gazdagabb válasz.)
- Időbeli lefedettség (2003-tól napjainkig dolgozik a Scopus-indexelt tartalommal. Ez fontos korlát módszertani szempontból.)
- Konverzációs előzmények (A kutatási "gondolatmenet" követhető, oktatásban jól demonstrálható.)

Két vélemény a Scopus AI-ról: - "A Scopus MI alkalmazása a doktori képzésben nem rövid távú hatékonyságnövelő eszközként, hanem többéves kollektív tanulási infrastruktúraként értelmezendő. A fogalmi térképezés, a feltörekvő témák és a potenciális hipotézisek ismétlődő, közös értelmezése csak időben felhalmozódó módon alakítja át a kutatási gondolkodást és a műhelymunkát. Ennek megfelelően a Scopus MI hozzájárulása a Doktori Iskolák kreatív tudományos munkahellyé válásához közép- és hosszú távon, intézményesített használat mellett várható." - Prof. Dr. Makó Csaba, MTA doktor, professzor emeritus (NKE)
- "1993-ban a könyvtári cédulák alapján raktam össze a PhD-hoz az irodalmat, 2008-ban a nagydoktorihoz már online adatbázisokat alkalmaztam, 2026-ban a D1-es cikkekhez pedig elengedhetetlen a Scopus AI használata, mivel a hatékonyság érdekében a versenytársak is alkalmazzák, de digitalizáció ide vagy oda, a szakirodalmat továbbra is nekem kell elolvasnom, feldolgoznom, az az alkotómunkához szükséges kreatív intellektusom megőrzésének alapja." - Prof. Dr. Michalkó Gábor, MTA doktor, egyetemi tanár, doktori iskola vezető (PE)

Kapcsolódó: Az Elsevier útjára indította "tudományos igényű, MI-támogatott munkakörnyezetét" link

Kiberbiztonsági szakember vagyok. És apa. Őszintén szólva az utóbbi szerep az, ami miatt igazán sokat forgolódom éjszaka. - Az internet sok gyereknek nem egy "technológia". Nem "eszköz". Hanem maga az életterük. Ott élnek benne. Tanulnak, játszanak, barátkoznak, kapcsolódnak. Nekem apaként az a dolgom, hogy ne csak megvédjem őket, hanem megtanítsam jól gondolkodni és jól működni ebben a térben. Ezért tartom fontosnak az alábbi 8 gondolatot, amit igyekszem itthon is újra és újra elmondani, hogy megértsék és rögzüljön:

1. Nem mindenki az, akinek mondja magát. Egy kedves hang vagy közös érdeklődés nem garancia semmire. Fontos: idegenekkel nem osztunk meg személyes információt, és gyanús helyzetben mindig szólhat.
2. Ami egyszer felkerül, az ott is maradhat. Képek, videók, üzenetek másolhatók, továbbküldhetők. Akkor is, ha "csak egy barátnak" ment. Amit nem mutatna meg a szülőnek, az ne kerüljön fel.
3. Nem lehet a valódi értéket like-ban mérni. A lájkok száma nem méri az ember értékét, és a felületeken sokszor csak egy ember életének egy kis része látható, de a teljes kép már nem ennyire tökéletes.
4. Nem minden igaz, amit lát vagy olvas. Hírek, videók, kihívások villámgyorsan terjednek. Ha valami túl szép vagy túl ijesztő, tanítsuk meg arra, hogy szóljon, kérdezzen.
5. A jelszó = titok. Még a legjobb barátnak sem adjuk meg. Egy jó jelszó sok bajt megelőz. Segítsünk megfelelő jelszót választani.
6. Ha kellemetlen, az már figyelmeztetés. Zaklatás, bántó üzenetek nem "viccesek". Ha rosszul érzi magát, mindig kérjen segítséget.
7. Nem kell mindent azonnal megoldani. Online helyzetekben nem kötelező rögtön válaszolni, dönteni. Megállni és szólni sok problémát megelőz.
8. Szülőként Te vagy a biztonsági háló. Bármi történik, következmények nélkül lehet és kell segítséget kérni. Ez a bizalom a valódi védelem.

Alulfizetettek, mégis kitartók - A levéltári dolgozók többsége alig keres nettó 300 ezer forintot, derült ki egy belső felmérésből.

Országos kérdőíves felmérés készült link a levéltári szférában dolgozók bérezési és megélhetési helyzetéről, amely riasztó képet rajzol a közgyűjteményi szektor egyik legfontosabb, mégis alulértékelt területéről. A Levéltári Kollégium megbízásából készült kutatásban 764 levéltári dolgozó vett részt, ami kiemelkedően magas arány a teljes, mintegy 1200 fős szakmai létszámhoz képest.

A library chic visszahozza a könyvtárosok bájos, geek megjelenését, de egy csavarral: a retró részleteket a modern, magabiztos nő stílusával ötvözi, az összhatás pedig ettől lesz igazán szexi. Ceruzaszoknya, kardigán, galléros póló és elegáns kiegészítők adják az alapot, míg az áttetsző anyagok és a merész kivágások játékosságot csempésznek a megjelenésbe.

Hogyan nézne ki egy visszahúzódó könyvtáros, ha a világ legismertebb divattervezői öltöztetnék? A library chic pontosan ezzel a gondolattal játszik el: ötvözi az ötvenes évek filmjeiből ismerős könyvtáros karakterét napjaink magabiztos nőjével. A geek, mégis nőies retró stílus ezáltal új, játékos dimenziót kap, és a könyvek mögé rejtőző, visszahúzódó lány vagy a helyi könyvklub vezetője hirtelen szexi trendszetterré válik a mély dekoltázsoknak, az áttetsző anyagoknak és a test vonalát szorosan követő szabásoknak köszönhetően.

Hogyan öltözködjünk library chic stílusban? - A stílus alapja a ceruzaszoknya és a kötött kardigán, kiegészítve szemüveggel, retiküllel és csinos kitűzőkkel. Minimalista smink, simára vasalt haj vagy konty teszi teljessé a megjelenést. A rövid dzsekik, a galléros pólók és az ingek is remekül illenek hozzá. A merészebb változatokban a kardigán alól spagettipántos blúz kandikál ki, a szoknya lehet áttetsző, a póló pedig rövid. A színblokkos trendnek megfelelően a stílus élénk árnyalatokkal is működik, sőt a hosszú kesztyűk is szóba jöhetnek. Lazább értelmezésben a midiszoknya, a pulóver alá vett fehér ing és a nyakkendő is jól működik. A cipőválasztásnál a szexi magas sarkú és az Oxford cipő egyaránt stílusos lehet.

- Diskurzus a témában a Könyvtárosok csoportban: link

Érdekes lesz visszaemlékezni korunkra... Amikor mások mondták meg, hogy egy-egy politikus mit csinált, mit gondolt vagy mondott, s ezt akár mesterséges videófelvételen is ontották, számolatlan összegekből. Olyan időben, amikor az emberek nemigen tudták - érthető okokból - megkülönböztetni a hiteles és a sanda szándékkal csinált forrásokat. Voltak ugyan oknyomozók, illetve információs eligazodásban segítő intézmények, de az emberek sokkal inkább érzéseikre, elvárásaikra hallgattak. (MG)

A Nemzeti Ellenállás Mozgalom legújabb videójának hirdetései több százezer embert értek el a közösségi médiában, megkerülve a Meta politikai hirdetésekre vonatkozó tilalmát. A Mandiner úgy írt a videóról, mintha az valós beszélgetést mutatna be. Február 4-én jelent meg a kormányközeli Nemzeti Ellenállás Mozgalom (NEM) legújabb AI kampányvideója, egy film noir stílusú mozgókép, ami egy fiktív telefonbeszélgetést mutat be az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Magyar Péter között. A kisfilmben "Péter" az "elnök asszonnyal" arról egyeztet, hogy a választások után Magyarországnak azonnal pénzt kell küldenie Ukrajnába. A videót a kormánypárti média és a fideszes politikusok azonnal terjeszteni kezdték, még Orbán Viktor is megosztotta, hozzátéve, hogy "ez most még csak a mesterséges intelligencia műve, de rossz döntés esetén április 12. után valósággá válna!".

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezetésével működő Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-LAB) és az Erdélyi Digitális Tudománytár (Digitéka) link közös projektje keretében több százezer oldalnyi erdélyi magyar sajtóanyag vált kereshetővé és hosszú távon megőrizhetővé, adja hírül az ELTE.

A munka első szakaszában 26 erdélyi történeti újság mintegy 273 ezer oldalnyi képfelvételét alakították kereshető szövegfájlokká optikai karakterfelismerés (OCR) segítségével, majd további 60 ezer oldalnyi anyagot.

Így összesen 333 492 oldal magyar nyelvű erdélyi sajtóanyag feldolgozása készült el. Az elkészült állományokat a Digitéka számára kétrétegű, kereshető PDF formátumban, egységes vízjellel ellátva adták át. A projekt nem pusztán a digitalizálásról szólt, az OCR-folyamatok hatékonyságának növelése érdekében a projektben résztvevő felek - az ELTE kutatási és fejlesztési kompetenciáira és infrastruktúrájára is támaszkodva - közösen fejlesztették a dokumentumok szerkezeti felismerését végző, úgynevezett layout analysis rendszert. Ez az adatállomány egy olyan, kifejezetten az erdélyi és magyar történeti dokumentumokra optimalizált layout-felismerő rendszer kialakítását alapozza meg, amely számottevően javítja az OCR eredmények pontosságát.