Az előző lapszámban ismertetett link lassú olvasás mellett az olvasás egyre társaságibbá válik.

A második trend tehát:
2. Olvasás mint megosztott tevékenység: közösségek, klubok és kollektív kapcsolat.
- Egyre többen keresnek olyan tereket, ahol megoszthatják, mit olvasnak, és hallhatják, amit mások felfedeznek.
A könyvtárak által szervezett olvasócsoportok továbbra is vonzzák a résztvevőket, a digitális közösségek pedig megkönnyítik az olvasók számára, hogy témák, műfajok vagy szezonális kihívások köré csoportosuljanak. Sok olvasó nem ajánlómotorokon, hanem beszélgetéseken keresztül talál új címeket - akár a könyvtárban, akár egy online fórumon.

Az Eurostat 2025-ös adatai is alátámasztják a nyomtatott könyvek folyamatos relevanciáját ezekben a társadalmi terekben. Az EU egész területén 2024-ben jelentősen több olvasó vásárolt fizikai könyvet online, mint digitális formátumban, ami arra utal, hogy a nyomtatott könyv továbbra is fontos kulturális és társadalmi tárgy, illetve eszköz. A könyvtárak számára ez kiemeli a programok, kiállítások és közösségi kezdeményezések értékét, amelyek közös élménnyé teszik az olvasást. Ez a társadalmi dimenzió erősíti az elköteleződést, ösztönzi a felfedezést, és értelmes okot ad az olvasóknak a visszatérésre.

(E híranyag további összefüggései a 'Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!' c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)

A Z-generáció és az ezredfordulósok egyre inkább vágynak olyan offline közösségi terekre, ahol szabadon találkozhatnak és szocializálódhatnak anélkül, hogy fogyasztásra kényszerülnének. Ez a trend a "harmadik helyek" iránti növekvő igényt jelzi, miközben az amerikaiak egyre több időt töltenek egyedül otthon - tudósított a HuffPost link .

Az elmúlt évtizedekben azonban a hagyományos harmadik helyek fokozatosan eltűntek, ami hozzájárult a magányosság járványszerű terjedéséhez. A COVID-19 járvány és az otthoni munkavégzés elterjedése tovább súlyosbította ezt a helyzetet. Szakértők szerint ez hozható összefüggésbe a mentális betegségek, a kábítószer-használat és akár a szélsőséges nézetek terjedésével is.
A hasznos harmadik helyek jellemzői közé tartozik, hogy bárki számára hozzáférhetőek, általában olcsók vagy ingyenesek, és kényelmes, hétköznapi légkört biztosítanak. Richard Kyte etikaprofesszor szerint ezek olyan helyek, "ahol mindenki tudja a nevedet, és mindig örülnek, hogy eljöttél".

Tíz évvel ezelőtt az új közösségi médiaplatformok és az okoseszközök megjelenése, 2-3 évvel ezelőtt pedig mesterséges intelligencia boomja alaposan felforgatta a világunkat.
Bár az online terek is betölthetnek hasonló szerepet, sokan úgy vélik, hogy hosszú távon nem tudják biztosítani azt a tartós összetartozás-érzést, amire szükségünk van. A Z-generáció tagjai annak ellenére, hogy digitális bennszülöttként nőttek fel, egyre inkább vágynak az offline élményekre. Azt hiszem, a Gen Z talán felismeri ezeknek a tereknek a korlátait, hogy hosszú távon nem tudják biztosítani a tartós összetartozás és kapcsolat érzését, amire mindannyiunknak szüksége van a túléléshez - mondta Danielle Littman, a Utah-i Egyetem adjunktusa.

A link oldalon látható fotók a hollandiai Hengelo könyvtárát mutatják, amelyben az épület megnyitása óta átalakult a földszinti terek használata. A korábbi újságolvasás helyett kötetlenebb tevékenységek váltak uralkodóvá: könyvolvasás, tanulás, kávézás, másokat nem zavaró szintű beszélgetés. E funkcióra az épület üvegfalán látható matrica is hangsúlyosan utal. (A fotók forrása: KIT, Tubantia, Twente Biblioteek)

Folytatva a Librarian Day by Day anyagának szemlézését... (előző rész: link ) (...) a könyvtár társadalmi értéke gyakran nem a szervezett programokhoz vagy szolgáltatásokhoz kötődik, hanem az alacsony intenzitású, ismétlődő jelenlétben rejlik. Ide tartoznak azok a helyzetek, amikor az emberek "csak" várakoznak, figyelnek, időt töltenek, olvasnak, ülnek vagy egyszerűen mozognak a könyvtári térben. (...) ezek az állapotok nem üresjáratok, hanem éppen ezek teremtik meg annak lehetőségét, hogy a különböző élethelyzetű, társadalmi hátterű és korú emberek konfliktus nélkül legyenek jelen egymás mellett. A könyvtár ebben az értelmezésben elsősorban nem formális közösségépítési mechanizmusok révén hat, hanem az ismétlődő találkozások és a különböző jelenléti módok együtt-tartásán keresztül.

Nyilvános ismerősség - A szerzők ezt nem közösségként és nem személyes kapcsolatok hálózataként írják le, hanem olyan mindennapi társadalmi állapotként, amely az ismétlődő, alacsony intenzitású együttlétből alakul ki. A nyilvános ismerősség akkor jön létre, amikor az emberek rendszeresen ugyanabban a térben tartózkodnak, felismerik egymást, "ismerős arcokká" válnak, anélkül, hogy beszélgetnének vagy személyes kapcsolatot alakítanának ki. Ez a jelenléti forma nem igényel aktív részvételt vagy elköteleződést: nem szükséges megszólítani a másikat, közös tevékenységben részt venni vagy bármilyen formális kapcsolatot létesíteni. A jelenlét önmagában elegendő ahhoz, hogy az emberek fokozatosan megszokják egymást, és ezáltal csökkenjen az idegenség érzése.

(...) az ilyen ismétlődő, alacsony intenzitású találkozások mérséklik az anonimitást a városi környezetben, csökkentik a társadalmi távolságot különböző csoportok között, és hosszabb távon hozzájárulnak a bizalom kialakulásához, még személyes kapcsolat nélkül is. Ezek a hatások rövid távon nem látványosak és egyéni szinten gyakran észrevétlenek maradnak, ugyanakkor rendszerszinten jelentős szerepet játszanak a városi terek működőképességében és a biztonságérzet kialakulásában. (...) a nyilvános ismerősség nem azonos sem a közösségépítéssel, sem az aktív részvétellel. Nem vezet szükségszerűen személyes kapcsolatokhoz, és nem jár kockázattal a használók számára. Éppen alacsony küszöbű jellege miatt képes tartósan fennmaradni.

Kb. egy éve írtuk: "A New York-i fiatalok újra feltalálták a könyvtárat olvasóbuli néven" link . Most hasonló hírt továbbíthatunk Amszterdamból. Akit meglepne, hogy fiatalok gyűlnek össze közösen, nyugodtan offline olvasgatni, annak érdemes még az olvasási trendekről szóló 3 részes sorozatunk múlt heti részét feleleveníteni a trendi lassú olvasásról: link

Amszterdamban péntek esténként offline események és digitális méregtelenítő helyek vannak, ahol a képernyő előtt töltött időt valós időre cserélheted. Kapcsolódj ki, kapcsolódj, lazíts, érezd jól magad. - Amszterdam új péntek esti pubélménye. Nincs garantált másnaposság! Így töltik az amszterdamiak a péntek estéiket:
- Olvasás és írás.
- Értelmes beszélgetések, amiket nem fognak megbánni.
- Megengedik maguknak a nyugalmat.
- Mindenféle dolgot csinálnak a kezükkel.
- És igen, utána még táncparkettre is mehetsz.

Programokat is kínálnak: 11 kreatív tevékenység jut az analóg kézműves estékre... Kipróbálhatod a @theoffline_club telefonmentes helyein a közeledben, vagy otthon: naplóírás, versek a sötétben, origami, vizuális táblakészítés, magazinkészítés, LEGO, talált versek, kalligráfia, rajzoljátok egymást a nem domináns kezetekkel, mandala rajzolás, rézkarcolás.
Kövesd a @theoffline_club-ot tippekért, hogy több időt tölts offline, telefonmentes eseményeken és digitális méregtelenítő elvonulásokon - írják Facebook-oldalukon.

Mivel lassan hozzászokunk, hogy nincsen se könyvtári, se nemzeti szintű (kulturális, információs...) stratégia, így felfokozott érdeklődéssel tekinthetünk egy kormányprogramra - bármely (politikai) szervezet is készíti azt.

A működő és emberséges Magyarország alapjai c. választási kormányprogramjában a Tisza két helyen említi meg a könyvtár kifejezést, mindkétszer a 3.10. Szabad kultúra, támogatott művészet - Alkotás határok nélkül" fejezetben. Először a problématérkép részben, másodszor a tervezett tevékenységek között.

- "A független alkotók és a kulturális dolgozók válságos helyzetben vannak, a kulturális diplomácia és a vidéki infrastruktúra is gyengélkedik. (...) A vidéki művelődési házak személyzet nélkül vegetálnak, a könyvtárak és a múzeumok támogatását megvonták, ami visszavetette a helyi közösségi életet."
- "Kultúra és művészetek - Vállalásaink" alfejezetben: ... Megtisztítjuk és megerősítjük a könyv- és sajtópiacot. (...) A Márai-programot kiterjesztjük a kisebb kiadókra, és fenntartjuk a határon túli könyvtárak részvételét.

A könyvtár persze nem csak akkor lehet benne egy stratégiában, ha szó szerint szerepel. Társadalmi ügyeket felvállalva a könyvtár gyakorlatilag minden emberi tevékenység támogatója, katalizátora lehet. Így például a babakelengye ügyéé link is. (MG)

A Tisza programját ismerteti a Telex; benne: "Duplájára emelik a családi pótlékot és az anyasági támogatást. Minden gyerekszületéskor 50 ezer forint értékű kelengyét adnak a családoknak."

A felettébb időszerű nemzetközi jógyakorlatnak - pl. Finnországban 85 éve kezdték, és [Megint ezek a PISA-bajnok finnek... - kartondoboz az újszülötteknek, 75 éve link ] van olvasmányos oldala is: gyereknek való illetve gyereknevelési könyvet is tartalmazhat a csomag.

A hazai szakmai közgondolkodásban sem idegen a könyvkelengye.
- Bakancsot, ruhát, kenyeret és könyvet visz a rászorulóknak a könyvtáros [Lázár Tünde könyvtáros minden(!) érintett családot felkeres könyvvel és más szükséges adományokkal] link
- Könyveket kapnak ajándékba a sepsiszentgyörgyi újszülöttek [könyveket, olvasásról szóló könyvet és olvasójegyet visz a könyvtár az újszülöttek családjainak] link
- Sikert jelentenek - könyvtári kihívás program [Szerencsen könyvcsomagot kapnak az arra jelentkező családok] link .

Az ingyenes olvasójegyre országos program is felmerült:
- Olvasójegyet minden angliai újszülöttnek? link

A Vocational Awe (kb. a hivatás iránti áhítat, gyakran a "hivatás szentségeként" értelmezve) fogalmát a 2026 január végén 37 éves korában elhunyt könyvtáros, Fobazi Ettarh link vezette be 2018-ban az In the Library with the Lead Pipe folyóiratban megjelent "A hivatás szentsége és a könyvtárosság: hazugságok önmagunknak" (Vocational Awe and Librarianship: The Lies We Tell Ourselves link cikkében.
A fogalom azóta sokaknak segített belátni, hogy a könyvtár nem felszentelt intézmény, hanem munkahely.

A közgondolkodás hajlamos könyvtárakat és a könyvtárosságot eleve jónak, szentnek és ezért kritikán felülinek tekinteni. Ettarh szerint a gyakran jó szándékú retorika akár árthat is a könyvtárosoknak és a szakmának: a könyvtárosokat a közjó önfeláldozó szolgálóiként ábrázolja, de közben elfedi a munka valós terheit és az intézmény problémáit, emellett normalizálja a kizsákmányolást, az alulfizetettséget és a kiégést.

A hivatás iránti áhítat gyökereit a hivatás vallási értelmezéséhez köti, ahol az elhivatottság, az engedelmesség és az önfeláldozás központi értékeknek számítanak. A szakmai diskurzusban ez gyakran úgy jelenik meg, hogy a könyvtárosoktól határok nélküli rugalmasságot és személyes áldozatvállalást várnak el. Ám ez a gondolkodásmód hozzájárul a kiégéshez, az alulkompenzáltság elfogadásához és a munkaköri feladatok folyamatos bővüléséhez. Amikor a könyvtári munka erkölcsi kötelességként jelenik meg, a jogos szakmai kritikák (pl. a munka mennyisége, bérezés, létszámhiány vagy az intézményi egyenlőtlenségek terén), könnyen önzőnek vagy hitszegőnek tűnnek.

A cikk megkérdőjelezi azt a feltételezést, hogy a könyvtárak eleve semlegesek vagy jóindulatúak. Történeti példák (az USA-beli déli államok faji alapon elkülönített közkönyvtárai) és kortárs gyakorlatok (például az adatgyűjtés és az állami megfigyeléssel való együttműködés) aláássák a könyvtárak következetesen demokratikus és igazságos intézményeit. A könyvtári alapértékek mint a hozzáférés, adatvédelem és szellemi szabadság, a gyakorlatban egyenlőtlenül oszlanak meg, gyakran a marginalizált közösségek kárára.

Ettarh szerint ezen kritika nem a szakmai elkötelezettség elutasítása, hanem annak felismerése, hogy a könyvtári értékek védelme nem zárja ki a kritikus önreflexiót és a fenntartható munkafeltételek melletti kiállást. (ref.: HWJ)

2026. január 20-án továbbítottam link a Katalist levelezőlistára egy ismerősöm általam megválaszolni nem tudott kérdését az OSZK olvasóinak megfogyatkozásáról. A válaszadók egyöntetű kérése volt, hogy összefoglalómban ne legyen beazonosítható a személyük és a munkahelyük. A rövidített, összegzett válasz - ahogyan mondani szokták - nem feltétlenül egyezik a KIT álláspontjával:

30 éve nehezebb volt kutatni a fiatalok tömege miatt. "Aranykor volt (részleteiben ld.: Nagy Attila, W. Péterfi Rita: Nemzeti Könyvtár és / vagy nemzeti tanulószoba? 3K, 1997. link ). Ha nem ment oda az ember nyitásra 2000 körül, akkor nem kapott helyszámot: minden nap teltház volt". Akkoriban a leggyakrabban használt szolgáltatások a katalógusok, a helyben olvasás és a kézikönyvtár volt.
Az OSZK gyakorlatilag nem tudta felvenni a versenyt a látogatók megváltozott tájékozódási szokásaival. Ugyanakkor a minőségi tanulóhely továbbra is kimondottan népszerű a felsőoktatási hallgatók körében, Magyarországon és külföldön egyaránt, különösen a vizsgaidőszakokban. Persze, maradt az OSZK-ban mindenre elszánt olvasóból néhány - évről évre egyre kevesebb -, akik vagy megszokásból nem váltanak, vagy a mikrofilmen, máshol nem hozzáférhető sajtóanyaggal dolgoznak, vagy a különgyűjtemények dokumentumait kutatják.

A kérdésben említett jelenség fő okai, fontossági sorrendben:
1. Gyakori vélekedés szerint az egyetemisták informálódási szokása megváltozott: egyre inkább az internet felé fordulnak.
2. Az OSZK félreesőbb helyen van, mint a többi lehetséges könyvtári tanulási helyszín.
3. Az OSZK "botrányos alulfinanszírozottságáról ma már csak az nem tud, aki nem akar róla tudni". A kötelespéldányokat saját maga számára sem tudja időben szolgáltatás céljára feldolgozni. A késés akár fél évnél is több lehet. Ez rontja az intézmény vonzerejét.
4. Az olvasótermekben télen nem megfelelő a hőmérséklet a korszerűtlen a fűtési rendszer miatt.
5. Bár így nincs kimondva, de az OSZK alapvetően a megőrzésre, nem pedig a felhasználókra összpontosít.

Az OSZK helyett több szempontból is előnyösebb a FSZEK használata, pl.:
1. Rögtön elérhetőek, és hazavihetőek a szakkönyvek jó része (Az OSZK-ban egy órát kell várni ahhoz, hogy egy egyetemista megkapjon egyszerre legfeljebb 5 db könyvet, amit csak helyben használhat. Ugyanezeket a könyveket, sőt többet az ember a FSZEK-ben leveszi a polcról, és otthon hetekig olvassa.)
2. A FSZEK-ben többfajta angol és magyar nyelvű, kereshető szövegű adatbázis van, amelyek részben távolról is használhatóak. (Az OSZK honlapján feltüntetett adatbázisok egy része lejárt előfizetésű, más része csak nagyon szűk témára - könyvtártudomány - koncentrál. Persze vannak az itt is jó adatbázisok, pl. a JSTOR.).

A kérdésre adott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
0 - Csak így tovább!
4 - Könyvtárakat támogató felmérések (és adat-infrastruktúra)
8 - Könyvtárak által továbbteríthető e-learning kínálat
2 - Nemzeti identitást erősítő rendezvények
28 - Közös katalógus, végre már!
1 - Közös könyvtári arculat, webes jelenlét, marketing
9 - Közös e-könyv, hangoskönyv, film- és zenekínálat.

Balázs László megjegyzést tett a válaszkínálatra a Könyvtárosok Fb-csoportban: Sajnos nincs olyan választás, hogy nemzeti bibliográfia. Ehhez hozzátartozna, hogy elfogadtatja a könyvtárakkal, hogy ne akarják átszerkeszteni a rekordokat, és elég gyors legyen. Beleértem a névteret és megfelelő tárgyszórendszert, az ISNI-ben és a VIAF-ban a karbantartást. Illetve a mű rekordokat is. Egy ilyen MNB-nek tartalmaznia kellene a szabadon elérhető elektronikus forrásokat is, pl MEK vagy a Guttenberg projekt.

A kapott eredmények harsányan utalnak az immár két évtizede, több félresiklott projekten keresztül húzódó közös katalógus krónikus hiányára. A magyar könyvtári szolgáltatás hatékonyságát potenciálisan jelentősen javító szolgáltatás nem meglepő módon nyomta el a többi lehetséges, és tőlünk nyugatabbra akár évtizedes múlttal rendelkező rutinszolgáltatásokat a szavazásban. A nemzeti könyvtár jelenlegi irányvonala mellett elenyésző számú szavazó voksolt. A vonatkozó diagram: link .

A 2025-ös Charleston Conference keretében "AI in Action" címmel tartottak panelbeszélgetést 2025. november 6-án. A felsőoktatási és kutatókönyvtári szakembereket megszólaltató beszélgetés körüljárta, miként alakítja át a mesterséges intelligencia a kutatástámogatást, milyen új feladatok hárulnak a könyvtárakra.

Változó elvárások a könyvtárosokkal szemben:
- Az MI-eszközök a kutatástámogatás számos területén megjelentek, ezért a könyvtárak feladata a tudatos, intézményi célokhoz illeszkedő bevezetés támogatása.
- A könyvtárak egyre fontosabb szerepet kapnak a kutatók és hallgatók MI-használatának oktatásában, különösen az etikus és felelős alkalmazás terén.
- A kutatást támogató könyvtárosok kulcsszereplővé válnak együttműködésekben, MI-stratégiák kialakításában.
- Az MI nem helyettesíti a szakértői munkát: a kritikus értelmezés továbbra is alapvető könyvtári feladat.

Etikai normák, szabályozás, elfogultság:
- Az MI bevezetésének feltétele: világos intézményi szabályozás, felelős használatot rögzítő irányelvek.
- Az akadémiai integritást érintő problémák miatt egyre gyakoribb elvárás az MI-re vonatkozó szabályok rögzítése a tantárgyi leírásokban.
- Az MI-rendszerek nem semleges adatokon tanulnak, ezért az elfogultság kezelése szakmai kötelezettség.

Összességében az MI-vel kapcsolatos könyvtári szerep elsősorban stratégiai és etikai kérdés. A magyar könyvtárak számára is tanulságos lehet az intézményi irányelvek tudatos kialakítása, valamint a könyvtárosok aktív bevonása az oktatási és kutatási folyamatokba. (ref.: ChatGPT, HL)

A Dawit Isaak Könyvtárat link 2020-ban avatták fel, és a szólás- és sajtószabadságnak elkötelezett nagyköveteként lép fel azóta is. [Dawit Isaak (szül. 1964.) eritreai drámaíró, újságíró és író, akit 2001 óta Eritreában árulóként tartanak fogva vádemelés és tárgyalás nélkül. Az Amnesty International lelkiismereti fogolynak tekinti, és azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelte. 2025. óta a világ egyik leghosszabb ideje folyamatosan fogva tartott újságírója. - a szerk.]

Ma a Dawit Isaak Könyvtár a Hyllie kerületben található Kulturális Polc része, és új nyilvános kiállítási lehetőségeket, valamint egy Előadói Sarkot kínál.
De hogyan használhatják az ország közkönyvtárai a Dawit Isaak Könyvtárat?

Ismeretterjesztő tevékenységeit folyamatosan kiállításokkal, tanulmányutakkal és egyéb programokkal bővíti. 2025 őszén az Élő Történelem Fórumával együttműködve kiállítást mutattak be A véleménynyilvánítás szabadságának határai címmel.
A jövőben az egyik kiállítótermet teljesen Dawit Isaaknak szentelik, a tervek szerint állandó kiállításként. Az Európai Kulturális Alapítványtól is kaptak támogatást a The Europe Challenge programon keresztül. Az összegből a dezinformáció, a fenyegetett újságírás és a cenzúra kérdéseivel foglalkozó programsorozatot készítenek, ahol előadások, kerekasztal-beszélgetések és nyílt viták lesznek.

Az ország könyvtárainak és tanárainak elérése, és a minél hasznosabb kínálat érdekében a munkatársai weboldalat és a gyűjteményben található regényekhez tartozó digitális útmutatókat készítenek. Ezek iskolai könyvtárosoknak és tanároknak szólnak.

A Dawit Isaak Könyvtár a svéd PEN-nel közösen rendezi a Tiltott Könyvek Hetét is. A cenzúrázott irodalom DIDOC adatbázisának (The Dawit Isaak Database of Censorship) fejlesztése teljes gőzzel folyik, a célcsoportnak mint könyvtárosok, tanárok, kutatók és érdeklődők számára digitális útmutatók állnak rendelkezésre a betiltott könyvekről. Az adatbázist idővel bővíteni fogják, és nemzetközileg is elérhetővé teszik. (ref.: Aux Eliza)

Mostanában tűnődtem el azon, hogy az e-könyvek könyvtári szolgáltatási modelljeit tekintve, még mindig több kérdést tudok megfogalmazni, mint biztos válaszokat. Világos, hogy egy minőségvesztés nélkül korlátlanul többszörözhető és elvileg korlátlan példányban szolgáltatható e-könyvre nem lehet mechanikusan ráhúzni ugyanazokat a kölcsönzési, szolgáltatási alapelveket, mint a hagyományos könyvekre. De nem csak ez a probléma, érdemes eltöprengeni a könyvtári állomány fogalmának meghatározásán is.

E-könyvet manapság egyre ritkább esetben szerezhet be úgy egy könyvtár, hogy megveszi, elküldik neki vagy letölti s digitális állományába veszi, majd a szerződés által megadott példányszámban szolgáltatja. Sokkal gyakoribb, hogy külső aggregátoroktól kell e-könyv csomagokat, illetve manapság már egész szolgáltatási platformokat rendelni. Ebben az esetben mindent a külső partner szolgáltat. Még ha be is lehet emelni a szolgáltatás e-könyv tételeit a digitális katalógusba, illetve lekérdezhető módon szolgáltatni disovery felületen át, ezek az e-könyvek nem válnak hagyományos értelemben a könyvtári állomány részévé. Az e-könyves tartalomszolgáltató, aggregátor bármikor változtathat a szolgáltatási feltételeken, a szolgáltatásba bevont e-könyvek körén, adott esetben meg is szüntetheti a szolgáltatást, mely az e-könyvekhez való hozzáférés megszűnésével jár. A kölcsönözhető példányok száma is komoly probléma forrása lehet akkor is, ha közvetett szolgáltatáson, vagy saját beszerzéssel érhető el az adott e-könyv. Kurrens szakkönyvek vagy szórakoztató bestsellerek esetében például a szolgáltatható példányszám gyakran nem fedi le a felhasználói igényeket. Mondható ugyan, hogy hagyományos könyvekre is várhat hónapokat az olvasó, de egy elvileg korlátlan példányszámban szolgáltatható e-könyv esetében mégiscsak furcsa. Sokkal jobb lenne, ha a kiadók valamiféle kompenzációt kapnának a kölcsönzések arányában.

Hosszan tűnődhetünk, ám annyi biztosnak tűnik, hogy jobb, ha a könyvtárak birtokolják is az általuk szolgáltatott e-könyveket, s könyvtári-kiadói partnerséggel, állami szerepvállalással érdemes megtalálni a megfelelő szolgáltatási módokat Európa-szerte. A könyvkiadás támogatását is össze lehetne kötni e művek könyvtári szolgáltatásának támogatásával is, akár hagyományos könyvek, akár e-könyvek esetében egy közös modell keretében. - Ismersz külföldi jógyakorlatokat e témában? Írd meg a KIT-nek!

A múltban az iskolai könyvtárak olyan helyek voltak, ahová a diákok főként könyveket olvasni és információkat gyűjteni jártak. A rendelkezésre álló információk mennyisége minden eddiginél gyorsabban növekszik. Ez a változás arra késztet minket, hogy újragondoljuk az iskolai könyvtárosok szerepét és azt, hogy a könyvtárak hogyan szolgálják a diákokat.

Közösségi tanulás - Amikor a könyvtárosok és a diákok partnerekként dolgoznak együtt, a hagyományos tanár-diák szerepek helyett valódi tanulóközösséget alkotnak. Ebben a környezetben a diákok aktívan hozhatnak létre, oszthatnak meg és értékelhetnek információkat, beleértve azt is, hogy megtanulják felismerni a hamis vagy félrevezető tartalmakat.

Kritikus információértékelés - A könyvtárosok útmutatóként működnek, segítve a diákokat a nagy mennyiségű információ közti eligazodásában. Megtanítják a diákokat, hogyan értékeljék a forrásokat, és hogyan válasszanak minőségi információt, amely támogatja tanulási céljaikat.

Egyenlőség növelése - Az iskolai könyvtárak hozzájárulnak az egyenlőtlenség csökkentéséhez a technológiához és információhoz való hozzáférés terén. Azáltal, hogy a diákok számára biztosítják az online forrásokhoz és adatbázisokhoz való hozzáférést, a könyvtárak garantálják, hogy minden diák - háttértől függetlenül - teljes mértékben részt vehessen a tanulásban és a tudás létrehozásában, mind az iskolán belül, mind azon kívül.

Végül, a mai oktatás már többet jelent annál, hogy a diákokat olvasni és írni tanítsuk. Arról szól, hogy felkészítsük őket új ötletek létrehozására, a tudásalapú globális gazdaságban való versenyre, magabiztos vezetőkké válásra, valamint arra, hogy értékes hozzájárulást tudjanak nyújtani a társadalom számára. A modern gazdaságok az emberek készségeinek és tudásának fejlesztésére építenek, és az iskolai könyvtárak fontos szerepet játszanak ebben a fejlődésben. (ref.: Aux Eliza)

Az IFLA Zöld Könyvtári Irányelvei szerint a könyvtáraknak támogatniuk kell a megosztáson alapuló gazdaságot. Lényege: az erőforrások (pl. könyvek, eszközök és magvak) közösségi cseréje, a fenntarthatóság előmozdítása, a fogyasztás csökkentése és az együttműködő, környezetbarát életmód támogatása (IFLA Zöld Könyvtári Irányelvek fogalomtára, p. 43.)

A Padderborni Városi Könyvtár (Németország) egy 460 éves épületet újított fel. Projektjében a könyvtár 80 partnerrel együttműködve részvételen alapuló tervezési módszereket alkalmazott. A programok az élelmiszer-bizonytalanság és a pazarlás problémájával foglalkoznak, segítve a fenntarthatóságot (pl. hulladék melléktermékeket hasznosítottak újra bútorok készítéséhez). A megosztáson alapuló gazdaság eleme pl. a magtár, az élelmiszer-megosztási program, a ruhacsere és a szerszámtár. Az Eden zöld, ún. nyitott könyvtár projektjükről: link és a KIT-ben: link .

A Villa Valle Városi Könyvtár (Olaszország) projektjében a magkönyvtár link ötlete új dimenziót kap. Befolyásolta a város döntését, hogy méh- és lepkebaráttá váljon. Azzal, hogy bevonták az ügyfeleket a döntéshozatali folyamatokba, a könyvtár hosszú távon is hatott a fenntartható közösségi szerepvállalásra. A program példaként szolgálhat a világ más könyvtárai számára is, függetlenül a könyvtár nagyságától.

A kijevi Priorka Gyermekkönyvtár ökológiai tér projektje link ötvözi az oktatást, az esztétikát és a gyakorlati cselekvést. Környezetbarát könyvtári teret hoztak létre. Jellemzői: környezettudatos tervezés és az újrahasznosított anyagok felhasználása, benne sokszínű ökológiai irodalom gyűjtemény, finanszírozása: közösségi adományokból. A kezdeményezést más ukrán könyvtárakra is kiterjesztik. A Priorka modellként szolgál a fenntartható életmód, a közösségi elkötelezettség erősítése és a könyvtári menedzsment számára.

További példák, különösen a fejlődő országokból, megtalálhatók az IFLA Világkönyvtári térképén link levő "SDG történetek" részben, vagy az ENSULIB IFLA Zöld Könyvtári Díj weboldalán olvashatók. (Ref.: Szabó Eszter)

Az elmúlt években egyre többen és egyre többet foglalkoznak az egészséges, hosszú élettel, az úgynevezett longevityvel és azzal, hogy hogyan függ össze a születési osztályhelyzet a foglalkozástípussal és a munkabérrel.
Ugyanilyen izgalmas kérdés, hogy miként kapcsolódik az osztályhelyzet által nagyban meghatározott foglalkozás a várható élettartamhoz, vagyis léteznek-e olyan szakmák, amelyeket képviselők tovább élnek, illetve korábban halnak, mint a többiek.

A kutatások alapvetően öt tényezőt vesznek figyelembe:
1. Amire talán a legtöbben gondolnak: a mozgás. A mozgásszegény munkák nem tesznek jót a testnek, így rombolhatják az egészséget.
2. Jelentős faktor a stressz is.
3. Bizonyos munkák veszélyesek vagy egészségtelenek: Az ipari alpinisták vagy a veszélyes vegyi anyagokkal dolgozók több kockázatnak vannak kitéve, mint a biokertészek.
4. A szociális kapcsolatok gazdagsága vagy hiánya is erősen összefügg a várható élettartammal, és részben ez is a foglalkozás típusán múlik: egy lelkész jellemzően több és mélyebb emberi kapcsolatot ápol, mint egy biztonsági őr.
5. Amire viszont talán a legkevesebben gondolhatnak: a várható élettartam erősen korrelál azzal is, hogy mennyi autonómiája van valakinek a munkájában.

Az oktatásban és könyvtárban dolgozók az átlaghoz képest mérsékelten többet, 1,25 évvel többet élnek egy 2025-ös amerikai tanulmány szerint (a diagramot ld. a forráslinken).

... Ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a friss országos társadalmi hatásvizsgálatnak, amely reprezentatív adatokkal szolgál a kanadai közkönyvtárak működéséről. Izgalmas, hogy külön vizsgálta a fiatalok, szülők, őslakosok és frissen Kanadába érkezett csoportok tapasztalatait.
Sőt külön elemezte a könyvtár gyűjteményi, helybenhasználati, személyzeti-támogatási és rendezvényi teljesítményét.

Társadalmi szinten a könyvtárak hozzájárulnak ahhoz, hogy kiegyenlítsék a különböző háttérrel rendelkező emberek közötti esélyeket. Sok állampolgár a tágabb összefüggésekben gondolkodva úgy véli, hogy a könyvtárak fontosabbak, mint valaha.

Az [nem reprezentatív, 60 db félig strukturált] interjú(k) alapján a kanadai társadalom egészére gyakorolt hatás három fő típusban jelenik meg:
1. A társadalom egyenlőbbé válik, mivel mindenki számára biztosított a hozzáférés az erőforrásokhoz, a tudáshoz és a modern élet digitális aspektusaihoz.
2. A társadalom kevésbé elfogulttá válik, mivel a könyvtárak elősegítik a különböző hátterű emberek közötti kapcsolódást.
3. A társadalom befogadóbbá válik, különösen az újonnan érkezők számára, mivel a könyvtárak lehetőséget adnak a helyi közösség megismerésére, segítség kérésére és arra, hogy az emberek egyenrangú részesének érezzék magukat a társadalomnak.

A felmérést ismertető Koreny Ágnes megállapítja:
- A jelentés nagyon világosan megmutatja azt a szemléleti váltást, amihez előbb-utóbb mindannyian eljutunk: hogy a közkönyvtár értékét nem lehet kizárólag forgalmi adatokkal és darabszámokkal kifejezni. A "hányan", "hányszor", "mennyi" továbbra is fontos, objektív mutatók, de önmagukban nem írják le, mi történik valójában a könyvtárban, és mi történik a könyvtár révén.
- A jelentés egyik legnagyobb hozadéka, hogy nevet ad annak, amit sokan ösztönösen érzünk: a könyvtár egyszerre hat érzelmileg, intellektuálisan, kreatívan és társas-közösségi módon. És ezt nem elvontan, hanem konkrét paraméterekkel (jóllét, tudás, perspektíva, közösség stb.) fogalmazza meg.

11. A könyvtárban kitűnő légkör van. Felejtse el az ifjúságának komor iskolakönyvtárait, a besárgult könyvekkel telezsúfolt polcokat és a rongyosra olvasott latin nyelvű olvasmányokat! Ma igazi design-templom létezik a könyvtárak között. A Cottbus Egyetemi Könyvtár link a városi könyvtár Münsterben link légterű, világos épületek, modern berendezésekkel teli helyiségek minden technikai finomságokkal és atmoszférával, amelyek a gondolkodást, eszmék áramlását kellemessé teszik. Tudományos és nyilvános könyvtárak már régóta nem szomorú kölcsönzőállomások, hanem tanulóhelyek - perfekt multimédia-felszereléssel, csoporthelyiségekkel, nyugodt munkahelyekkel. Kommunikatív és élettel teli légkör nyugalmat áraszt. És hol a jó régi olvasóterem, ahol akaratlanul "pszt!" van, ha valaki köhécsel? Hát persze, ez megvan még!

12. A könyvtárban mindig történik valami. A könyvtárakban minden megtörténik, ami kommunikáció, kultúra. Még a kisebb helyeken lévő könyvtárakban is, melyekben egyáltalán még működik a kultúra. Nézzünk egyszerűen csak be: a Herteni Városi Könyvtárban párbeszédet folytat egy pedagógiaprofesszor a szülőkkel a gyermeki dackorszakról, a Württembergi Rosenheimban Thomas Mann kedvenc unokája mesél egy gyermekkoráról, ami egy másik fajtára nem volt könnyű. És ez régen nem minden... (ref.: Vincze Anett)

Több közéleti személyiség ösztönzi olvasásra a diákokat a Hargita Megyei Tanfelügyelőség által az olvasás nemzeti napja alkalmából szervezett rendezvény keretében.

Az immár ötödik alkalommal megszervezett Olvasásra kihívás - a román nyelv és irodalom órája... másképp című oktatási programot február 12-én szervezik meg. A program általános- és középiskolás diákoknak szól, román és magyar tagozaton egyaránt, és az előző évekhez hasonlóan online formában zajlik - számolt be az Agerpres.

"Az olvasás nemzeti napja alkalmából a Hargita Megyei Tanfelügyelőség a román nyelv és irodalom tantárgy keretében ötödször szervezi meg a megye általános- és középiskolai diákjait, - román és magyar tagozaton egyaránt - megszólító programot. A kihívást rangos meghívottak indítják el, akik maguk is példát mutatnak az olvasás népszerűsítésében" - áll a Hargita Megyei Tanfelügyelőség közleményében.

Az idei meghívottak között szerepel Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Vasile Radu Monoranu, a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség parancsnoka, Cristinel-Fănel Glodeanu főtanfelügyelő-helyettes, Andrészek Csaba Zoltán és Adina Ioana Bicăjanu orvos, Császár István bíró, Csata Orsolya újságíró, Katona Lóránt helyi rendőr, Emil Antim Nan lelkész, valamint Alin Nicuţă énekes.

Félmillió könyv bezúzásával ünnepeltette meg a zsidóvá visszabélyegzett magyar szerzőktől úgymond "megtisztított" 1944-es könyvhetet a Sztójay-kormány államtitkára, Kolosváry-Borcsa Mihály.
- A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület a megemlékezés kapcsán felolvasást tartott és A Barbárság diadala c. könyvvel jelent meg.

Gyomorszorító összeállítás - alcíme szerint Emlékező olvasókönyv - megjelentetését időzítette a magyar kultúra napjára a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike). A civil szervezet fél évtizeddel ezelőtt nevezte ki a "barbárság napjának" 1944. június 15-ét. Azt a napot, amikor is a belügyi államtitkár, vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály - a szavai szerinti "első igazi könyvnapon" - diadalittasan vállalta "a liberálisok által megvetően emlegetett barbár könyvégető" szerepét. Az antiszemita politikusok mintapéldánya - aki nem mellesleg a sajtókamara elnöke volt - "a magyar szellemet megmételyezők" könyveit ítélte halálra. Rendeletére a jelzett napon mintegy félmillió könyvet zúztak be. Az első megsemmisítendő példányt, a modern magyar irodalom előfutáraként jegyzett Kiss József verseskönyvét Kolosváry-Borcsa saját kezűleg hajította a papírmalom kerekei közé.

A most megjelent emlékkötet egyik leveléből kitűnik, hogy akadtak azért a törvénytelen törvényeket szabotálók is. Az Országos Széchényi Könyvtár 1934 és 1945 közötti főigazgatója, Fitz József például a "nemzeti kincs" jelszavával gyűjtette be, és süllyesztette a raktárak mélyére a zúzdára ítélt műveket, így mentve meg az utókornak többek között a maga nemében páratlan értékű gyomai Kner-könyvtárat, az Országos Magyar Zsidó Múzeum, illetve a Ferenc József Rabbiképző Intézet könyvkincseit.

Vállalkozói támogatással szerez be liofilizálógépet a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár, miután január végén 160 kötetnyi újság károsodott jelentősen egy csőtörés miatt, közölte Valentin Orga vezérigazgató, aki e-mailben válaszolt kérdéseinkre. Mint írta, a felmerült vádakkal ellentétben a vezetőség egy percig sem akarta elhallgatni az incidenst, csak a prioritás a váratlan helyzet gyors megoldása volt, amit más intézmények és a magánszféra segítségével sikerült megtalálni.

Valentin Orga megerősítette, hogy január 26-án csőtörés történt a könyvtár épületében, és a víz periodikákra folyt rá, amint arról múlt héten a Scena9 is beszámolt. "A belső hálózat egyik eleme meghibásodott, és a lépcsőház földszinti részéről víz szivárgott be az újságraktárba. Néhány polc károsodott a födém réseinek környékén. Sajnos körülbelül 6-7 cm magasan állt a víz" - részletezte. A vezérigazgató szerint az összegyűlt vízmennyiséget gyorsan eltávolították, a polcokról levették az összes érintett kiadványt és száraz helyiségekben helyezték el őket. Az elázott raktárban pedig párátlanító berendezéseket helyeztek el, hogy a levegő nedvességét ellenőrizzék és megelőzzék a penész megjelenését.

Ahogy korábban a Scena9 is írta, ezután az a döntés született, hogy a jelentősebb mértékben károsodott kiadványokat az ilyen esetekben ajánlott fagyasztással kezeljék. "Az elején, mivel jóval több kiadványra számítottunk, több intézmény és cég segítségét kértük, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldást. Az volt a fontos, hogy ezek a terek minél közelebb legyenek a könyvtárhoz. Végül találtunk egy hűtőtermet a dezméri raktárak között. Az itteni cég felajánlotta, hogy pro bono segít nekünk, a terem pedig nagyon jó és biztonságos. 160 kiadványt küldtünk ide" - magyarázta Valentin Orga.

Idén is meghirdette prezentációs versenyét a Vörösmarty Mihály Könyvtár és a Fejér Megyei Honismereti Egyesület. Az 5-12. évfolyamos diákok február 15-ig jelentkezhetnek a versenyre. Minden résztvevő ajándékcsomagot kap, az I. helyezett csapat és felkészítő tanára ingyenesen részt vehet az Országos Ifjúsági Honismereti Akadémián. A verseny célja, hogy felhívják a figyelmet helyi értékeinkre, hagyományainkra, jeles személyeinkre, illetve az, hogy a diákok megismerkedjenek a helyismereti, helytörténeti kutatómunka alapjaival.

A szervezők háromfős csapatok jelentkezését várják általános iskola felső tagozat, illetve középiskola 9-12. osztály kategóriában. A témák a következők lehetnek: egy Fejér vármegyei település története, nevezetességei; egy választott település híres szülöttei, díszpolgárai; egy Fejér vármegyei település sportélete, neves sportolói vagy csapatai; a jelentkező csapat iskolájának története, híres diákok, híres tanárok élete és munkássága; ma is élő hagyományok, szokások egy Fejér vármegyei településen; illetve akadémikusok és tudósok Fejér vármegyéből. A szervezők egy választott témakör alapján készült, 12 diából álló prezentációt (ppt) várnak, amelynek összeállításához segédletet küldenek a jelentkező csapatok részére. Jelentkezni csapatnévvel, valamint a felkészítő tanár és a csapatkapitány megadásával február 15-ig lehet a helyismeret@vmk.hu címen, ide várják majd később, egészen március 13-ig a prezentációkat is.

Január 28-án volt az európai adatvédelem napja. A jeles nap alkalmából a ZDF német közszolgálati televízió arra próbálja fölhívni a figyelmet, hogy online gyorsan szem elől téveszthető, mely privát információinkat osztjuk meg, és ki mit csinál azokkal.

A következő személyes adatokat semmiképpen ne osszuk meg a ChatGPT-vel: pszichés állapot; beismerések, gyónás pl. korábbi büntetésről; belsős információk a munkahelyről; jogi kérdések; szexualitás; jelszavak; fényképek a magánéletből; politikai és vallási nézetek; adatok és képek a gyerekekről.

Az OpenAI, a ChatGPT mögött álló vállalat, minden csetet elolvas és elmenti min. 30 napra az adatainkat. A cset nem végponttól végpontig titkosított csatorna! Éppen ezért a szakemberek azt tanácsolják, hogy az adatokat titkosíthatjuk úgy, hogy "Egy barátom nevében kérdezem, hogy..." stílusban kérdezünk. Tehát így kérdezzük magunkat: "Kellemetlen lenne-e nekem az, ha nekem ezt egy idegen személy mondaná?" "Ezt föl lehet ellenem használni". Személyes történeteket és orvosi kérdéseket soha ne bízzunk az MI-re, mert akár súlyos problémánk is lehet belőle.

Egy aacheni kutatóintézet (Center für Lehr- und Lernservices RWTH) kimutatta link azt, hogy aki húsz alkalommal megélte azt, hogy az MI jelen van, és egész jó dolgokat produkál, annál csökken a személyes hajlandóság arra, hogy pontosan és felelősségteljesen utánanézzen az érintett dolognak.

Mégis mire használjuk a ChatGPT-t? Maradjunk kíváncsiak, de éberek továbbra is!

A sokak által hallgatott Rádió 1 reggeli adásában Balázsék olvasnak link a frissen megjelent Salvo Riina - Született a szicíliai Corleonéban c. könyvből, majd beszélgetnek róla - saját stílusukban. (Salvo Riina maffia összeesküvés miatt kiszabott 8 év tíz hónapos börtönbüntetése letöltését követően írta meg önéletrajzi könyvét. Édesapja, Toto Riina volt a "Főnökök főnöke" , a Cosa Nostra legfőbb vezetője. A szíciliai Corleone szülötteként, gyermekkori barátaival vette át a hatalmat, és vált először a Corleone maffia klán, majd az egész Cosa Nostra leghírhedtebb vezetőjévé.)

Akármit is tartunk a műsor vagy a könyv stílusáról, önmagában az, hogy egy fiatalokat célzó népszerű beszélgetés műsorban könyvből felolvasás a téma, figyelemre méltó, és továbbgondolható. (MG)

Három miskolci óvodába látogattak el a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (MiReHu) munkatársai, és felolvasták a gyermekeknek a társaság Múki és a Fekete Királyság című meséjét a hangos olvasás világnapja alkalmából.

A világszerte február első szerdáján tartott kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a hangos olvasás jelentőségére és jótékony hatásaira. A közös mesehallgatás ugyanis fejleszti a gyermekek szókincsét, képzelőerejét és érzelmi intelligenciáját is.

A MiReHu szemléletformáló tevékenységében kiemelt szerepet szán az óvodásoknak, hiszen a telephelyi foglalkozások és látogatások mintegy 30 százalékát ez a korosztály teszi ki. A szakemberek célja, hogy a legfiatalabb korosztály játékos, élményszerű formában találkozzon a környezettudatos gondolkodással és a felelős hulladékgazdálkodás alapjaival - derül ki a társaság közleményéből.

A Múki és a Fekete Királyság nem hagyományos népmese. A szakértő meseterapeuta közreműködésével született, élményalapú történet a mese nyelvén segít megérteni a környezettudatosság és a fenntarthatóság fontosságát már óvodás korban is.

A közösségi médiában és a nemzetközi pénzügyi sajtóban is egyre nagyobb figyelmet kap egy újfajta szemlélet, amely a pénzügyi és adminisztratív feladatok közösségi feldolgozására épít. Az úgynevezett "admin est" olyan informális együttműködési forma, amelynek célja a halogatott pénzügyi teendők, például számlák, megtakarítások vagy biztosítási ügyek strukturált, fókuszált elvégzése. A jelenség jól illeszkedik abba a szélesebb trendbe, amely a pénzügyi tudatosság erősödését és a transzparensebb pénzügyi döntéshozatalt helyezi előtérbe.

Az elmúlt években a TikTok a világ egyik legnépszerűbb közösségi platformjává vált, ahol nemcsak szórakoztató tartalmak és kreatív kihívások terjednek villámgyorsan, hanem olykor egészen furcsa és potenciálisan félrevezető trendek is. A Pénzcentrumon korábban is beszámoltunk már olyan kihívásokról, amelyek kétes egészségügyi állításokat népszerűsítenek, míg más dolgok szimplán csak komplett őrültségek.

A tapasztalatok szerint a közös jelenlét és az egymás előtti elszámoltathatóság meglepően hatékony. Ezt a jelenséget a szakirodalom "body doubling" néven említi, vagyis azt, hogy könnyebb koncentrálni, ha mások is ugyanabban a térben, hasonló feladaton dolgoznak.

Ezen események egyik legfontosabb hozadéka talán nem is a konkrétan elvégzett feladatok száma, hanem az az élmény, hogy az ember nincs egyedül a problémáival. Vegyes korosztályban különösen értékes lehet az élettapasztalat megosztása, legyen szó válás utáni pénzügyi újrakezdésről, idős szülők ügyeinek intézéséről vagy speciális helyzetű gyermekekkel járó többletkiadásokról.