Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  

Szavazás

Való-e könyvtárba a gyerekverés módszerével is foglalkozó könyv?

Igen, a szerzeményezés értéksemleges
Nem, csak minőségi szakirodalmat kínálunk
Egyéb, megírom: mikulasg@gmconsulting.hu
Igen, használóinknak tetszene
Nem, bár használóinknak tetszene
Nem, botrányt kavarhat a könyvtárban

KIT hírlevél évfolyamok

| 2017 | 2016 | 2015 | 2014 |
| 2013 | 2012 | 2011 | 2010 |
| 2009 | 2008 | 2007 | 2006 |
| 2005 | 2004 | 2003 | 2002 |

2017



 

Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
Elfelejtette a jelszavát?
Regisztrálás >>>
Bejelentkezés után van lehetőség a regisztráció törlésére.


Könyvtár 2.0

1. Könyvtár 2.0 -- használókkal a használókért
2. Indulás a Web 2.0-ból
3. Tényleg a használóért van: együtt alakítják a könyvtárat
4. Rss-ek könyvtári célra
5. Tag-elés, címkézés -- ipari méretekben
6. Wikik: közösen épített enciklopédiák
7. Referensz elektronikus alapon
8. Blogok külső és belső könyvtári kommunikációra
9. Összefoglalás

A KIT-hírcsokor adott, a címben jelzett témában közöl összeállítást a KIT Hírlevél megjelent számaból szemlézve, folyamatos frissítéssel. A feltöltés előtt ellenőrizzük, és szükség szerint frissítjük a korábban élő linkeket. Ha ez nem lehetséges, a hírt link nélkül közöljük. Amennyben az oldalon nem működő linket talál, vagy egyéb észrevétele van, kérjük, jelezze.

1. Könyvtár 2.0 -- használókkal a használókért

A 'könyvtár 2.0' természete a könyvtár alapvető hagyományára és küldetésére alapul: a társadalom szereplői által előállított információhoz való hozzáférés, megosztás és felhasználás a társadalom céljai szerint. Így a 2.0-ás könyvtár valóban a demokrácia alappillére. Maga a Library 2.0 koncepció nincs egyéves sem; jellemzően a könyvtári blogvilágban született, mielőtt a nagy szaklapok címlapra vették. Tárgyszerű definíciója: interaktív, együttműködésen alapuló, multimédiás, webalapú technológiai alkalmazás, webalapú könyvtári szolgáltatásokhoz és gyűjteményekhez. Használóközpontú virtuális közösség, melyben a könyvtár nem egyedül felelős a tartalom előállításáért. Ugyanazt az alkalmazásokat és technológiákat alkalmazza, mint a közösség (Magyarországon a legdinamikusabb könyvtári célcsoport, a blogokat, wikiket, rss-t, chat-ot stb. használó fiatalok ). Ösztönzi az innovációt és kísérletezést az elektronikus könyvtári környezetben.
A 2.0-ás könyvtár nem a keresésről, hanem a megtalálásról szól. Elfogadja, hogy az emberek az információt nem egymagukban keresik és használják fel, hanem közösségbe ágyazottan. Néhány technológiai példa a könyvtár 1.0-ból 2.0-ra váltásra:

  • Email referensz kérdés/válasz oldalakból: chat-referensz (is)
  • Szövegalapú eligazítás, tájékoztatás mellett: egyidejű elektronikus adatfolyamon alapuló oktatás interaktív adatbázisokkal
  • Email-levelezőlisták, webmesterek mellett: blogok, wikik, RSS-ek
  • Szabályozott osztályozási sémák mellett: használók általi címkézés is
  • OPAC mellett: személyre szabott közösségi hálózati interfész
  • Főként nyomtatott és elektronikus tartalmakat reprezentáló katalógusok mellett honlapok, blogok, wikik stb. kínálata.


F: Library 2.0 theory: Web 2.0 and its implications for libraries / Jack M. Maness. In:Webology3(2006)2June,http://www.webology.ir/2006/v3n2/a25.html (ref.: MG) (KIT 2006/32.)

 

2. Indulás a Web 2.0-ból


"Lépj be a Könyvtár 2.0-ba. Ezt az új könyvtári szolgáltatási modellt vitatják online fórumokon, konferenciákon vezetői irodákban és tájékoztatópultoknál. Ha még nem vagy, illetve munkatársaid még nincsenek a Könyvtár 2.0-t tárgyalók között, jól figyelj; a Könyvtár 2.0 újjáélesztheti a könyvtárhasználókkal való kapcsolatunkat." (Library Journal, 2006. szeptember 1.
- http://www.libraryjournal.com/article/CA6365200.html )

A könyvtár 2.0-s elnevezés a divatos web 2.0-nak (webkettő - http://kispad.hu/torokgeek/200511/szerinted-mi-az-a-web-20.html) könyvtárakra alkalmazott 'változata'. A webkettő egyrészt szerves folytatása annak, amit a '90-es évek közepén mint internetet (mostantól: web 1.0) ismertünk meg, ugyanakkor gyökeresen el is tér tőle. A webkettő kifejezés 1999-ben bukkant fel, 2005-től terjedt el, Tim O'Reilly-nek köszönhetően, tehát elég jól lehet kötni az ezredfordulóhoz ezt a változást.

Az első lépéseket a szociális hálókat kezelő alkalmazások -- pl. iWiW http://iwiw.hu/, MyVIP http://myvip.com/ -- közeledése jelentette a tag-alapú rendszerekkel -- pl. Wikipédia http://en.wikipedia.com/, (tag: a felhasználók által adható címke, amellyel -- igaz szubjektíven, de a lehető legnagyobb demokráciában -- az adott tartalmat -- kép, pl. http://flickr.com/, szöveg -- itt igazából a linkekről van szó --, videó; http://youtube.com/ stb. -- jelölik) és blogok.
Mindez a következő változatatásokat vonta magával:

  • a kisebb-nagyobb, egymástól elszigetelt 'információs szigetek' egybeépültek, egységes szolgáltatási és keresési felületet alakítottak ki;
  • a társadalmi változásoknak köszönhetően a kommunikáció és az információáramlás egyre szabadabbá, decentralizáltabbá és kontrollálatlanabbá vált;
  • egyre inkább belső igénnyé vált a tartalmak kategorizálása, rendezése;
  • a web üzleti értéke ismét megugrott (a 'dot-com lufi' kidurranása után);
  • új lehetőségek nyíltak meg az internet segítségével (webalkalmazások és -szolgáltatások).


Ezek eredményeképpen jött létre az, amit ma látunk: szabványok - http://w3c.org/, blogok (freeblog - http://freeblog.hu/, blogter - http://blogter.hu/ ), linklogok (linkgyűjtő 'közösségek' -- book.mark.hu http://book.mark.hu , del.icio.us -- http://del.icio.us ), wikik, podcastok, RSS-csatornák stb. (e technikákat később részletezzük). Tim O'Reilly mindezt egy 4+1-es struktúrába rendezte, a 3-astól a 0. szintig, ahol a legfelső szintre a teljesen online szolgáltatások, alkalmazások kerültek, a legalsóra pedig azok, amelyeknek voltaképpen nincs szükségük hálózatra, de jól néznek ki a neten is (pl. GoogleMaps http://maps.google.com/). A 0. alatti szinthez pedig az email-, instant-messaging (pl. MSN http://messenger.msn.com/ vagy Skype http://skype.com/ ) kliensek és a telefon tartoznak. Az 'új' webnek tehát lényege az egységesség (és itt hadd helyezzek nagyon erős hangsúlyt a szabványokra), a közösségiség (ez egyfajta új demokráciát teremtett), a platformfüggetlenség (operációs rendszer és - elvileg - böngészőfüggetlenség) és a dinamizmus. Mindezeken alapul tehát a könyvtár 2.0 kifejezés.

Figyelemre méltó, hogy ezenkívül csak egy hasonló fogalom, a marketing 2.0 született, azonban már alakulóban van a web 3.0 is (persze még nagyon sok, ezen analógia alapján keletkezett elnevezés van -- web 1.5 , amely a dot-com lufi környékén született, ill. a különböző gúnyos, kritikus elnevezések: web 4.0, web 0.5 stb.). (Takács Dániel) (KIT 2006/33.)

 

3. Tényleg a használóért van: együtt alakítják a könyvtárat


Elsőre talán riasztónak hangzik, hogy a használók (is) aktívan alakítják a könyvtárat. Ám így sokkal inkább biztosítható, hogy az megmarad az olvasók érdekkörében -- vagy éppen visszatér oda.
Néhány jellemzője:

  • Használóközpontú, ugyanis a használók részt vesznek a tartalom-előállításban. Pl. (a könyvtárosokkal együtt) kommentárokkal látják el a katalógusrekordokat, melyeket a későbbi olvasó figyelembe vehet (ha akar), részt vesznek a wikik szerkesztésében, a blogok írásában, melyek a könyvtár katalógusából is elérhetők lehetnek.
  • Multimédiás -- a gyűjtemény és a szolgáltatás egyaránt szöveges, videó és audio-összetevőket tartalmaz. Pl. a katalógus változatos formátumú elektronikus dokumentumokra mutat,mondjuk Babits esetében a digitalizált Nyugat-számokra, a költő eredeti hangfelvételére, tv-beli irodalmi műsor anyagára stb., melyek 'fizikailag' a könyvtár falain kívül találhatók, akár maga a könyvári szerver is.
  • Közösségi -- a könyvtár webes jelenléte magába foglalja a használók jelenlétét is (szinkron és aszinkron). Pl. az azonos témakör iránt érdeklődők virtuális közösséget alkotnak (megfelelő adatvédelmi gyakorlat mellett) egymás által keresett, vagy előállított dokumentumokba is betekinthetnek, és nincs akadálya a közös munkának sem -- akár a könyvtáros bevonásával az erre specializálódott könyvtári elektronikus felületen, vagy fizikai térben.


Ha a könyvtár ebben nem lép, a lehetséges célcsoport könyvtáron kívül alakítja meg hasonló köreit (pl. iwiw). A 2.0-ás könyvtár tehát radikálisan innovatív: a közösség alakulásával a könyvtár is változik; hagyja, sőt: szorgalmazza, hogy a használók változtassák. Az állomány interaktívabbá és hozzáférhetőbbé válik (vö.: lebegő könyvtár), a szolgáltatás: az információátadásra és információs írástudásra összpontosít, mintsem a kontrollált hozzáférésre.

A 2.0-s könyvtár a fentiek értelmében paradigmaváltást vár el a könyvtárosoktól, nemcsak abban, hogy megnyissák katalógusukat és állományukat, hanem hogy a szabályozást is lehetővé tegyék a használók számára. A 2.0-ás könyvtárban a figyelem a teljes leltári kontroll helyett a közös felfedező rendszer felé fordul. Így a 2.0-s könyvtár forradalmasítja a szakmát. Ahelyett, hogy a könyvtárosok rendszereket állítanak elő ügyfeleik számára, lehetővé teszik számukra, hogy mindezt megteremtsék saját maguk számára. Egy évtizedeken át szabályozással és kiszámíthatóság kultúrájával átitatott szakmának magába kell fogadnia a lazítást és a többféle felfogás együttélésének lehetőségét. A könyvtártörténelemben ehhez hasonló fordulópontok voltak a raktárak megnyitása vagy a népszerű irodalom befogadása a könyvtárba a huszadik század elején [az USA-ban].
(MG) - F: az alábbi irodalom alapján: Library 2.0 theory: Web 2.0 and its implications for libraries / Jack M. Maness. In: Webology 3 (2006) 2 June, http://www.webology.ir/2006/v3n2/a25.html (KIT 2006/34.)

4. Rss-ek könyvtári célra


Az olvasó (vagy akár könyvtáros is) az RSS nevű egyszerű elektronikus eszköz segítségével összegyűjtheti pl. a saját maga által kedvelt (vagy könyvtári) felületre az általa fontosnak tartott témák friss híreit -- mikor azok megjelennek. Az RSS 2004-2005-ben terjedt el, mint a weblogokat olvasóknak a legnagyobb segítsége, így ugyanis megspórolható az alkalmasint nem is egyszer megtekintett több tíz weblap, hírforrás végigböngészése. Az RSS-nek többféle feloldása is létezik, ilyenek mint az RDF Site Summary (ez volt az első, 1999-ben, Netscape számára fejlesztve, és még RDF file-formátumban), Rich Site Summary, ill. Really Simple Syndication. Lényege, hogy a tartalom egy XML-fileból, közvetlen elérés nélkül is olvasható. Ez a file tulajdonképpen egy hírcsatornaként működik, amely az erre alkalmas alkalmazással olvasható. Ilyen alkalmazásból letézik webes (http://www.hirlapom.hu/, www.my.yahoo.com, www.netvibes.com, http://google.com/ig stb.), ill. számítógépen futtatható változatok (különféle, a böngészőbe és a levelező-kliensbe beépülő kiterjesztések -- ld. Firefox, Opera, Thunderbird --, vagy külön erre a célra kifejlesztett programok - pl. BlogBridge).
A technológiát hazai könyvtárak is kezdték alkalmazni -- egyelőre mint hírszolgáltatók. Könyvtári hírbegyűjtés hazai példája egyelőre nem ismert. RSS-szolgáltatást kínál pl. a FSZEK (ismertetése: http://www.fszek.hu/rss ), tőlük például friss híreket, rendezvényeket, kiállításokat, játékkal kapcsolatos programokat lehet ilyen módon megtudni (ezek közül kiválasztva és a gyűjtőhonlapba beépítve a kiválasztott csatornát). A szolgáltatást a Neumann-ház, a MEK, a Readme.cc könyvtár http://www.readme.cc/main.php/hu/home_10000/ home_10200/home_10200.php vagy a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola Könyvtára http://www.kodaly-debr.sulinet.hu/index.php?option=com_content&task =blogcategory&id=33&Itemid=43 is felkínálja. Az OSZK honlapján is van, de e cikk írása pillanatában nem működött. (Takács D.-MG) (KIT 2006/35.)

 

5. Tag-elés, címkézés - ipari méretekben


'Tag' (ejtsd: teg) = címke, jelölés, metaadat, amelyet a weben böngészők, felhasználók adhatnak -- ma már gyakorlatilag bármilyen -- objektumnak, információegységnek. Könyvtári alkalmazásai lehetnek:

  1. Közösségi adatbázis-építés. A számos tag-gyűjtésére szolgáló eszköz közül a legismertebb a del.icio.us. A könyvtárosok információk után kutatva a weben számtalan érdekes és fontos tartalmat tudnak ily módon indexelni, amit aztán a könyvtárhasználók és a többi könyvtár rendelkezésére bocsáthatnak. (pl. http://del.icio.us/daniel.takacs ). Mivel ezek az alkalmazások többnyire lehetővé teszik a felhasználók közti megosztást, a könyvtárhasználók is bekapcsolódhatnak a munkába, közös tudásbázist kialakítva az adott témakörben.
  2. Az OPAC-ok reformja. A web2.0 által gombamód szaporodnak a nyílt forráskódú OPAC-ok (a lehető legváltozatosabb megoldások születnek, pl.: WPopac - http://maisonbisson.com/blog/post/11133/ , KOHA - http://www.koha.org/ , OpenOPAC - http://www.bl.fcen.uba.ar/openopac.php stb). Ezekben felhasználók is címkézhetik az objektumokat, így a keresést szinte végtelenül leegyszerűsítik. Például egy tanár tag-gel láthatja el a javasolt olvasmányok tételeit az iskolai/egyetemi stb. könyvtár OPAC-jában, így az e tag-re kereső diákok könnyen megkaphatják az egész listát. Ezentúl egy dokumentum keresése csak egyszer jelentene feladatot (mivel az adott könyvtári rendszer tőlünk teljesen idegen módon osztályozza a dokumentumokat), hiszen létrehozhatunk magunknak egy kategóriát (mondjuk: Takács Dániel kedvenc könyvei), beledobálva a minket érdeklő rekordokat. Ezek után pedig egy bibliográfia összeállítása enyhén szólva is csak gyerekjáték. (Aggodalomra nincs ok: az egyedi olvasói tag-ek a katalógusrendszer működését egyáltalán nem zavarják, hiszen természetesen megmarad a hagyományos osztályozás is, és a különböző olvasói tag-ek az egyes olvasók mappájában, az adott taggyűjtő-szolgáltatónál jönnek létre, így nem terhelik a rendszert, és csak külön, kérésre jelennek meg.)
  3. Különféle tartalmak összekapcsolása. Az összehordott információk általában különféle típusúak. A felhasználók és könyvátárosok tag-ekkel gyűjthetik csoportba a szerintük egy körbe tartozó objektumokat, pl. könyv, elektronikus folyóirat-cikk, videó, podcast (= iPod + broadcast -- RSS-csatornán át küldött hangzóanyag). Ezáltal egy-egy téma sokkal komplexebb és érthetőbb formában reprezentálható -- kutatásoktól kisiskolás anyagokig. (Takács Dániel) (KIT 2006/36.)

 

6. Wikik: közösen épített enciklopédiák


A wikik, a közösségileg szerkesztett enciklopédiák, alapvető szerepet tölthetnek be a nonprofit információszolgáltató intézményeknél. (A szó eredetileg -- wiki wiki -- a hawaii nyelven 'fürgét' jelent.) Lapjai között keresztkapcsolások vannak, így szinte minden összefüggésben áll mindennel. Bárki szerkesztheti, változtathatja a tartalmat. Sokan félnek ezért tőle, mivel így valóban sok a megbízhatatlan, esetleg téves adat, de a tapasztalat azt mutatja, hogy elég nagy az öntisztító hatásfoka a rendszernek (tehát ha valaki tudatlanul vagy szándékosan hamis dolgokat ír, akkor rövid időn belül kijavítja valaki más). Az angol nyelvű Wikipedia minősége például gyakorlatilag megegyezik az Encyclopaedia Britannica-éval (vö.: http://www.sg.hu/cikkek/41456 ).
A wikik felhasználása rendkívül sokterű: portált lehet rá építeni, és tudományos kutatásoknak is hasznos segítőtársa lehet. A kollektív bölcsesség -- megfelelő felhasználói bázis esetén -- egy-egy témakör nagyrészt lefedhető, akár előre megadott kritériumok alapján (pl. csak pontos forrásmegjelöléssel lehet bármit is beírni). Ma az egyik legnagyobb és legismertebb wiki a Wikipedia http://en.wikipedia.com , amelynek létezik magyar alrendszere is: http://hu.wikipedia.com . A rendszer ún. GNU-licenszű, tehát szabadon felhasználható, így bárki, vagy bármely közösség, szakma, könyvtár tud készíteni magának saját wiki-renszert. Wiki-motor letölthető pl.: http://www.scipy.org/Download
A magyar Wikipédiában az információ- és könyvtártudomány egyelőre erősen alulrepreztentált. Az olvasók nem találhatják benne pl. a bibliográfia, annotáció, periodika, szócikkeket, és a 'könyvtár' is igen hiányos, kezdetleges benne, miközben számos más tudományterület számára jó minőségű tájékoztatási forrás e növekvő népszerűségű wiki. (Takács Dániel)
-- Az Internet Librarian International 2006 konferencia (okt. 16-17., London) szintén a Könyvtár 2.0 koncepciót veszi alapul. A program: http://www.internet-librarian.com/index.shtml. (MG) (KIT 2006/37.)

 

7. Referensz elektronikus alapon

A könyvtár 2.0 használóközpontú virtuális közösség. Ugyanazokat az alkalmazásokat és technológiákat használja, mint a közösség, melynek egyes csoportjaiban mindennapossá vált az sms, chat, azonnali üzenetküldés, mobil multimédiás tartalmak küldözgetése. Mi lehet a könyvtár szerepe ebben? -- A hagyományos tájékoztatás új kommunikációs csatornákkal bővülhet. A Libinfo esetében már évek óta működő email-alapú tájékoztatás általánossá válhat (a könyvtárak honlapján megkülönböztetett helyen szerepel majd a tájékoztatás email-címe, mellette az msn- illetve skype-azonosító). Az eredmény: használó és könyvtáros közötti szinkron 'beszélgetés', benne: közös szörfözés, fájlmegosztás, képernyőkép-készítés, adatmegosztás és chatszövegek visszakeresése. Ha a rendszer kiegészül videotelefonálással, egyre kevéssé különbözik a személyes tájékoztatástól (a könyvtáros és használó hallják, látják egymást). Az azonnali adatfolyam (streaming media) technológia lehetővé teszi a használati utasítások, változatos formátumú digitális adatok kényelmes elérését is. Annak sincsen különösebb akadálya, ha a könyvtár a köréje gyűlt külső szürkeállományt megfelelően szabályozva bevonja a tájékoztató munkába. A két vagy több web 2.0-s alkalmazás új szolgáltatássá összefogását mashup-nak nevezik. A Könyvtár 2.0 maga is mashup. Benne: blogok, wikik, azonnali adatfolyam, tartalmi aggregálók (pl. rss), azonnali üzenetküldők (instant messaging) és közösségi hálózatok. (MG) -

Felhasználva: Library 2.0 theory: Web 2.0 and its implications for libraries / JackM.Maness.In:Webology3(2006)2June http://www.webology.ir/2006/v3n2/a25.html (KIT 2006/38.)

8. Blogok külső és belső könyvtári kommunikációra


Egyre gyakoribb, hogy egy magára valamit is adó nyilvános könyvtár legalább egy, de sok esetben 5-6 boggal is szélesíti a kommunikációs csatornát. A chat és az instant messaging rendszerek (MSN, Skype, AOL stb.) mellett e blogok forgalma is növekszik. Ha a chat a rövidtávú, az email a hosszútávú, akkor a blog a középtávú üzenetváltás eszköze. A külső mellett a szakmán belüli kommunikációhoz is kiváló eszköz a blog. E műfaj Nyugaton gyakorlatilag teljesen kiszorította a levelezőlistákat (ezeket meghagyták a komoly szakmai kérdéseknek, amelyeknek nem baj, ha a háttérben maradnak, pl. az új generációs OPAC-ok kérdése). Számos egyéb előnye mellett ugyanis a blogokól származó információáradat sokkal könnyebben szűrhető, kezelhető, és rugalmasabb a visszacsatolás is: ha nagyon ellenkező álláspontot képviselünk, akkor nem muszáj az olvasott blogot ott helyben letámadni, hanem higgadtan, érvekkel alátámasztva a sajátunkon is meg tudjuk fogalmazni azt. Motivációs hatása is erős: milyen pozíciót szerez a figyelemgazdaságban.

A könyvtáros blogok témakörei:

  • intézmény / szervezet életét bemutató (könyvtár-énblogok, benne események, ajánlók stb.),
  • ismeretterjesztő (akár a könyvtár saját állományából dolgozva, akár más -- idegennyelvű vagy alig látogatott, de érdekes -- blogokról gyűjtve az információkat),
  • technikai, oktató (pl. OPAC-ok fejlesztése, a web2 alkalmazása, egyéb megoldások stb.) stb.

Magyarországon sajnálatosan kevés könyvtári blog született eddig. A legrégebbi a http://konyvtaroskisasszony.freeblog.hu , tulajdonosa, Sorsha, a volt sesblogon (ma Kispad) is írt egy hónapig, vendégmunkási minőségben (http://kispad.hu/vendegmunkas/sorsha.html).
Továbbiak a http://tekintet.wordpress.com
(tulajdonos: Lilos), a http://olvasonaplo.wordpress.com , valamint eleddig a http://myownblog.wordpress.com (tulajdonos: Takács Dániel), amely a közelmúltban a http://klog.hu -ra költözött (egyelőre a http://klog.hu.990.hu -n érhető el). A http://klog.hu a fentebb leírt nyugati mintát követve -- de azt nem utánozva -- hoz létre egy könyvtári blog-központot, ahol a blog-tulajdonosok a saját érdeklődési körüket mutathatják be, vitathatják meg. (Takács Dániel) (KIT 2006/39.)

9. Összefoglalás

Nyolc lépésben körüljártuk a 'könyvtár 2.0'-t. Új képet alkothattunk általa a könyvtárról, amely emberközelibb, rugalmasabb, az eddiginél. A 'Library 2.0 meme map'-en (http://flickr.com/photo_zoom.gne?id=113222147&size=o) az alapvető funkciókat az alábbi 8 pontban határozták meg:

  1. Felhasználó-központúság
  2. Technikailag megfelelően kialakított környezet
  3. A felhasználó elérése a long-tail (elnyúló szakasz) által
  4. A tartalomhoz egynél több eszközön is hozzá lehet férni
  5. Tartalomközpontú szoftverek
  6. Állandó változás
  7. Web 2.0 alkalmazások és szolgáltatások használata
  8. Nyitott szabványok.


E funkciókat különböző tényezők határozzák meg, segítik, egészítik ki stb. Maga a könyvtár, mint intézmény is idetartozik, így fontos, hogy mint entitás, javasol, tanul, kombinál, szervez, összefog, és hagy(!) kitalálni és megtenni dolgokat, ezzel együtt pedig részvételre hív a munkában. (Az utolsó pont jelent leginkább újdonságot, hiszen a lehetséges használók alig ismerik a könyvtárakat, ráadásul a könyvtárak több innovációs lépéssel lemaradtak az információs társadalom éllovasaitól, vö. pl. az RSS-ek használata.) Ugyanezért fontos az OPAC is, amely lehetővé teheti a központosított keresést (amelyre volt számtalan ötlet és kísérlet Magyarországon is, de eddig nem sok eredménnyel). Csatolni lehet a rekordokhoz és a keresési eredményekhez az RSS-csatornákat is, s engedni a felhasználóknak a rekordcímkézést, és külön figyelni az OPAC-okhoz fűződő felhasználói visszajelzésekre.

A fizikai könyvtár kiemelt szerepet kaphat pl. közös munka céljára való hangos terek létrehozásával. A felhasználókat segíteni lehet mobil eszközökkel (vagy pl. Wi-Fi-vel), melyek által saját maguk teremthetik meg az elmélyült munka feltételeit. A virtuális közösségszervező könyvtári funkció, ki használhatja a már létező hálózat-építő szoftvereket (itthon is már 17 könyvtár használja az iWiW-et), ill. sajátokat indítva be. Itt az általános kommunikáció mellett a felhasználói igények is találkozhatnak. Ezzel együtt integrálhatja az (elektronikus) oktatói környezetet, ezeknek otthont adva, továbbfejlesztve. Mindehhez pedig az intézményeknek a lehető legrugalmasabb és legcélratörőbb rendszert kell kidolgozniuk, integrálva a munkafolyamatokat és részterületeket, úgy, hogy közvetlenek és emberiek maradnak. Így bebizonyítható a használóknak, hogy a könyvtárnak nincsenek határaik, és bármikor segítséget tudnak nyújtani. (Takács Dániel) (KIT 2006/39.)

 

legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

Az alábbi mezőbe beírva az email címét, feliratkozhat a KIT hírlevelére.

* név:
* e-mail cím:
intézmény, cég:






Az itt megadott adatokat csak a hírlevél kiküldésére használjuk fel.


interaktiv oktatástechnika portál logo

Hírlevélről

A hírlevél hetente, térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Több mint 20.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
3200 fő

Olvasói létszám:
kb. 3500 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat a csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x %-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás körött megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.

A KIT tulajdonosa

www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról