Szept. 22. - nem szeretnék több könyvet látni egy ideig

Reggel arra ébredtem, hogy borzalmasan fáj a hátam. Valószínűleg nem tett neki jót a tegnapi emelgetés, cipelgetés, és azt hiszem a mai ugyanez méginkább rontott a helyzeten, úgyhogy csak reménykedni tudok, hogy holnap reggel fel tudok kelni az ágyból. Majd megnézem az illegálisan behozott házipatikámat, hogy mi tudna rajtam segíteni, sajnos a tutibiztos Flector tapasz kilőve, mert az egész hátam fáj és mégsem ragaszthatom magamra az egész dobozt... bár ha nincs más, akkor mégis azt teszek a legfájóbb részre.
Ma elkezdtük a tegnap szabotált szépirodalom kipakolását. Persze a tetőfedő bácsik még nem lettek készen, így folyamatosan rossz helyen voltunk... + én személy szerint rosszul voltam az állandó fúrástól és porszívózástól (ugyanis minden törmeléket meg port meg koszt, amit termeltek, azt rögtön felporszívózták, sőt volt amikor egyszerre fúrtak és porszívóztak - hát azt senki fejfájósnak nem kívánom).
Délelőtt gyakorlatilag állandó helyhiánnyal kűzdöttünk, sosem volt elég a polc a könyveknek, illetve sosem annyi polc kellett az adott betűhöz, mint amennyit elterveztek, így a könyvek ide-oda költöztesével telt a legtöbb idő. Viszont, hogy ne csak egy ember dolgozzon, több helyen kezdtük el az abc-t, az elejéről is meg a végéről is pakoltuk a könyveket. Aztán elég vicces volt, hogy miután egy csomót szenvedtünk azon, hogy a b-nek kétszer annyi hely kéne, mint amennyit szántak neki és most akkor mi legyen és pakoltunk meg szerveztünk jobbra-balra, amikor összeért az eleje meg a vége, gyakorlatilag volt egy egész szekrénnyi üres hely :)
Ebéd után ugyanezt játszottuk az ifjúsági irodalommal, mert kb. kétszer annyi volt a könyv mint a hely, és amikor végre azt hittük, hogy a-tól å-ig végre bepasszíroztunk mindent, felbukkant egy addig rejtőzködő teli D betűs és egy H betűs doboz ... Végül a lányok nagy selejtezésbe kezdtek (ez is annyira lazán megy itt: régi, nem szép, nem tetszik, leselejtezzük, majd legfeljebb veszünk helyette valami újabbat -- nálunk meg benne van minden szigorlati tételben, hogy senki se feledkezzen meg az állományapasztásról ... valahogy ez nem illik bele a magyar mentalitásba azt hiszem, nehezen dobja ki az ember azt, ami egyszer már megvan ...) és így sikerült helyet szorítanunk ezeknek a könyveknek.
Viszont nap közben valakik a szépirodalmat is átnézték és a nem szimpiket kiselejtezték, ugyanis a délután közepén a fent említett üres szekrénnyi helyen kívül volt még vagy 2-3 üres szekrénnyi hely, így újabb költöztetésbe kezdtünk...
Szóval röviden, pakoltam egész nap és most hulla vagyok.
Pedig a többiek hívtak, hogy üljünk be valahova, de nekem olyan szinten fáj mindenem, hogy most megyek is és lefekszem, hátha az segít....
És igyekszem nem arra gondolni, hogy még csak kedd van és péntekig könyvpakolás a program...