szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Háromfajta ember létezik: a levélemberek, akik csak a leveleket veszik észre; a faemberek, akik a leveleket és a fákat egyaránt meglátják; és az erdőemberek, akik átlátják, hogy az erdő levelekből és fákból áll össze, sőt, azt is, hogy számtalan különböző erdő van. Julia Middleton, a Hatáskörön túl című könyv szerzője úgy gondolja, a mai világban erdőember típusú vezetőkre van szükség, akik korlátaikon túllépve, összefogva valódi változásokat indíthatnak el. A HVG kiadásában most magyarul megjelent könyvében azt taglalja, hogyan lehet ilyen vezetővé válni.

Sokszor szemtanúi lehetünk annak, hogy éles eszű, agresszív menedzserek gyorsan felkapaszkodnak a szervezeti ranglétrán, aztán egyszer csak váratlanul légüres térbe kerülnek. A képességek, amelyeknek addig oly sok hasznát vették, hirtelen már nem elégségesek az adott feladat megoldásához. Az is gyakran előfordul, hogy az alkalmazottak összesúgnak a főnök háta mögött: „nem igazán bánik jól az emberekkel”, „nem látja a fától az erdőt”, vagy „nincsenek túl eredeti gondolatai”, amiből az tűnik ki, hogy mégsem tartják őt vezetőnek valónak.

Ennek oka Julia Middleton, a Hatáskörön túl című könyv szerzője szerint az, hogy ezek az emberek nem látják át a problémákat a maguk komplexitásában, és ha kikerülnek a megszokott környezetükből, nem tudnak mit kezdeni a megváltozott körülményekkel.

Ajánló
Julia Middleton Hatáskörön túl című könyvébe beleolvashat a hvgkonyvek.hu oldalon. 
Sokan úgy gondolják, hogy a vezetőknek minden körülmények között a posztjuk által körbehatárolt területen kell maradniuk és e határok között kell működniük. Ezzel az a baj – írja Julia Middleton könyve bevezetőjében –, hogy a problémák átugorják vagy semmibe veszik a határokat, így hiába állnak elő a vezetők valamiféle megoldási módozattal, nem fog működni a dolog.

A vezetésről óriási tévedések keringenek – emelte ki Julia Middleton a könyvének magyar nyelvű megjelenése alkalmából rendezett panelbeszélgetésen. Az a vélekedés, hogy ha valaki kellőképp összpontosít valamire, akkor megtalálja a megoldást, hatalmas hazugság. Ha ugyanis túlságosan egy dologra összpontosít az ember, akkor könnyen elmehet fontos dolgok mellett, vagy esetleg nem látja a fától az erdőt – mondta a könyv szerzője. 

Rácsokban élünk és a megoldás mindig kívül van - reflektált Julia Middleton felvetésére Kiss Ulrich jezsuita szerzetes a panelbeszélgetésen. A jó megoldásokra mindig akkor lehet rájönni, amikor eltávolodunk egy feladattól és szünetet tartunk. Ha ez nem történik meg, akkor jön létre az a bizonyos rossz fókusz, amiről Julia Middleton beszél – jegyezte meg.

A mai világban, amikor korábban nem tapasztalt módon elmosódnak a határvonalak az állami, a magán- és a nonprofit szektor között, szükségessé válik, hogy a vezetők kilépjenek a saját kis köreikből, illetve ne hagyják, hogy beskatulyázzák őket, és csak azt tehessék, amire „felhatalmazták” őket a pozíciójuk alapján – véli a könyv szerzője.

Az ideális vezető pragmatikus, képes szövetségeket kötni, és hálózatok létrehozásában és működtetésében is jártas. Annak viszont, hogy valaki jó vezetővé váljon, egy előfeltétele van – hangsúlyozta a könyvbemutatón az írónő: alapvetően érdeklődni kell más emberek iránt. Enélkül rövid távon még lehet boldogulni, de középtávon már nem. A vezetés néha azt jelenti, hogy ismételten felfedezzük azokat a nagyon alapvető dolgokat, amelyekről megfeledkezünk, amikor egy rendszer rabjaivá válunk – tette hozzá Julia Middleton.

Az írónő szerint a vezetés összefüggésben lehet az alázattal is, ami még az igazgatótanácsokban helyet foglaló emberek esetében is fontos lenne. Az elmúlt év ékes bizonyítéka volt annak, hogy az alázat hiánya a legfelső vezetői körökben – illetve ennek folyományaként az, hogy ezek a vezetők képtelenek figyelmesen végighallgatni másokat – sok bukásban játszott szerepet, miközben az „erősségek” egyik napról a másikra „gyengeségekké” váltak – írja a bevezetőben. A szerző elengedhetetlennek tartja, hogy a hatékony vezető alázatos legyen, de hinnie is kell magában.

Továbbá elég bátornak kell lennie ahhoz is, hogy kilépjen a saját kereteiből, az általa nem ismert dolgokról kérdéseket tegyen fel másoknak, és hogy merjen hibázni vagy a hibáival együtt élni – hangsúlyozta Julia Middleton. Az írónő úgy gondolja, hogy túl sokan maradnak a saját belső köreikben, és nem fogják a kívülről érkező üzeneteket.

Arra a beszélgetésen elhangzott kérdésre, hogy Magyarországon milyen realitása lehet ennek a fajta gondolkodásnak, miközben nálunk szinte hagyománya van a kifogáskeresésnek a dolgok megvalósítása helyett, Julia Middleton azt mondta: többször jár Magyarországon, valóban sok a frusztráció, de úgy véli, mi túl sokat is beszélünk róla. Véleménye szerint a frusztráció globális, és nem magyar sajátosság. Kiss Ulrich tapasztalatait összegezve ehhez annyit tett hozzá: nem igaz, hogy itthon semmit sem lehet csinálni, csak a hozzáállást kell megváltoztatni.

Sz. Zs.

Kínos fiaskó van a Google keresőben: kártékony weboldalakat dob föl

Kínos fiaskó van a Google keresőben: kártékony weboldalakat dob föl

Putyin az ukránokra mutogat a moszkvai terrorakció miatt, de hallgat titkosszolgálatai totális csődjéről

Putyin az ukránokra mutogat a moszkvai terrorakció miatt, de hallgat titkosszolgálatai totális csődjéről

Több mint 11 ezer gyermekpornográf felvételt találtak egy tatabányai férfi mobiltelefonján

Több mint 11 ezer gyermekpornográf felvételt találtak egy tatabányai férfi mobiltelefonján

Injekciót adtak egy használt akkumulátornak, ami utána történt, annak csak az akkugyárak nem fognak örülni

Injekciót adtak egy használt akkumulátornak, ami utána történt, annak csak az akkugyárak nem fognak örülni