Regény nem vész el: sikerült automatizálni a kölcsönkönyvek visszaadását. Ez csak egy, méghozzá nem is a legfontosabb fejlemény abban a piaci csatában, amely ezekben a hetekben kapott új erőre a könyvolvasó gépek forgalmazói között. A nagyágyúk közül legutóbb a Barnes & Noble (B&N) amerikai könyváruház csatlakozott azokhoz a cégekhez, amelyek az elektronikus tintán alapuló, vibrálásmentes képernyővel működő, a szövegeket tömegével és elektronikusan tároló olvasógéppel (HVG, 2009. február 28.) igyekeznek fellendíteni a könyvpiacot. A B&N a Nook névre keresztelte újdonságát. A 259 dolláros szerkezettel az elektronikus könyveket majdnem ugyanúgy lehet kölcsönadni, persze egyszerre csak egyvalakinek, ahogyan az egy példányban megvásárolt köteteket: a mű – mobiltelefonos hálózaton át – eltűnik a tulajdonos gépéről, amíg olvashatóvá válik a másik gépen, aztán 14 nap elteltével automatikusan visszakerül eredeti helyére.

HVG

A Nook épp idejében érkezett ahhoz, hogy karácsony előtt versenybe szálljon a piacvezetővel, a másik nagy – de csak interneten működő – könyváruház, az Amazon gépével, amely a kindli süteményével majdnem azonosan ejtendő Kindle (magyarul körülbelül: lángra gyújtó) névre hallgat. Ez a masina amerikai piaci becslések szerint 945 ezer példányban fogyott el, miközben az eddigi második helyezettből, a nem csak Amerikában forgalmazott Sony Readerből 525 ezret adtak el. Az Amazon októbertől az Egyesült Államokon kívülre is szállítja a Kindle-t, és egyúttal a célország mobiltelefonos hálózatán is letölthetővé teszi 300 ezres választékát, amelynek azonban szépséghibája, hogy szinte kizárólag angol nyelvű művekből áll. A mobilos letöltés viszont ingyenes, pontosabban benne foglaltatik a készülék és a könyvek árában, csakúgy, mint a B&N esetében.

Több mint egy évtizeddel az után, hogy az első – időközben elfeledett – elektronikus könyvolvasó gépek megjelentek, az idei tűnik az áttörés évének. Legalábbis az USA-ban. Miután a mai gépeken a szövegek kényelmesen olvashatóak, az akkumulátorok sokáig bírják, és az áramkörök nagyjából másfél ezer kötetet képesek raktározni, az USA-ban a könyvkereskedelemnek immár mérhető, bár még parányi szeletét – tavaly a fél százalékát – adja az e-könyvek kereslete. Az Amazon szerint a Kindle-tulajdonosok több mint háromszor annyi könyvet töltenek le, mint amennyit korábban papíron megvettek. A Sony azt közölte, hogy az ő gépeire átlagosan havi nyolc könyvet vesznek át, míg az átlag amerikai 2008-ben egész évben alig hét kötetet vásárolt. E számokat érdemes óvatosan kezelni – kommentálta októberben a New York Times –, elvégre az e-olvasókba beruházók nem átlagos könyvfogyasztók, és az is valószínű, hogy amennyivel több könyvet töltenek le, annyival kevesebbet vesznek meg papíron. Mindenesetre október közepén a könyveket évek óta digitalizáló Google is bejelentette, hogy jövőre félmillió címmel beszáll az e-könyv bizniszébe, bár olvasógép árusítását nem tervezi.

Nehéz felmérni, mennyire változtatja meg az új módi az olvasási szokásokat. Állítólag akad olyan lelkes olvasó, aki hajnali fél háromkor, midőn befejezte az egyik könyvet, nyomban – másodperceken belül, a saját ágyából – letöltötte a sorozat folytatását. Vannak, akik szerint kényelmesebb kézben tartani a nagyjából harmincdekás olvasógépet, mint az akár több száz oldalas köteteket. A képernyőn a betűk nagyíthatóak. A könyvekben – a számítógépeknél megszokott módon – rá lehet keresni bármelyik szóra. Újság-előfizetőknek soha nem tapasztalt kényelem, hogy – mivel éjfél után automatikusan letöltődik a friss lapszám – az ágy mellett karnyújtásnyira ott a reggeli hírlap.

Sorolni lehet persze az apróbb-nagyobb hátrányokat is. Bár az e-könyv napsütésben is olvasható, nehezen képzelhető el, hogy a strandon, úszás közben, nyugodtan a napozóágyon lehetne hagyni „kinyitva”, mint egy közönséges könyvet. Egyelőre a könyvválaszték messze van a jobb boltokétól, főképp az újdonságok és a bestsellerek közül hiányzik jó néhány. De a legkínosabb kockázatra az Amazon melléfogása hívta fel az olvasók figyelmét, amikor az internetes könyváruház – szerzői jogi tévedésre hivatkozva – júliusban minden értesítés nélkül letörölte néhány ezer vásárló gépéről Orwell híres regényét, az 1984-et. Egy diák számára, aki nem tudta megírni a dolgozatát, mert a törlés után az elektronikusan a margóra rótt jegyzetei használhatatlanná váltak, 150 ezer dollár kártérítést kellett fizetnie. Vagyis világossá vált, hogy – sok mai elektronikus eszközhöz hasonlóan – a könyvolvasó is folyamatos távellenőrzés alatt áll.

Európában több okból is döcög az olvasógépek terjedése. Például Németországban azért, mert a kiadók egyelőre ragaszkodnak a német nyelvterületen hagyományos kötött árakhoz, jóllehet az e-könyvek előállítása és terjesztése nyilván kevesebbe kerül. Az Amazon, amely Amerikában olcsóbban, sőt egyelőre ráfizetéssel adja az e-könyveket, német műveket ezért egyáltalán nem is kínál a Kindle-hez.

Magyarországon sincs a hagyományos könyvesboltokéhoz fogható kínálat e-könyvből, bár irodalmi és szakszövegek sok helyen találhatóak a magyar internetes oldalakon. A legális választék zömét az olyan jogdíjmentes és ingyenes művek jelentik, amelyek a Széchényi Könyvtár hét és félezres elektronikus gyűjteményéből (MEK) vagy a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozta, 71 magyar író és költő legtöbb művét tartalmazó Digitális Irodalmi Akadémiából tölthetőek le interneten. Igaz, szükség lehet néhány próbálkozásra, esetleg egyszerűbb konverziókra, amíg valaki megtalálja az olvasógéphez paszszoló formátumot.

Sok fantáziát lát az e-könyvben Barta Gábor, akinek kis szállítmányozási cége, az IFS Kft. tavaly fogott bele egy kínai gyártmányú, Koobe (kiejtve kubi) fantázianevű, világszerte több más néven is árusított olvasógép forgalmazásába. Mint a HVG-nek elmondta, magyar forgalmazóként lényegében egyedül vannak a piacon azzal, hogy a szűk egy év alatt nem egészen ezer gépet adtak el, elsősorban a valamivel kisebb és olcsóbb Junior típusból. Barta becslése szerint elektronikus formában nagyjából harmadáron lehetne hozzájutni a művekhez, hiszen így lejön az árból a kereskedők 50 százalék körüli árrése és a nyomdaköltség is.

A kevés magyar elektronikus kiadó egyikénél, az év eleje óta szak- és tankönyveket megjelentető Typotexnél Sosity Bea szerkesztő is úgy látja, hogy a nyomdai, raktározási és szállítási költségek megtakarítása révén olcsóbbak az e-könyvek. A Typotexnél egyébként az árat oldalanként 3,50 forintban adják meg, és az e-könyvek fejezetenként is megvásárolhatóak, oldalanként 4 forintért. Általában azonban a magyar könyvkiadók és -terjesztők még nem érzékelnek piaci nyomást az e-könyvek megjelentetésére, már csak azért sem, mert az olvasógépek gyakorlatilag nem terjedtek el – mondta a szakmai egyesülés igazgatója, Zentai Péter László a HVG kérdésére.

BEDŐ IVÁN