Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Benoit Mandelbrot, a komplex matematikai alakzatok, a természetben előforduló minták megértését segítő fraktálokat leíró francia matematikus életének 85. évében elhunyt.

A lengyel zsidó család sarjaként született, majd a nácik elől Párizsba menekült Mandelbrot rákban halt meg a massachusettsi Cambridge-ben. Élete jelentős részében az IBM kutatójaként dolgozott, majd a Yale egyetem matematikus professzora lett.

Benoit Mandelbrot (1924 - 2010)
Wikipedia

1977-ben adták ki Fraktálok: alak, véletlenség, dimenzió című könyvét, majd öt évvel később A természet fraktálgeometriája című művet, amelyekben leírta, hogy a látszólag véletlenszerű matematikai alakzatok ismétlődő mintákból épülnek fel. A fraktálok szabályszerűségeinek felfedezése tekintetében jelentős hatással volt a biológia, a fizika és a csillagászat világára, mivel lehetővé tette a kutatók számára, hogy olyasmiket mérjenek meg, amire előtte nem volt példa: többek között Nagy-Britannia partvonalának a hosszát, illetve például egy karfiol vagy egy tüdő geometriáját.

„Ha levágjuk egy karfiol egyik kis 'ágát', az tulajdonképpen olyan, mintha egy egész karfiolt látnánk, csak sokkal kisebb méretben” – magyarázta Mandelbrot a TED egyik idei konferenciáján. „Ezt folytathatjuk egy darabig, és továbbra is egyre kisebb karfiolokat fogunk látni. A fraktálok olyan alakzatok, amelyeknek különlegessége, hogy minden rész úgy néz ki, mint az egész, csak kisebb.”

A Mandelbrot nevét viselő fraktál

A legtöbb fraktálról elmondható, hogy dimenzióinak száma törtszám, tehát nem két-, de nem is háromdimenziósak. A látványos mintázatok megihlették az elektronikus zene világát és a popkultúrát is, emellett képtömörítő algoritmusokban is felhasználták a tudományos eredményeket. Számos művészeti alkotás is készült fraktálokból, ezek közül a legjellegzetesebbet Mandelbrotról nevezték el.

A matematikus egyébként a világ bankrendszerének egyik fő kritikusa volt, azzal érvelt, hogy a rendszer működéséhez használt pénzügyi modellek éppen összetettségük miatt fognak összeomlani.

Nicolas Sarkozy francia elnök közleményben emlékezett meg a tudósról, akiről azt mondta: „rendkívül erős és eredeti gondolatai voltak, soha nem hátrált meg az újítások elől. Munkája során csaknem teljesen figyelmen kívül hagyta a fő kutatási irányzatokat, és ezzel megalkotta a modern információelméletet.”