A politikusok ne hülyítsenek minket!

Emlékeznek még arra, mikor verték át Önöket legutóbb úgy istenigazából a politikusok? Emlékeznek arra, mi volt négy éve? Ötéves nagy adócsökkentő program, megfejelve a sztrádaprogram folytatásával, és közben 2010-re euró lesz Magyarországon – ígérte még a 2006-os parlamenti választási kampányban az MSZP, amire a Fidesz 29-ről 19 százalékra csökkenő tb-járulékkal és ezzel párhuzamosan a 14. havi nyugdíjjal kontrázott. A választások után nem egészen két hónappal aztán jött a Gyurcsány-csomag, mindenféle megszorítással. Akkor nem érezték úgy, hogy jól palira vették Önöket? Kérnek még hasonló nagy pofonokat?

És arra emlékeznek, hogy milyen fejetlenség volt 2006 őszén, az őszödi beszéd kiszivárgása után, és a felfordulás közepette a társadalom az értelmiség iránymutató szerepét igényelte? Na és az megvan, hogy rá két évre a leszerepelt elitnek (a féltudású magyar elitnek) milyen keményen mentek neki a médiában többen, megint csak nagyobb szerepvállalásra sarkallva az értelmiséget?

Ilyen még nem volt Magyarországon

Tizenkét, a pártoktól független közgazdász abban bízik, sikerül úttörő szerepet vállalniuk és legalább részben betölteniük ezt az űrt. Útjára indítottak egy civil kezdeményezést, és ha ez a tizenkét közgazdász jól végzi önként vállalt dolgát, talán elkerülhető lesz, hogy a felelőtlen nagyotmondással, a cukorkaosztogatással, az ígéretcunami árát titkolva következmények nélkül lehessen kampányolni.

Szándékuk szerint ez az első lépés lehet ahhoz, hogy a társadalom a jövőben igényt támasszon arra, hogy a pártok ne az ország gazdaságát romba döntő ígéretversenyt folytassanak, hogy a kampányban azt is mondják el, mi az ára és következménye annak, ha egy-egy társadalmi csoportot helyzetbe hozó intézkedéssel édesgetik magukhoz a választókat. A cél, hogy a választók felismerjék, gyakorlatilag trade-offok (átváltások, amikor a szűkös erőforrások miatt az egyik célt egy másik kárára lehet csak elérni) közötti döntésről szól a voksolás. Így pedig teljesen más mederben folyhatna a kampány, és a lakosság tagjai felelősségteljesebb döntést hozhatnának.

Sólyomék üdvözlik

A tizenkét tagú civil társaság a Mit ígérnek? néven honlapot indított. A tagok azt ígérik, hogy elfogulatlanul, a pártoktól egyforma távolságot tartva, egységes módszertan alapján elemzik a pártok programjait, és az eredményeikről folyamatosan, közérthető módon számolnak be a mitigernek.hu honlapon.

Ez a kezdeményezés hasznos és üdvözlendő – így reagált a civil mozgalom fellépésének hírére Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke. Ez egybecseng azzal, hogy Sólyom László államfő 2006-ban és 2010-ben is arra buzdította a választókat, alaposan vizsgálják meg az ígéretek és ígérgetők hitelességét, ami segíthet a tisztán látásban.

A véleményformáló értelmiség ízlése a mérce

A társaság először a véleményformáló értelmiség negyvenegy tagját kérdezte meg arról, hogy szerintük melyek a legégetőbb problémák ma Magyarországon. Közülük huszonheten töltötték ki a kérdőívet. Ha politikai dimenzióban gondolkodunk, akkor a válaszolók között találunk a közvélemény által jobboldalinak, baloldalinak, liberálisnak besorolt, vagy éppen ismert pártkötődés nélküli közgazdászokat, társadalomtudósokat, értelmiségieket (a teljesség igénye nélkül: Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Fazekas Károly, Ferge Zsuzsa, Hamecz István, László Csaba, Nagy Zoltán, Pete Péter, Török Gábor járult hozzá a kezdeményezés sikeréhez a kérdőív kitöltésével). A kezdeményezés tagjai egyébként ezzel is azt szeretnék biztosítani, hogy ne lehessen elfogultsággal, részrehajlással vádolni kísérletüket és a majdani eredmények miatt őket magukat.

A válaszadók a közoktatás minőségét és hatékonyságát, a korrupciót és pártfinanszírozást, a roma integrációt, valamint az egészségügy átalakítását ítélték Magyarország legégetőbb problémáinak, ezek állnak a kérdőívet kitöltők válaszai alapján összeállt lista első négy helyén (a témaköröket fontosságuk alapján 1-5-ig osztályozhatták a válaszadók, a táblázatban az látszik, melyik osztályzatot hányan választották az egyes témaköröknél). Érdekesség, hogy például az euróbevezetés, csak a 17-ik helyre került az egyelőre 27 témakört felsoroló listán. A végső lista a tervek szerint tíz-tizenöt elemből fog állni. Ez lesz a mérce: első lépésben a civil kezdeményezés tagjai azt mérik majd, hogy ehhez a listához képest a pártprogramok, a politikusok megnyilvánulásai mennyire szólnak a listán felsorolt témákról, és hogy a politikusok mennyire következetesen érintik ezeket a területeket. A teljes eredmény (pdf-formátumban) itt látható.

A legfontosabb kérdések rangsora pontszám alapján
		1	2	3	4	5	Átlag
1.	közoktatás minősége és hatékonysága	0	0	3	7	16	4.50
2.	korrupció és pártfinanszírozás	0	0	2	9	15	4.50
3.	a roma/cigány népesség integrációja	0	1	3	5	17	4.46
4.	egészségügy minősége és hatékonysága	0	1	3	7	15	4.38
5.	képzetlenek alacsony foglalkoztatási rátája	0	1	3	10	12	4.27
6.	költségvetési politika stabilitása, kiszámíthatósága	0	1	5	6	14	4.27
7.	vállalkozásbarát / teljesítményt ösztönző adórendszer	0	0	4	11	11	4.27

Sokat elárul egy pártprogram komolyságáról, hogy konkrét válaszokkal, elnagyolt víziókkal, vagy sehogyan sem reagál a legfontosabb gazdasági kérdésekre – magyarázza a módszerük mögötti megfontolást Reszkető Petra, a kezdeményezés egyik tagja, a Budapest Intézet elemzője.

Második körben a kezdeményezés tagjai azt értékelik, hogy az egyes pártok ígéretei mennyire állnak összhangban a programban deklarált célokkal és mennyire konzisztensek az ígéretek egymással, az ígéretek hogyan szolgálják a párt által vallott értékeket. Ez a nézőpont nem arra keresi a választ, hogy az adott párt által vallott célok helyesek-e vagy sem, hanem az derül ki, hogy a pártpolitikusok ígéretei nem ütik-e egymást és a pártprogramban lefektetett célok elérését segítik-e, vagyis voltaképpen komolyan vehetők-e a saját maguk elé állított mérce alapján – fejti ki Madár István, a kezdeményezés másik alapító tagja, a Porfolio.hu elemzője.

Harmadszorra az elemzők gyakorlatilag beárazzák a választási ígéreteket. A számítások alapján kiderülhet, hogy a kellően konkrét vállalások mennyivel növelik az állami kiadásokat, milyen mértékben apasztják a költségvetési bevételeket, vagyis hogy a programok végrehajtása milyen terheket ró az államháztartásra. A választók így valamiféle képet kaphatnak arról, hogy a választási kampányban tett ígéretek mivel is járnak (gyakorlatilag menyivel rontják a költségvetési egyenleget), így pedig arról is elképzelésük lehet, hogy az ígéreteknek milyen ára van, mik lehetnek a politikusok által előszeretettel elhallgatott kellemetlen következmények a jövőben.

Az elképzelések szerint a kezdeményezés tagjai meghatározott időközönként, egy-két hetenként nyilvánosságra hozzák, hogy mire jutottak az adott időszakban elhangzott ígéreteket vizsgálva, a választási hajrában pedig átfogó elemzéssel is előállnak.