Tudta? Névtelenül is panaszt tehet munkáltatójára
Sok munkavállaló panaszkodott munkáltatójára 2009-ben a munkaügyi főfelügyelőségnél, 56 ezer ellenőrzésből 10 ezer alapult munkavállalói panaszon, vagy közérdekű bejelentésen. Az OMMF elnöke szerint tudatosságra kellene nevelni a következő nemzedéket, hogy a munkáltatók ne élhessenek vissza hatalmi pozíciójukkal.
2009-ben munkaügyi területen 31 431 munkáltatót, munkavédelmi szempontból pedig 21 6601 munkáltatót és 569 173 munkavállalót ellenőrzött az OMMF.
A válság miatt csökken a munkavédelem jelentősége
Köztudott, hogy egyre több az álláskereső, hiszen a recesszióra a munkáltatók a termelés visszafogásával és elbocsátásokkal reagáltak/reagálnak. Ez magában hordozza azt, hogy a munkavédelmet szolgáló emberi és anyagi erőforrások, így a megelőzés hatékonysága csökken. Ezért 2010-ben nagy erőpróbát jelent a munkavédelmi hatóság számára is, hogy e jelenség nyilvánvaló következménye ellen eredményesen lépjen fel, vagyis elérje azt, hogy ne növekedjen a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyek száma. Az OMMF tapasztalatai szerint az elbocsátások a foglalkoztatott munkavédelmi szakemberek létszámát is érzékenyen érintették. A válság miatt sok vállalat első körben - többek között - a munkavédelmi szakembereit bocsátotta el, ami később visszaüthet, mert a munkavédelmi szakértelem nélkül maradt vállalatoknál romlik a munkaeszközök biztonsági állapota, nem költenek egyéni védőeszközökre, elmarad a munkavédelmi kontroll - mondta portálunknak adott interjújában Dudás Katalin, az OMMF elnöke.
Sok munkavállaló panaszkodott munkáltatójára
Valóban sokan panaszkodtak a cégekre tavaly, az 56 ezer ellenőrzésből megközelítőleg 10 ezer alapult munkavállalói panaszon, vagy közérdekű bejelentésen, kérelem alapján - mondta portálunknak Dudás Katalin. Az OMMF elnöke kiemelte: ez a szám megsokszorozódott az elmúlt év során. A munkavállalók sokszor egyéni gondjuk miatt is érdeklődtek a hatóság által működtetett Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálatnál, melynek alapvető célja egyébként épp a mikro, kis- és középvállalkozások, illetve az induló vállalkozások számára történő segítségnyújtás, a tanácsadás és tájékoztatás eszközével. A Szolgálat egyébként 17 314 megkeresést fogadott 2009-ben.
A munkavállalói panaszokból is érződik, hogy milyen áldatlan állapotok uralkodnak a munkahelyeken, az emberek állásuk féltése miatt is kiszolgáltatott helyzetben vannak. Az OMMF elnöke a munkát vállaló emberek és a következő generáció tudatosságát hangsúlyozta a jogszerű foglalkoztatás szélesebb körű megvalósulásáért. A dolgozói beszámolóból azonban kiderül, hiába van meg a munkavállalók részéről a tájékozottság, és a tudatosság, ha jogaikat nem tudják érvényesíteni foglalkoztatójukkal szemben.
Hiszen - ahogy a szakemberek hangoztatják - manapság a munkáltatóknak áll a zászló a munkaerőpiacon, az ember meg örüljön, hogy van munkája, bármilyen is az. Az elmúlt év eseményei azonban arra figyelmeztetnek: nem szabad mindent eltűrni, mert a végén nyugdíj, gyes és tb stb. nélkül maradunk, hiába dolgoztunk évekig egy munkahelyen.
Jó hír, hogy névtelenül is lehet panaszt tenni a munkáltatóra - hívja fel a figyelmet a hatóság. A munkaügyi ellenőrzésekre és az eljárások lefolytatására döntően hivatalból kerül sor, még akkor is, ha panasz vagy közérdekű bejelentés alapján történik. A törvény rendelkezése szerint a közérdekű bejelentőt és a panaszost megilleti a zárt adatkezelés joga, tehát adatait kizárólag hozzájárulásával hozhatja a hatóság nyilvánosságra, vagy adhatja ki az eljárás alá vont munkáltató részére. A közérdekű bejelentőt, a panaszost az eljárás eredményéről tájékoztatni kell, de ez csak az eljárás eredményességéről szólhat. És azzal is jó tisztában lenni, hogy a bejelentés alapján nem kötelező eljárást indítania a hatóságnak.
Mi a különbség a panasz, a közérdekű bejelentés és a kérelem között?
A hatósági tájékoztatóból kiderül, hogy panasznak minősül a munkavállaló olyan tartalmú sérelme, ami saját helyzetére vonatkozik, pl. nem kapott műszakpótlékot a múlt hónapban. Ha a munkavállaló bejelentése arról szól, hogy a munkáltatója rendszeresen megsérti a jogszabályi előírásokat, nem fizet a munkavállalóknak pótlékokat, közérdekű bejelentés lesz. Ugyanakkor kérelemnek fog minősülni, ha a munkavállaló olyan jogsérelmet terjeszt elő, amely miatt eljárás a munkaügyi ellenőrzési törvény alapján kizárólag kérelemre indulhat és egyben ő a jogsértés elszenvedője, pl. az egyenlő bánásmód elvének megsértése esetén.
Érvényesítsük jogainkat!
Tudatosságra kell nevelni a következő nemzedéket, hogy a munkáltatók ne élhessenek vissza hatalmi pozíciójukkal - mondta az OMMF elnöke. Példaként a diákok foglalkoztatásánál tapasztalható visszás gyakorlatokat hozta fel a szakember. Gyakori ugyanis a próbaidővel való visszaélés, de fokozott veszélyt jelenthet számukra, ha munkavégzésük során vegyi anyagokkal érintkeznek, mivel életkoruknál fogva sérülékenyek csoportjába tartoznak. Oda kell tehát figyelni a foglalkozás jogszerűségére, biztonságára, ebben látja a hatóság szerepét Dudás Katalin. Ugyanakkor az OMMF első embere megemlítette a közigazgatásban dolgozók esetenként tapasztalt tájékozatlanságát is. Úgy véli, a hatóság ellenőrző munkája önmagában kevés ahhoz, hogy átütő sikert érjenek el. Közügyről van szó, amelyben a munkavégzéshez kapcsolódó minimális jogi és biztonsági ismeretek magától értetődő elsajátítása és alkalmazása mindannyiunk érdeke. És ennek elérésében a köztisztviselők - nem csupán az OMMF köztisztviselői - vezető szerepet vállalhatnának, például az ismeretátadás, a példamutatás eszközeivel.
A munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai
Az OMMF felügyelői a munkavédelmi ellenőrzéseken a balesetveszélyes munkakörülmények feltárása mellett egyre jobban figyelnek arra, hogy azonosítsák a foglalkozási megbetegedéseket és fokozott expozíciós eseteket előidéző veszélyforrásokat, az egészségkárosító hatásokat, és elérjék - sőt kikényszerítsék azt, hogy a munkáltatók megszűntessék, illetve intézkedéseikkel megelőzzék ezeket.
Az elmúlt évben a munkavédelmi felügyelők 21 6601 munkáltatót és 569 173 munkavállalót ellenőriztek. A munkáltatók 86,5 százalékánál tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot, melyek az ellenőrzött munkavállalók 59 százalékát érintették. A súlyos szabálytalansággal érintett létszám 104 828, azaz a munkavállalók 31,3 százaléka.
Az építőiparban egyébként a folyamatos, nagyszámú ellenőrzés ellenére sem változott a munkavédelmi helyzet. Az ágazatra továbbra is jellemző, hogy hiányzik a teljes körű, a munkabiztonsági és munkaegészségügyi veszélyeket egyaránt feltáró kockázatértékelés. A feldolgozó- és gépiparban a leggyakoribb szabálytalanság a biztonsági berendezések hiányából, vagy nem megfelelő alkalmazásából adódott.
Kevesebb dolgozó, kevesebb baleset
Dudás Katalin kifejtette: csökkent az OMMF által regisztrált munkabalesetek száma a 2008. évihez képest, így a halálos munkabaleseteké is. 2009-ben összesen 18 ezer munkabalesetről értesült a hatóság, amelyből 99 végződött halállal. A halálos balesetek legtöbbször az egyéb jogsértésekkel, például a fekete foglalkoztatással is érintett ágazatokban, munkahelyeken következtek be. Ezeken a területeken a kockázatelemzés, a védőeszközök hiánya és az elmaradt orvosi alkalmassági vizsgálat is fokozottan veszélyezteti a munkavállalók biztonságát, egészségét. Ez a csökkenés azonban nem mutatja egyértelműen a munkavédelmi helyzetet, hiszen a gazdasági válság foglalkoztatás-szűkülést okozott, és a veszélyesebb ágazatok visszafogott teljesítménye is mérsékelhette a munkabalesetek mennyiségét. De nő a szabálytalanul foglalkoztató vállalkozások száma, melyeknek megkérdőjelezhető a bejelentési fegyelme is, ez pedig mérsékli a regisztrált munkabalesetek számát. Tehát nem a munkáltatók váltak óvatosabbá, hanem a kisebb számú munkahely miatt a munkabalesetekre is kevesebb a lehetőség - emelte ki Dudás Katalin.
Az ellenőrzések tapasztalatai alapján elmondható viszont az is, hogy a munkavédelemben kettősség érzékelhető. Egyes munkáltatók a munkavédelmi költségeken szeretnék "megspórolni" a kieső bevételeiket, míg máshol - a támogatásoknak köszönhetően - az új technológiák alkalmazásával biztonságosabbá vált a munkavégzés.
Ha megtörtént a baj...
Dudás Katalin kiemelte: úgy tapasztalják, és a baleseti jegyzőkönyvek is ezt támasztják alá, hogy kevés munkáltatót érdekel a munkahelyi baleset oka, miértje és még kevesebben próbálnak belőle tanulni. Vagyis nem érdekli őket, hogyan lehetne a továbbiakat megelőzni. "A hibát nem lehet normalizálni." Az OMMF elnöke kirívó példaként a NASA űrsiklójának balesetét említette, hiszen azt a tragédiát is meg lehetett volna előzni, ha komolyabban veszik a burkolat sérülékenységéről szóló eseteket - mert voltak ilyenek - és megismétlik a vizsgálatokat. De Magyarországon is akad jócskán példa erre a szemléletre.
Munkaügy: sokan dolgoznak feketén
Tavaly a munkaügyi felügyelők 31 4314 munkáltatót vizsgáltak. Közülük 65,1 százaléknál találtak munkaügyi jogsértéseket, melyek az ellenőrzésbe vont munkavállalók (294 243 fő) 63,3 százalékát érintették (2008-ban csaknem 60 százalékát, 2007-ben 65 százalékát).
A gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása érzékelhető volt a munkaügyi ellenőrzéseken is. A vállalati szektorban megnőtt a leépítések száma, több tízezer korábbi munkavállaló vesztette el hivatalosan a munkahelyét. Ez a körülmény is magyarázza a fekete foglalkoztatás továbbra is magas arányát. Az elemzett időszakban a hatóság 56 206 fő esetén állapította meg ezt a súlyos jogsértést, mely legnagyobb mértékben az építőiparban, a nyomozás, a biztonság (vagyonvédelem) területén, valamint a kereskedelemben fordult elő.
Bár a feltárt feketén foglalkoztatott munkavállalók száma kevesebb a 2008-asénál, a nyilvántartási kötelezettségek és a munkaidő, pihenőidő, rendkívüli munkavégzés szabályainak megszegését gyakrabban tapasztalták a felügyelők. E jelenségek nem függetleníthetőek a gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt hatásától sem. Ezen jogsértéseket többnyire a kereskedelmi, vendéglátó-ipari és feldolgozóipari vállalkozások követték el.
Azt is tapasztalták a felügyelők, hogy 2007-től folyamatosan nő a minimálbérre vonatkozó rendelkezések megszegése, ahogy a munkaviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiadásával kapcsolatban.
Az OMMF a munkavédelemben és munkaügyben csaknem megközelítőleg 6,5 milliárd forint bírságot szabott ki. Ez hozzávetőleg 18 százalékkal kevesebb, mint 2008-ban volt (7,9 milliárd). A hatóság 5 621 alkalommal élt figyelemfelhívással. Ez is jelzi, hogy a hatóságnak nem a bírság kiszabása a célja, hanem a törvényes foglalkoztatás minél teljesebb megvalósítása.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A kormány megvédi a magyar munkahelyeket, ezért kiemelten kezeli a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabálytalanságok megelőzését is - hangsúlyozta... Teljes cikk
Az európai parlamenti képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el a munkahelyi káros anyagoknak való kitettség korlátozására, negyven év óta... Teljes cikk
Miért komoly probléma az egészséges (munkában)megtartási HR-stratégia hiánya? - teszi fel a kérdést Papp Tamás István HR szakember. Decemberben az... Teljes cikk
- Feketén dolgozó külföldi állampolgárokat utasítottak ki Magyarországról 2 hete
- Itt az alkalmazottaikat bejelentés nélkül foglalkoztatók listája 1 hónapja
- Megújult honlapról érhető el a munkavédelmi szakemberek adatbázisa 2 hónapja
- Ennyi közútkezelő halt meg munka közben az elmúlt években 2 hónapja
- Így változott a feketén foglalkoztatottak aránya Magyarországon 2 hónapja
- Túl kevés a hatósági munkaügyi ellenőrzés? 2 hónapja
- Jelentősen emelkednek a munkavédelmi és munkaügyi bírságok márciustól 2 hónapja
- A NAV közzétette az alkalmazottat bejelentés nélkül foglalkoztatók listáját 2 hónapja
- 40 év óta először szigorítottak a dolgozókat a veszélyes anyagoktól védő szabályokon 3 hónapja
- A Magyar Szakszervezeti Szövetség a feketemunka visszaszorítását szorgalmazza 3 hónapja
- Új alapokra helyezné a foglalkoztatást a NAV fejlesztése 3 hónapja