Első pillantásra nem tűnik nagynak a visszaesés. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) összesítése szerint – amely a könyvpiac több, mint 90 százalékát adó 185 cég adatait becslésekkel egészíti ki –tavaly 64,1 milliárdos volt a könyvforgalom. Ez a 2008-ban mért 67,6 milliárdhoz képest, kereken számolva, 5 százalékos csökkenést jelent. Igen ám, de ehhez hozzá kell tenni a hivatalosan közzétett 4,1 százalékos inflációt, ami rögtön 9 százalék fölé emeli a veszteséget. A fogyasztói áron számoló statisztika ráadásul képtelen követni az árleszállításokat, akciókat, amelyekből igen sok volt tavaly („előfordult, hogy már a termelői árnál is olcsóbban adtunk könyveket” – jegyezte meg az egyik kiadóvezető). E bevételkiesés becsült összértéke 4-5 milliárdot is kitesz, vásárlóként ennyivel kevesebbet kellett fizetnünk a leárazott kötetekért, amit ugyancsak le kell vonnunk az összforgalomból. Tehát a visszaesés valójában a 15 százalékot is elérte, akár kicsivel meg is haladhatta.

A recesszió így már jelentős. Különösen, ha hozzávesszük: 1997 óta évről évre kizárólag kisebb-nagyobb növekedést könyvelt el a hazai könyvszakma. Az már 2006-tól érzékelhető volt azonban – általános pénzügyigazdasági krízis nélkül is –, hogy közeledünk e növekedés határaihoz. Többen könyves túltermelési válságról kezdtek beszélni, még többen érezték ennek jeleit az eladatlan készletek halmozódásában, a könyvszakmai hitelek (az eladósodás) növekedésében. Tavaly aztán bekövetkezett a fordulat, amit a forgalom zsugorodásán túl a megjelent új címek csökkenése és a példányszám visszaesése is bizonyít. Jellemző, hogy olyan nagy és népszerű kiadványokat megjelentető kiadó is, mint az Alexandra, felére csökkentette új műveinek számát.

– A válság ellenére két területen mégis nőtt a forgalom: a szépirodalom, valamint a gyerek- és ifjúsági irodalom körébe tartozó könyveknél, viszont jelentős a visszaesés az ismeretterjesztő kiadványoknál és a tudományos műveknél. Az előbbiek közel 1,5 milliárdos, az utóbbiak csaknem 900 milliós piacvesztést szenvedtek el – ismerteti Zentai Péter László, az MKKE igazgatója, hozzátéve: a tudományos művek, szakkönyvek forgalma az utóbbi években folyamatosan csökkent, összességében 4 milliárd forinttal, ami e terület súlyos válságát mutatja. – Tegyük hozzá, hasonló válságot él át a művészeti kiadás is – jegyzi meg Gál Katalin, a Vince Kiadó vezetője, a könyves egyesülés alelnöke. Ő úgy véli, e két terület, ahol egy-egy igényes kiadvány megjelentetéséhez többéves előkészítő munka és pénzbefektetés szükséges, két év múlva akár eltűnhet a hazai palettáról, ha folytatódik a jelenlegi irányzat.

Mindazonáltal a szépirodalmi és gyerekkönyv-ágazat néhány százmilliós növekedésében is ellentmondások feszülnek. Több szakmabeli szerint e bővülés – kifejezve a társadalom jelenlegi zaklatott állapotát – az olvasási szokások átrendeződésének, a lektűrök, szórakoztató művek iránti nagyobb keresletnek tulajdonítható, a mélyebb irodalom inkább viszszaszorulóban van. Ezt látszik alátámasztani a négy nagy könyvterjesztő cég (Alexandra, Bookline, Libri, Líra) tavalyi éves toplistája. Ezek élvonalában találjuk Stephenie Meyer vámpírkönyveit, valamint Dan Brown tavaly decemberi megjelenése ellenére is jelentős példányban elkelt bestsellerét, és Csernus Imre, Fejős Éva köteteit. Mellettük a tízes sorrendben föltűnik a többi között Coelho,Müller Péter, Vujity Trvtko, Moldova György –de Spiró-kötet, Ulickaja-regény egyedül a Líra listáján található. (A listák a www.nol.hu-n tekinthetők meg.)

– Igazságtalannak érzem ezt a megkülönböztetést, mert bár vannak esztétikai különbségek a lektűr és a mélyebb irodalom között, igen nehéz meghúzni a választóvonalat, statisztikailag nem is tudjuk mérni külön-külön e két műfaj fogyását – mondja Kolosi Tamás, a Líra Könyv Zrt. elnökvezérigazgatója. Hozzátéve, összességében nem csappant meg az olvasnivaló, és Magyarország még mindig kiváltságos helyzetben van több nyugat-európai állammal szemben, ahol a forgalom és az olvasás szerkezete sokkal inkább fölbillent. A szakember a hazai könyvpiac idei kilátásait illetően bizakodó: az év első két hónapja mintegy tízszázalékos forgalomcsökkenést mutat ugyan a tavalyihoz képest, de a tendencia remélhetőleg megváltozik. Már az áprilisi könyvfesztivál kedvező előjeleket mutathat, és a nyári eladások, valamint az őszi–téli könyvvásár – a 2009-es tapasztalatokkal ellentétben – behozhatja a lemaradást.