Elburjánzó funkciók: a mindentudó villanykönyv máris halott

A trend az Apple iPad megjelenésével várhatóan véget ért. A táblaszámítógéppel megjelent a tökéletes lakáson belül hordozott, kanapén vagy fotelben ülve használt olvasóeszköz. A kütyü ugyan nem tökéletes könyvek olvasására, azonban a villanykönyv-olvasók által kínált extrákat sokkal jobb minőségben, szebb felületen, gyorsabban nyújtja, mint bármelyik könyves készülék. Az e-book olvasóknak így nem marad más lehetőség, mint ragaszkodni az eredeti funkcióhoz, abban viszont a legjobb élményt nyújtani.

Boox: drága mindenes

A Onyx Boox 60 az a fajta készülék, amiknek nagyon rosszat tett az iPad megjelenése. A kényelmesen hordozható, tíz órányi üzemidővel kecsegtető, szemfényvesztően gyors táblaszámítógép bemutatása óta a böngészővel felszerelt, érintőképernyős, e-papíros készülékek nem rúghatnak igazán labdába. Különösen akkor nem, ha a Boox 60-hoz hasonlóan 100 ezer forintba kerülnek.

Praktikus, de csúnya tok is jár a Booxhoz

A készülék legtöbb, e-könyv-olvasók között extrának számító szolgáltatása iszonyatosan lassú az Apple készülékéhez mérve. Hosszú tíz másodperceket kell például várni, míg a kütyü átállítja egy hosszabb (párszáz kilobájtos) szöveg betűméretét, de hasonlóan csigalassan vált a képernyő a portré- és a fekvő mód között.

A problémát nem enyhíti, hogy a lassúság csak hagyományos fájloknál jelentkezik, az e-könyves formátumokkal remekül bánik a Boox. Rendes, direkt olvasókra termett könyveket árusító magyar boltok nélkül ugyanis a hazai felhasználók mindenféle kötetekkel fognak találkozni, csak Epubbal nem. Pedig a megfelelő tartalmat megnyitva szemvillanás alatt nő a betű,dőltté vagy félkövérré változik a szöveg, lapoz a masina.

Netezni is jó, ha nincs más

A Boox böngészője remekül teljesít, amíg a képernyőn elférő tartalmakat kell megjeleníteni rajta. A MEK-ről letöltött HTML formátumú Egri csillagokat gond nélkül nyitja meg. Helyükön vannak az ékezetek, még a többnyire problémásnak bizonyuló ő-vel és ű-vel sincsen probléma, nem tűnik fel a lelkiismeretes tipográfusok réme, a kalapos ő. A legújabb verziójú Boox alapszoftver már tartalmazza a magyar nyelvet is, így a menük közti navigáció sem okozhat gondot a hazai felhasználóknak.

Minden formátumot ismer a Boox

A wifire való felcsatlakozás után már nem csak a memóriakártyára felmásolt, HTML formátumú dokumentumokat lehet olvasgatni, de a netet is böngészhetjük. Az e-könyv-olvasó browsere meglepően gyors, egyedül a képek megjelenítésére kell várakoznunk, miután beírtuk a címsorba az Origo címét. Az oldal betöltődése szerencsére nem jár folyamatos villogással, az újabb e-papíros berendezésekhez hasonlóan a Boox is tudja a képernyő egyes részeit külön frissíteni. A lassan letöltődő képek miatt nem kell megvárnunk, hogy újra kirajzolja a készülék a már olvasott cikket.

A több aktív elemet tartalmazó, görgetést, nagyítást igénylő lapokhoz azonban már nem elég a Boox hardvere. A hordozható eszközökön remek ötletnek tűnő Google Térképen csak kínosan nehezen lehetett navigálni, a zoomolásokra pedig az új képek letöltése miatt hosszan kellett várni. A kütyü extrájának szánt böngésző tehát csak addig előny, amíg híreket vagy Wikipédiát akarunk böngészni a készüléken.

Nook, a csillogós olvasó

Előre menekülve e-könyv-olvasó kiadása mellett döntött amerika második legnagyobb könyvterjesztő cége, a Barnes&Noble is. A készülék az okostelefonokról ismert Android rendszer használja. A kütyü olvasásra szolgáló nagy, papírszerű eInk kijelzője alatt egy kisebb, színes LCD megjelenítő is található, ezen lehet lapozgatni, itt jelenik meg a menü, itt lehet válogatni a könyvborítók között.

Több akar lenni a könyvnél a Nook, de nem igazán megy neki

A Boox-szal szemben már a készülék megtervezése sem sikerült tökéletesre a Barnes&Noble-nek. A Nook iszonyatosan lassan hajlandó csak elindulni, másfél percet is várni kell a bekapcsoló gomb megnyomása után, hogy tallózhassunk a könyvespolcon. Ennyi idő alatt pedig le lehet sétálni egy utcányi távolságot, rá lehet gyújtani olvasás helyett, vagy vissza lehet szaladni a lakásba egy papírkönyvért. Sokkal jobban teljesít a készülék, ha nem teljesen kikapcsolt állapotból indítjuk el, hanem csak energiatakarékos módból ébresztjük fel. Ilyenkor pár szempillantás alatt visszavisz minket a legutoljára megnyitott könyvhöz, pont arra az oldalara, ahol legutóbb abbahagytuk az olvasgatást.

Csak az LCD, csak az ne lenne

A könyvhöz való gyors visszajutás azért is fontos, mert a színes, LCD-technológiát használó érintőképernyőt és hagyományos e-papír megjelenítőt is tartalmazó kütyün igen kényelmetlen navigálni. Az ember önkéntelenül is az e-papír felületet nyomkodná, maszatolná, ami nem jár semmilyen hatással. Csak a bélyegnyi képeket, ikonokat megjelenítő érintőképernyővel, és az olvasó két oldalán elhelyezett, remek, óriási méretű lapozógombbal lehet kezelni a Nookot.

Borítók közt lehet lapozgatni a színes kijelzőn

A helyzet iróniája, hogy az LCD-s megoldástól eltekintve a Nook remek minőségben elkészített, ergonomikusan tervezett készülék. Az összes kipróbált e-könyv-olvasó közül ezen a kütyün estek például leginkább kézre, pontosabban hüvelykujjra a lapozásra szolgáló gombok.

Ha a hibák miatt félkész hatást kelt is a Nook, a legfontosabb célra azonban teljesen alkalmas a készülék: remekül lehet rajta könyvet olvasni, bele lehet feledkezni a szövegbe. A készülék az egyik legolcsóbb a piacon, az amerikai könyvbarátok 260 dollárért, azaz körülbelül 50 ezer forintért vehetik meg.

Merre tovább e-könyv?

Az interaktív tartalmakra tervezett, csinos iPad - és a várhatóan még idén érkező számos kihívója - mellett az extrákkal teletömött e-könyv-olvasók nem rúghatnak labdába. Böngészésre túl lassúak ezek az eszközök, multimédiás tartalmakat nem játszanak le, a folyamatos internetkapcsolat - illetve az esetleges színes kijelzők - pedig pont az e-olvasók legfontosabb előnyét, a közel végtelen üzemidőt rontják le.

A papírkönyvet képes helyettesíteni a villanykönyv

A megoldás olyan nagyon olcsó olvasók kiadása lehet - a lélektani határt 15 és 30 ezer forint közé becsüljük -, amelyek nem akarnak mindent tudni. Rendelkezhetnek beépített 3G-s csatolóval, hogy a felhasználó akár a buszmegállóban várakozva is tudjon könyvet, újságot vásárolni, ám semmiképp ne akarjanak mindenes netes kütyüvé válni. Ez a lehetőség a táblagépek megjelenésével eltűnt, a céleszközök azonban még túlélhetnek, mert olvasni még mindig a papírszerű kijelzőről a legjobb.