Könyvtári könyveknél miért a 17. oldalon van az egyik pecsét? Miért pont azon a lapon?

Sajnos az előttem szólók nagyon nagyot tévednek. Nem a könyvtáros néninek a kedvence a 17-es szám, hanem szigorú szabvány határozza meg, hogy hova kell a tulajdonbélyegzést ellátni:

1. A címlap versoján.

2. A 17. oldalon (ennek az az oka, hogy általában 16 oldal egy ív terjedelem, és a szabvány szerint a 2. ív első oldalára kell helyezni)

3. Az utolsó olyan oldal alsó részében, amelyen szöveg található.

4. Minden - lapszámmal el nem látott - bekötött tábla hátoldalán.

5. Minden be nem kötött mellékleten.

A nagy terjedelmű művek esetében a 17 + x * 100. oldalra (117, 217, 317,...) is elhelyezhető a bélyegző.

A Széchényi Könyvtárban az 50. oldalra is kerül tulajdonbélyegzés, illetve egyes könyvtárak a gerinc felső részét is bélyegzik, ez "picit" mindegyik lapon meglátszik.

Hogy ennek mi értelme?

Amennyiben valamelyik könyvből a 17. oldal sarka, a címlap oldala és az utolsó szöveges lap sarka hiányzik, akkor az valószínűleg könyvtári (lopott) példány.

Pont az az értelme a szabálynak, hogy ezzel válik EGYEDIVÉ a könyvtári könyv.

Amúgy én még olyan könyvet nem láttam, amelyik nem a fenti szabályrendszer szerint lett volna megjelölve, úgyhogy az, hogy "ahova kedve van, oda pecsétel" szerintem nem igazán játszik, még kis példányszámú, falusi könyvtárban sem!