szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Elsőszámú ellenségünkkel a munkahelyünkön találkozhatunk, ráadásul naponta. Ha éppen dolgozunk, rögtön ellenőrizhetjük is, milyen hatással van ránk a napi nyolc óra ülőmunka: sajog a hátunk, enyhén zsibbad a combunk, netán mindez kimerültséggel párosul. A tünetek teljesen normálisak, ettől függetlenül nem jelentenek semmi jót - állítja egyik friss cikkében a Bloomberg Businessweek.

Az epidemiológia, molekuláris biológia, biomechanika, és a fiziológia öt különböző területéről származó kutatások ugyanarra a következtetésre jutottak, miszerint az ülőmunka közegészségügyi kockázat, amelyet a rendszeres testmozgás sem képes ellensúlyozni. „A Science magazin egyik 2005-ös cikkében James A. Levine, az amerikai Mayo Clinic specialistája rávilágított arra, hogy azonos diéta mellett egyes páciensek miért elhízottak, míg mások nem. „Azt találtuk, hogy a túlsúlyos emberekben van egyfajta természetes hajlandóság, amely a székhez bilincseli őket; ez még akkor is igaz, ha lefogynak” – idézi Marc Hamiltont, a Missouri Egyetem mikrobiológusát a hetilap. Mindezt a statisztika is alátámasztja, miszerint a vékony emberek átlagosan két órával állnak többet, mint testesebb társaik.

Ha belegondolunk, hogy az ember 1,5 millió év alatt tökéletesítette a járás és a mozgás képességét, és még 150 évvel ezelőtt is az emberek 90 százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedett, gyorsan rájövünk, hogy nagyon rövid idő alatt ítéltettünk székfogságra. Igaz, tehetünk is ez ellen. A már említett szakembernek, mint számos ülőmunkát végző kutatónak, nincs saját irodai széke. „Ha munka közben álldogálunk, azzal javítjuk az állóképességünket, olyan speciális izmok erősítése révén, amelyek azért vannak, hogy testünk ellenállóképességét fokozzák” – vélekedik a mikrobiológus. Majd folytatja: ezek a speciális izmok egyedülállóak abban, hogy az idegrendszer szabályozza őket, illetve különféle enzimekben gazdagok. Az egyik ilyen enzim a lipoprotein lipáz, amely a zsírból energiát állít elő, a vérben lévő LDL-t, azaz a rossz koleszterint HDL-lé (jó koleszterin) alakítja. Amikor ülünk, az izomzatunk elernyed, az enzim tevékenysége 90-95 százalékot esik, otthagyva a zsírt a véráramban. Néhány óra ülés után az egészséges koleszterin szintje pedig 20 százalékkal is csökkenhet.

Aeron székek. Lehetne jobb
landliving.com

Statisztikai adatok is alátámasztják a kutató érvelését. Az aktív életet élő idős emberek felére csökkenthetik halálozási kockázatukat, ha a kanapé helyett inkább a futópadot választják. A tévézők és internetezők körében pedig gyakori a magas vérnyomás, az elhízás, a magas triglicerid-szint, illetve alacsony a HDL-koleszterin szintje – testtömegtől függetlenül.

De mire üljünk le?

„Nincs annál rosszabb, mint egy szabványos irodai szék” – ezt már Galen Cranz, a Berkeley professzora hangoztatja a lap hasábjain, aki szerint gerincünk nem úgy lett tervezve, hogy hosszú ideig ugyanabba a pozícióba kényszerítsük. Mint mondja, az enyhe S alakú gerinc a lehető legjobb tartás. Ám amikor ülünk, a gerinc ágyéktáji szakaszának görbülete megváltozik, átalakítva a gerinc természetes S alakját C formájúvá, akadályozva a has és a hát izomzatát a test tartásában. A görnyedt testtartással pedig az oldalsó és ferde hasizmok elgyengülnek, és képtelenek lesznek feladatuk ellátásra. És itt még nincs vége, ugyanis ezeket az izmokat helyettesítenie kell a test más részeinek, amelyek további problémákat okoznak. Amikor állunk, testünk tömegét a csípőre, a térdre és a bokára terheljük; ülés közben mindez a medence és a gerinc feladata, hatalmas terhelést róva a porckorongokra. MRI vizsgálattal kiderült: még a legtökéletesebb testtartás is komoly nyomást gyakorol a hátra.

A kérdés, hogy mitől lesz kényelmes és egészséges az ülés, már a 60-70-es években felmerült a székiparban, azzal a célból, hogy csökkentsék a dolgozók hátfájdalmait. A fő problémának a gyártók a deréktámasz hiányát jelölték meg. De ez mit sem segít a gerinc munkájában. Cranz szerint a derék megtámasztásának ötlete beágyazódott az emberek kényelemről kialakított elképzelésébe, és itt le is ragadtunk.

A tengerentúlon az elmúlt három évtized alatt megháromszorozódott a forgószékek piaca, több mint 3 milliárd amerikai dollár értékben forgalmaz ilyen széket több mint száz cég. Herman Miller mindmáig gyártott Aeron széke talán az egyetlen olyan modell, amelynek ergonómiai megoldása mindmáig megdönthetetlen. A legtöbb irodai dolgozó ilyen széken ül, ám vannak kutatók, akik kételkednek az ülőalkalmatosság tökéletességében. A dán orvos, A.C. Mandal – aki 50 évvel ezelőtt az elsők között figyelmeztetett a helyes ülőmód fontosságára – szerint azonban az Aeron szék egyik legfőbb hibája, hogy túl alacsony. „Néhány évvel ezelőtt meglátogattam a tervezőt, aki megértette aggályaimat, de hamar kiderült, amíg ilyen mennyiségben értékesítik a modellt, addig nem kívánnak változtatni rajta” – mesélte Cranz, hozzátéve: pedig itt lenne az idő, egy következő generációs irodai szék megtervezéséhez.

A legjobb megoldás egy olyan szék lenne, amely a testtömeget a lábra terheli, és megtartja a gerinc S formáját. A nyugágyak szintén jó megoldások lehetnek, a gömb alakú fotelek nem, mert C alakúvá teszik a gerincet. Ám a legnagyobb akadályt mi magunk jelentjük: a fogyasztók olyan széket akarnak, ami úgy is néz ki, mint egy szék.

Kulcsár Hajnal (hvg.hu) Plázs

Ellenségünk a monitor: hogyan károsodhat a szemünk?

Összefolynak előttünk a betűk, ég a szemünk, fáj a fejünk - nem ritka érzések ezek egy irodában eltöltött fárasztó nap után, a szem túlterheltségének legfőbb előidézője ugyanis a számítógépes munkavégzés. Megnéztük, milyen szemproblémákkal szembesülhetünk, ha naphosszakat bűvöljük a monitort.

hvg.hu Plázs

Edzésterv, amely csökkenti az ülőmunka ártalmait

Egy síelésre emlékeztető sport, amelyhez azonban nem kell sem hideg, sem hó. A skandináv országokban találták ki, de ma már az egész világ ismeri. Különösen ajánlható irodai munkát végzőknek, hiszen korrigálja a helytelen és természetellenes testtartást.