Egy múltkori posztban felvetettem költői kérdésként, hogy pl. twitter keresőnek tekinthető-e, ezután nem sokkal később megjelent a Kereső Világon egy bejegyzés a twitterről, majd megtudtam, hogy @kobak is írt már erről augusztus elején. 

Eszembe jutott, hogy be kellene már végre számolnom a kb. 3 hónappal (2010. május 5.) ezelőtti tapasztalatomról, mikor @nagybence-vel megpróbáltuk tesztelni, hogy a Molyon, a Twitteren, a Facebookon, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (offline) vagy a LIBINFO-n (= Magyar Könyvtárak Internetes Tájékoztató Szolgáltatása) kapunk-e pontosabb választ a kérdésünkre. (Apropója, hogy PhD felvételim a könyves közösségi oldalakból írtam, és igyekeztem Bencének bizonyítani, hogy a könyvtárak még a modern világban is az információkeresést szolgálják, és nem feltétlen a tudomány „kapuőrei”, ahogy ő nevez minket...)

 

A kapcsolati háló

Nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek a fontosságát, ahogy a linkelt bejegyzésekből és kommentjeiből is kiderült. Vagyis ha 

 

  • valakit nem követnek elegen, 
  • vagy nincs sok aktív (!) követője, 
  • esetleg ő nem elég aktív az adott közösségi oldalon, 

az mind rontja a hatékonyságát az ilyesfajta "keresésnek". 

Az például nagyon biztos, hogy én a Molyon nem kaptam volna annyi választ a kérdésemre, mint amennyit Bence, hiszen ő az adott közösség "celebje". Illetve ha én tettem volna fel a kérdést twitteren, akkor mostanában sokkal több választ kapnék, mint mondjuk egy évvel ezelőtt, mikor még hébe-hóba használtam a mikroblogot.

Tehát egy újonnan regisztrált személy az online világban aligha kapna választ bármilyen kérdésére, kivéve valami csoda folytán (ha valaki pl. nem a követettjeit figyeli, hanem az egész hírfolyamot), ezért neki még mindig érdemesebb a felsorolt eszközök közül a könyvtárhoz fordulnia, akik nem szelektálnak ismerősök szerint, hanem próbálnak (!) minden kérdést megválaszolni. (Az egy másik történet, hogy mi történik, ha egy könyvtár twitteres felhasználófiókjának vagy a könyvtár honlaján egy csetablakban tesszük fel a kérdést, ilyennel most nem foglalkoztunk.)

 

Az időtényező

Szintén fontos az online világban tisztában lenni vele, hogy ha valamire nem kapunk választ ezeknél a közösségépítő oldalaknál (twitter, facebook, még talán a Moly is) egy órán belül, vagy rosszabb esetben egy napon belül, akkor arról nagyrészt letehetünk (más a helyzet a blogoknál és fórumokban, de nem sokkal - kutatókedvűek figyelmébe ajánlom ezt a témát, hogy mi a statsiztika). Twitteren és Facebookon olyan gyorsan követik egymást a bejegyzések - legalábbis, ha valaki sok embert követ -, és annyiszor nézzük őket, hogy a régebbiekre már nem fordítunk figyelmet. Ha valami nem érdekel vagy nem tudjuk rá azonnal választ, nincs időnk kikresni sem, akkor ugrunk, majd megválaszolja más... Ha meg későn vettük csak észre, akkor már úgyis mindegy. Ahogy Sarnyai Tibor reagált facebookos kommentben erre a megállapításomra: " a Twitter a szüntelen jelen idő szinonimája" (2010.08.25).

Ha bemegyünk egy könyvtárba, akkor kénytelenek azonnal válaszolni, még akkor is, ha válasz tagadó, és nem tudnak segíteni. A kutatás nehezebb része ez után kezdődik, hiszen egy könyvtáros nem válaszol meg kérdéseket, hanem javasol dokumentumokat (legtöbbször könyv, de lehet folyóirat/cd/dvd/cd-rom/honlap/adatbázis/netán másik intézmény stb.), ahol mi utána tudunk nézni. Ezt nyújtja a LIBINFO szolgáltatás is, ahol viszont online válaszolnak az önkéntes tájékoztató könyvtárosok, ígéretük szerint 2 munkanapon belül.

 

 

A kérdés

Viszonylag sokat agyaltunk rajta, hogy mi iránt érdeklődjünk, ami nem egészen kézenfekvő, mégis megválaszolható (a könyvtárak ezt "referenszkérdésnek" hívják). Végül Bence vetette fel a következőt, ami mellett végülis letettük a voksunkat: "Vajon Budapesten milyen állat szerepel a leggyakrabban épületszoborként? Lehet sorrendet felállítani? Hol lehet ennek utánanézni?" A kérdésünk végül kissé nehéznek bizonyult, nem kaptunk rá sehonnan egyértelmű választ, de a tesztet attól még eredményesnek tekinthetjük.


A twitter

A twitteren összesen két választ kaptunk (Bence posztolta, én RT-ztem, de utóbbira senki nem reagált), amelyek nem vezettek túl sok eredményre. Maerlyng linkjét megtekintve a „Fantasy Budapest” Geocaching oldalához jutunk, ahol tényleg sok épületszobrot láthatunk (fantasy témában). Ezek feltérképezése Budapesten valóban érdekes, de kérdésünkre nem ad választ.

 

A Facebook

A közösségi oldalon már konkrét találgatások is elindultak: lovak, oroszlán vagy madarak? A voksok aránya 1-1, egy személy pedig ígéretet tett, hogy megkérdezi Budapest-szakértő ismerősét, de nem tudok róla, hogy bármilyen válasz érkezett volna ezután. Ajánlottak egy épületszobrászatról szóló könyvet és a Szoborlap oldalát. Utóbbi 2566 budapesti szobor adatait mutatja jelenleg és 1162 épületdíszét, a kettő keresztmetszete pedig 318 MűLap. Ezek után manuális számolással tudhatnánk meg, hogy milyen állatból van a legtöbb, legalábbis az eddigi adatbázis szerint. Visszatérve a Facebookra, megfigyelhető, hogy a legtöbb válasz még aznap érkezett, 4 a posztolást követő 1 órán belül, és csak 2 ezek után.

 

A Moly

A könyves közösségi oldalon Bence egy karcban írta meg a kérdést, amire 22 komment érkezett 12 személytől. Felmerült az oroszlán és a ló, de más szerint a ló csak köztéri szoborként dominál, épületszoborként nem. Felvetették még a molylepkét, az angyalt, a kariatidát. Végeredményben az oroszlánra tippeltek legtöbben, méghozzá 5-en. Ajánlották még a már említett Szoborlapot, a kicsit gyengébb Budapest szobrait (megjegyezve, hogy a gépük itt vírust jelez), itt nem szerepel külön épületszobrok kategória, csak a timpanonok.

Ajánlották a könyvtári, levéltári kutatást. 2 nap múlva már valaki érdeklődve kérdezett vissza, hogy mire jutott a kutatás. A beszélgetést pedig egy szintén kíváncsiskodó könyvtáros zárta, aki megjegyezte: „Az is érdekel majd, hogy tuti biztos lesz-e a válasz! és mi alapján.

 


A FSzEK

Könyvtári kutatásként a Fővárosi Szabó Ervin Központi Könyvtárával próbálkoztunk, ahol a szabadpolcos részlegről egyből a Budapest Gyűjteménybe irányítottak. Ott egy kedves hölgy kapásból Ráday Mihály: Jelenetek a Pesti utcán c. könyvét nyújtotta át. Ebben valóban budapesti szobrok találhatóak, de konkrét adatok nélkül. A könyv átlapozása után rákérdeztünk, hogy nem tud-e valamilyen internetes oldalt ajánlani nekünk, mire a könyvtáros csak a fejét csóválta, majd azt felelte, hogy próbálkozzunk a Hild-Ybl Alapítványnál, a Budapesti Történeti Múzeum könyvtárában vagy a Budapesti Városvédő Egyesületnél 

 

A LIBINFO

Az online szolgáltatás könyvtárosai valóban válaszoltak két napon belül, a következő szöveggel:

 

Tisztelt Kérdező!
Nincs tudomásunk róla, hogy az állatokat ábrázoló budapesti épületszobrok számáról statisztika készült volna.
Témájához az alábbi szakirodalmat ajánljuk, mely kiindulásként szolgálhat kérdése megválaszolásához:

Az Országos Széchényi Könyvtár on-line katalógusa (http://nektar.oszk.hu) alapján ajánljuk a következő dokumentumokat: (…)

 

15 dokumentumot ajánl (összes katalógusadatukkal, melyet most itt nem közlök), köztük pl. Budapest újabbkori épületszobrászata, Budapest eklektikus épületszobrászata, Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez, Mesélő szobrok: Budapest köztéri emlékművei, Budapest szobrai.
Majd megemlíti, hogy keressük fel a FSzEK Budapest Gyűjteményét, így tehát a kérdés körbeér, de a LIBINFO által ajánlott könyvekben bizonyára találnánk valamilyen választ.

 

Érdekes megfigyelni, bár talán nem túl meglepő, hogy a közösségi oldalakon inkább ajánlanak találó honlapokat, míg a könyvtárakban könyveket (nem ér felhördülni, nem véletlenül kapta a szakma az informatikus-könyvtáros jelzőt). Választ valószínűleg mindkét módon kapnánk, ha tovább böngésznénk; de hogy mennyire kell nekünk pontos válasz, az attól is függ, hogy milyen céllal folytatjuk a kutatást.  

A bejegyzés trackback címe:

https://habosvilla.blog.hu/api/trackback/id/tr622296465

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vargarockzsolt 2010.09.15. 12:59:14

Az információs források kiegészítik egymást - erre a nagy bölcs tanulságra jutottam a cikket elolvasva. :)
süti beállítások módosítása