HTML

Syllabux

könyvkiadás, e-kultúra

Friss topikok

  • Ignis_veneficus: Innentol csak egy a kerdes, mivel pl, az Amazon is belekerult „a külföldön előállított és Magyaror... (2013.03.23. 23:07) MINDENKI HÜLYE, CSAK A KORMÁNY HELIKOPTER
  • bartokandris: @droctor: szerintem a cikk mondanivalója, és a veszély, hogy a rövid terjedelmű ingerek miatt a ho... (2012.07.26. 12:05) KELL-E MAGYAR KÖNYVKIADÁS?
  • Brian Cohen: @Komavary: "Tudnál említeni egy konkrét ingyenes szoftvert is, ami eltartja készítőjét a magyar pi... (2012.07.23. 12:57) KÖNYVPIAC ÉS E-KÖNYVPIAC
  • Szakyster: Találtam.... plus.google.com/106906294608702835335/posts/K8EgwWnyW13#106906294608702835335/posts/K... (2011.09.15. 11:06) E-KÖNYV: VESZÉLYEK ÉS ESÉLYEK
  • lucasso: Hogy értsem, hogy az önjelölt szerzők műveit senki nem olvassa? Az Adamo Bookson már több ezer pél... (2011.08.14. 21:50) SZERZŐK, JOGOK, OLVASÓK

Linkblog

E-KÖNYVTÁR – CSAPDÁBAN

2011.05.22. 21:01 Syllabux

A rendszerváltás után a könyvpiacon megbomlott az addigi erőegyensúly: a könyvkiadók elszaporodtak, míg a terjesztés néhány szereplő kezében koncentrálódott, ami kiszolgáltatottá tette a kiadókat. A sokszínű kínálat miatt látványosan zuhant a példányszám, és ennek következtében meredeken kúsztak felfelé a könyvárak. A papíralapú könyvkiadás mindmáig tartó spirálba került – az egyre magasabb könyvárak folyamatosan szűkítik a piacot, amitől még drágább lesz a könyv.

 OSZK Reguly Antal Műemlékkönyvtár

A KÖNYVTÁRAK TEGNAPIG

A megoldást a könyvtárak jelentették, hiszen a könyvtár nem profitcentrikus vállalkozás, hanem államilag támogatott kulturális misszió. A közkönyvtárakban jelképes összeg ellenében a könyvtermés jelentős részéhez hozzáférhet az olvasó. A könyvtárak költségvetése véges, így nem jelentenek igazi konkurenciát a könyvesboltoknak – a szűkülő példányszámok miatt pedig a könyvtárak megrendelései akár még kifizethetődővé is tehetik a veszteségesség határán billegő kiadványokat.

 

AZ E-KÖNYVTÁR BUKTATÓI

Az e-könyvtár egészen más műfaj, mint a hagyományos. Itt nem kell hosszú hetekig várni egy-egy könyvre, míg befejezi az előző olvasó. A könyvtár számára sem jelent plusz kiadást az e-könyvek tárolása. Ráadásul az e-könyvről végtelen számú másolat készíthető. Az e-könyvet akár több százan is letölthetik és olvashatják egyidejűleg. Ha minden könyv szabadon hozzáférhetővé válik az e-könyvtárakban, a kiadók lehúzhatják a rolót.  

 

AZ E-KÖNYVTÁR JELENE

A könyvtár számára ez nem okoz semmilyen problémát, hiszen az a tény, hogy szinte mindenki – akár otthonról is – ingyenesen hozzáférhet a kulturális javakhoz, a legtöbb könyvtáros szemében maga a mennyország. A gond ott kezdődik, amikor a könyvtár ez irányú törekvése szerzői jogokat sért.

Az e-könyvtár sajátos csapdahelyzetbe került: a jogdíjmentes klasszikusokat alig olvassák, a jogdíjköteles művek közlésjogának megvételére viszont nincs pénz. Ráadásul ahhoz, hogy megérje fizetni az otthonról elérhető e-könyvtár használati jogáért, közel százezres könyvállomány kellene – de a jelenleg közzétett több ezer e-könyvhöz való hozzáférésért nem kérhet pénzt a könyvtár.

Bár a kiadókat a törvény kötelezi, hogy digitális tiszteletpéldányt is küldjenek az OSZK számára, ezek egyelőre csak olvasóteremben olvashatók.

Ahhoz, hogy a könyvtár digitalizálhassa az állományt, hatalmas összegekre lenne szükség. Ha ezt a pénzt csak annak fejében kapja az intézmény, hogy ingyenesen hozzáférhetővé teszi az elkészült anyagot, sose lesz széles olvasótömeget érdeklő e-könyv kínálata.


MEGOLDÁSOK

Első lépésben szét kell választani a könyvtár értékmegőrző és kultúraközvetítő szerepét. Azzal senki se vitatkozik, hogy a könyvtárnak biztosítania kell, hogy a kutatók helyben tanulmányozhassanak bármely kötetet.

Az az időről-időre felröppenő javaslat, hogy a szerzők és fordítók a könyvtári kölcsönzések után a könyvtári tagdíjakból kapjanak valamekkora összeget elfogadhatatlan a jogtulajdonosok számára. A könyv nem zene vagy film: egy-egy kötetet sokszor két hétig is olvas az olvasó, úgyhogy ez a megoldás sose fedezné a szerzőknek munkájuk ellenértékét – ráadásul ez esetben a könyvtár venné át a kiadó és terjesztő szerepkörét.

Megoldás lehet, hogy a könyvtár némi kedvezménnyel pár évre, néhány ezer letöltésig megvenné bizonyos művek közzétételének jogát. Ha a letöltések túllépik a kifizetett keretet, a könyvtár újabb letöltési keretet vehet. Azokat a könyveket, amelyek állami támogatással jelentek meg – a támogatás mértékének arányában – egy ideig ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni. Ez viszont valóban nem képzelhető el hatékony könyvtári DRM nélkül – hiszen a könyvtár felelőssége, hogy az általa fillérekért közzétett művekkel ne legyenek tele a torrentoldalak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A következő posztban innen folytatjuk. 

43 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://syllabux.blog.hu/api/trackback/id/tr722924603

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

beavereater [AT] 2011.05.23. 07:49:07

El kellene már felejteni a "hatékony" és a "DRM" szavak egy oldalon említését. Nincs olyan, hogy hatékony DRM. Nem is lesz soha. Ha a filmiparnak - ahol dollármilliárdokkal gurigáznak - nem sikerült, akkor egyértelmű, hogy a könyviparnak sem ezzel kellene foglalkoznia. Az e-könyvtárnak egyébként sincs értelme, a jövő szerintem a félig-meddig self-published könyveké. Meg a mainál olcsóbb e-könyveké. Ugyanis mint olvasó nem vagyok hajlandó sem a kiadó sarcát, sem a DRM-et megfizetni. Szerző, szerkesztő, korrektor, e-könyv formázó (?). Nekik kell megélniük az e-könyvekből.

nemzetikonyvtar · http://nemzetikonyvtar.blog.hu 2011.05.23. 09:50:44

Üdv!
Létezik már nyilvános haszonbérleti rendelet, mely szerint 2012-től a könyvtárkaból kölcsönzött művek után jogdíjat kapnak a szerzők és a szerzői jogok birtokosai. www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk11037.pdf

Az első képen pedig a könyvtárunk zirci Reguly Antal Műemlékkönyvtára.

www.oszk.hu/hun/konyvtar/szervfel/kulongy/zirceml/zirceml_index_hu.htm

Syllabux 2011.05.23. 10:41:18

@nemzetikonyvtar:
Igen, van rendelet, és ezer sebből vérzik a megvalósítása. De tudtommal az e-könyvek kölcsönzéséről még nem született semmilyen megállapodás, viszont ez a blog az e-könyv tömegcikké válásával megjelenő problémákra keres választ.

Tudatosan használtam ezt a képet illusztrációként. Kifejezetten OSZK-s anyagot kerestem. :)

Syllabux 2011.05.23. 11:29:32

@beavereater: @beavereater: Alapvetően egyetértek veled DRM ügyben, a Syllabuxnál ezért szüntettük meg a DRM-et.
A könyvtár más. A könyvtárban átalánydíjért jutsz hozzá a könyvekhez, és nem érzed, hogy fizettél egy-egy könyvért, ezért nem érzékeled, hogy a szerző pénzét nyeled le, amikor továbbadod. A német minta, hogy 3 hét után megsemmisíti magát az e-könyv, de amúgy meg korlátlanul letölthető, e-könyvtár esetében nem tűnik rossznak. A könyvtári olvasó és a könyvvásárló etikája ugyanis más - még akkor is, ha ugyanarról az emberről van szó.
300 Ft szerintem jó ár egy e-könyvért. Mi annyiért adjuk.

Tabula Rasa 2011.05.24. 10:01:54

"Megoldás lehet, hogy a könyvtár némi kedvezménnyel pár évre, néhány ezer letöltésig megvenné bizonyos művek közzétételének jogát."

sajnos ez a jelenleg az e-könyv-piac mekkájának tekinthető usa-ban kirajzolódó gyakorlat szerint nem több ezer lesz, hanem inkább néhány tucat. lásd a harper collins szabályait: ők egy példány 26 kölcsönzését engedélyezik, utána újabb példányt kell vennie a könyvtárnak.

Tabula Rasa 2011.05.24. 10:11:32

(zárójelben kérdezem: vásároltatok már az interkönyv [typotex] áruházból? agyrém, bazz...)

Rigor_mortis 2011.05.24. 14:32:57

Syllabux!
Ugye nem fizettél jogdíjat a blogodban lévő fotókért a fotósoknak (nem véletlenül reagált az OszK)?!

De azért nagyon vered a nyálad a MEK "jogsértő" magatartása ellen. Mint több mint 30 éve a könyvkiadásban dolgozó ember, meg kell hogy mondjam, nagyon nem szimpatikusak a posztjaid. Látszik (bár némileg érthető), hogy te sem az olvasók, hanem a kiadók érdekeit véded. Sajnos a mai elcseszett szerzői jogi tv. tényleg mindent megtesz a normális kiadás ellen (70 éves védettség - kabarészámba megy, már az 50 is sok volt, de mindegy, ez nagyon off), éppen ezért a normális emberek nem a maximális betartatásáért lobbiznak, hanem az ésszerű lazításáért.

Még egy gondolat. Nem kell ahhoz e-könyv, hogy lenyúlják az ember fordítását. Ez viszont csak akkor háborít fel, ha egy sunyi, pénzéhes "zugkiadó" csinálja, a MEK-en megjelent könyveimért eszem ágában se lenne pénzt kérni, és azt hiszem, a fordítók zöme így van ezzel...

Syllabux 2011.05.24. 15:24:26

@Rigor_mortis: A blog indulása óta várom ezt a kommentet. :)
Ezek a képek nem jogvédettek - ami mellett ott a © - jel, nem használom fel. A fordításokban benne van. Ez ilyen egyszerű.
Megtisztel, hogy egy több mint 30 éve a könyvkiadásban dolgozó ember figyelemre méltatja a blogot, még akkor is, ha nem ért velem egyet. Azért kérlek, engedj meg egy kiegészítést: Syllabux nem a könyvkiadók, hanem a szerzők, fordítók - és bármilyen meglepő - az olvasók érdekeit védi. Ugyanis ha a szerző, fordító nem kap pénzt a munkájáért, mert pillanatok alatt ingyen letölthető lesz, tehát senki se fog pénzt ölni a jogdíjvételbe és a fordításba, akkor mit fog olvasni az olvasó? A klasszikusokat?
A fordítók egy része (zöme?) fel van háborodva amiatt, hogy a MEK a megkérdezésük nélkül tette közzé a fordításaikat - gondolom, több mint 30 éve a könyvkiadásban dolgozó ember lévén, olvasod a MEGY-levelezőlistáját. Az ott látott reakciók alapján én nem vagyok benne 100%-ig biztos, hogy a fordítók zöme egyetért veled.
Ha van ésszerű javaslatod a problémára - mert a kiadók többsége nem fogja fel, hogy ha pillanatokon belül nem lesz legális és olcsó e-könyv kínálat, akkor az olvasók rászoknak a kalózoldalakra, és az egész könyvszakma testületileg lehúzhatja a redőnyt -, írd meg, szívesen kiteszem. Nincs a zsebemben a bölcsek köve, de együtt megtalálhatjuk a megoldást.

Rigor_mortis 2011.05.25. 00:20:12

@Syllabux:
Ugye tudod, hogy nem a © - jeltől lesz valami jogvédett? :)

A fordítókon meglepődöm, bár kétségtelen illett volna engedélyt kérnie a MEK-nek. Úgy láttam, te is fordítasz, akkor tudod mennyi pénzre számíthat egy fordító egy új kiadás után, pláne, ha az az új kiadás meg sem jelenne a MEK nélkül.

Nyilván nálam sincs meg a bölcsek köve, de azért néhány ötletem lenne. Egyrészt jelenleg nyilván nem lehet az e-könyv-kiadásra építeni egy kiadót Magyarországon. Másrészt viszont én minden nagyobb érdeklődésre szánt könyv jogdíját úgy intézném, hogy benne legyen a digitális megjelentetés joga. Első lépésként én azt tartanám logikusnak a jelentősebb kiadóktól, ha egy könyv hagyományos formában megjelent változata után 1-2 hónappal hozzáférhetővé tennék a digitális változatát (akár valamilyen DRM-mel védve) a nyomtatott könyv árának kb. az 50-60%-áért. A legegyszerűbb megoldás egyébként az lenne, hogy a terjesztőket kihagyva a kiadók maguk tennék fel az Amazonra a könyveket, ahol - ha jól emlékszem - letöltött könyvenként kb. 25 centért bárki (!) árusíthatja a saját kiadványait. Technikailag sem túl bonyolult eljárás, mert pl. az InDesign fájlból automatikusan készít .mobi formátumot a "publisher" oldal. Erről a lehetőségről a kiadók talán nem is tudnak...

Persze a harácsoló terjesztők a maguk 40-45%-os árrésükkel persze megszívnák, de hát nem lehet mindenki boldog...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.05.25. 04:27:29

@Rigor_mortis: "Persze a harácsoló terjesztők a maguk 40-45%-os árrésükkel persze megszívnák, de hát nem lehet mindenki boldog..."

Ugye az megvan, hogy az amazon 70%.ot vesz le, és ebben nincsen benne az a plusz két dollár, amit bónuszként hozzácsap a magyarországi vásárlásokhoz?

Syllabux 2011.05.25. 07:05:05

@Rigor_mortis: Ha valamit védeni akarok, azon ott a ©-jel. Ha nincs ott szabadon felhasználható. Bármelyik blogomat, cikkemet szabadon használhatja bárki – bőséggel van példa rá, hogy megteszik.
A fordítás, regényírás más, az esetenként több havi munka. Az idén is kihozták újra az egyik fordításomat, és 300 000 Ft + ÁFÁ-t kapok érte, ami pofátlanul alacsony ár, de azért nem szívesen mondanék le róla.
Engem nem a MEK tett naggyá, de kétségtelen tény, hogy bizonyos esetekben megéri az ingyenes jelenlét – erről is lesz egy poszt.
Némelyik kiadó már rájött, hogy az e-könyvön is kereshet, és belevették a szerződésekbe az e-könyv megjelenési jogot. A gond az, hogy az e-könyv külön kategória, amiért külön kellene fizetni a fordítónak, de ha egy összegben veszik a fordítást, és a fordító nincs résen, akkor ingyen odaadja az e-könyvkiadás jogát. Erre sajnos elég sok példa van.
A nyomtatott könyv 50-60%-a sok az e-könyvért. Senki se vesz e-könyvet 1500 Ft-os áron. A kb. 3-500 Ft-os ár a reális. Ez a tény alapvetően meg fogja változtatni a könyvkiadás szerkezetét – a hagyományos könyvkiadók ezért küzdenek az e-könyv ellen.
A DRM halott ötlet – ráadásul akadályozza az e-könyv terjedését, de erről már volt szó korábban.
Az automatikus konvertálás nem 100%-os, mindig van utána kézimunka. Erről a műszaki szerkesztőnk elég sokat tud mesélni.
Komavarynak igaza van, nem az Amazon a megoldás, mi túl kis piac vagyunk nekik. Egyébként a Syllabux többet fizet a szerzőknek, mint amennyit az Amazon, és ez így is marad. :)
A terjesztési költség valóban magas, de a könyvesboltnak van bérleti díja, fűtése, villanya, az alkalmazottak bérét is ki kell köhögni valamiből, szóval ez se aranybánya.
Júniusban a Fogasházban lesz egy beszélgetés az e-könyvkiadás helyzetéről, ott remélhetőleg több oldal megszólal.

Tabula Rasa 2011.05.25. 09:39:48

@Syllabux:

"Ha valamit védeni akarok, azon ott a ©-jel. Ha nincs ott szabadon felhasználható."

próbáld meg ezzel védekezni, ha kopogtat nálad a jogtulajdonos :) ez az elv szerintem régen sem állta meg a helyét, de a digitális világban, ahol minden erőfeszítés és költségek nélkül többszörözhető, kifejezetten értelmezhetetlen.

forrást nem tüntetnek fel, szal a konkrét fotók esetében is simán előfordulhat, hogy azok jogdíjasok, és az oszk honlapjára engedély nélkül kerültek ki. az is lehet, hogy eredetileg még ott volt alattuk a (c) is. keress a gugliban képekre, hánynál látod a (c)-t?

a tapasztalatom az, hogy a neten az a biztos módszer, ha kiindulásként minden képről feltételezed, hogy jogdíjas, és csak akkor használod fel (szabadon), ha ki tudtad deríteni, hogy nem az.

Syllabux 2011.05.25. 10:33:04

@Tabula Rasa: OFF.
Tapasztalataim szerint a védeni kívánt tartalmakba (a képekbe is) gondosan beépítik a ©-ot. Pontosan amiatt, mert a digitális világban bármi könnyen többszörözhető - és mert rengeteg szabad felhasználású anyag kering a neten. Ahogy elnézem, a net ebbe az irányba megy. A © jelet pont arra találták ki, hogy megkereshető legyen a jogtulajdonos. Más helyzet, ha valaki mindent megtesz annak érdekében, hogy megtalálható legyen, és más ha rejtőzködik.
De igazad van, nagy szükség lenne a mai helyzethez alkalmazkodó szerzői jogi törvényre, és a ©-os művek esetén megfelelő netes adatbázisokra.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.05.25. 11:59:04

@Syllabux: "A fordítás, regényírás más, az esetenként több havi munka. Az idén is kihozták újra az egyik fordításomat, és 300 000 Ft + ÁFÁ-t kapok érte, ami pofátlanul alacsony ár, de azért nem szívesen mondanék le róla. "

Én ilyenbe csak akkor mennék bele, ha egy sorozat része lenne, és van esély, hogy kijön a maradék négy kötet, plusz én fordítom a hamarosan megjelenő legfrissebbet.

"Tapasztalataim szerint a védeni kívánt tartalmakba (a képekbe is) gondosan beépítik a ©-ot. "

Nem kell beépíteni. Az az alap, hogy jogvédett. Az, hogy könnyen lehet lopni, mellékvágány, de így tényleg elég bicebóca a MEK-es hadjárat.

Rigor_mortis 2011.05.25. 12:04:05

@Komavary: Így terjednek a rémhírek! :(
Az Amazon két csoportra osztja a kiadókat. Az egyik csoport 70%-os részesedést kap (!!!!) és NEM fizet minden eladott könyvből, a másik ("természetesen" ide tartozik Mo. is...) 35%-ot kap (!). Ez azért egy e-könyvnél nem olyan rossz, tekintve az Amazon óriási piacát...

Rigor_mortis 2011.05.25. 12:07:39

@Komavary: Ebben viszont teljesen egyet értek veled. A kép attól még jogvédett (lehet), ha nincs benne vízjel vagy ©. Velünk már vetettek le képet (egy ausztrál fotós!), amelyet teljesen jóhiszeműen tettünk fel a weblapunkra, mert mi sem találtunk semmilyen korlátozó megjegyzést.

Rigor_mortis 2011.05.25. 12:10:25

@Syllabux: 300-500 forintért szerintem nem lehet külföldi szerző könyveit kihozni (jogdíj, fordító stb.) Esetleg úgy - mint korábban írtam -, hogy megjelentetik nyomtatott formában, amely már hoz nyereséget, és az e-könyvből származó bevétel csak hab a tortán.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.05.25. 12:11:52

@Rigor_mortis:

"
b. 70% Royalty Option.

i. The 70% Royalty Option is only applicable to sales to customers of the 70% Territories listed below."

Magyarország nincs benne a 70%-ban. A magyar könyvet külföldről vásárlók piaca nem óriási.

Minden magyaroszági vásárlásra rájön plusz két dollár - vagyis mondjuk egy három dolláros olcsó ekönyv (ami kb. 600 forint lenne) Magyarországról öt dollár )(vagyis kb. 1000 forint), a hetvenszázalékos 2.1 dollár helyett 1.05 dollár jár az eladónak, ez az öt dollárnak kb. a húsz százaléka, nyolcvanat az amazon zsebel be.

Hogy is volt a harácsoló terjesztők 40-45%-ával?

Rigor_mortis 2011.05.25. 13:06:50

@Komavary: Ne haragudj, de honnan veszed ezt a +2 dolláros baromságot? 191 forintomba került, hogy meggyőződjek, ez nem igaz. :) Most rendeltem próbaképpen egy 0,99 centes Kindle könyvet, ami azonnal meg is érkezett - mily meglepő - 0,99 centért a gépemre...

Syllabux 2011.05.25. 13:14:42

@Rigor_mortis: Ki lehet adni. A Syllabuxnak van olyan angol szerzője, akit így jelentetünk meg az idén. De a hagyományos könyvkiadásnak valóban vége.

@Komavary: ON
Valamit félreértettél: nincs MEK-ellenes hadjárat. Az a helyzet, hogy a MEK ©-tal védett anyagokat tett fel a jogtulajdonosok megkérdezése nélkül. Kiderült, hogy ennek a jogtulajdonosok nem örülnek, és a MEK le fogja venni ezeket a tartalmakat. Ennyi. Amúgy se a MEK-kel volt gond, hanem azzal, hogy egyes e-kiadók felvették ezeket a MEK-ről letöltött műveket a kínálatukba, anélkül, hogy erről a jogtulajdonosokat értesítették volna, hiszen "a MEK-en fent van".

OFF
A fájlmegosztók korában, amikor tele van a net szabadon felhasználható tartalmakkal, azt kell tisztázni, mire kér az alkotó jogvédelmet, és azt tiszteletben tartani.
Igazad van abban, hogy a net átláthatatlan, és könnyen összekeverednek a szabadon felhasználható és a jogdíjköteles művek.
Ezt a helyzetet kéne szabályozni, és erre pl. a © jel tökéletesen alkalmas. Ha ismert az alkotó, fel lehet venni a kapcsolatot, stb.

ON
Ez a blog az e-könyv kiadás helyzetére keres megoldást. Van valami ötleted akár a mostani, akár a korábbi posztokban felvetett problémákra?

TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.05.25. 14:28:52

"Megoldás lehet, hogy a könyvtár némi kedvezménnyel pár évre, néhány ezer letöltésig megvenné bizonyos művek közzétételének jogát."

Én leveleztem a Digitális Irodalmi Akadémiát "csinálók" egyikével (az eredmény: qltura.blog.hu/2011/05/14/konyv_petofi_irodalmi_muzeum_digitalis_irodalmi_akademia_2 ).

Ők rendszeres havi díjat fizetnek a szerzőknek és csinálnak egy egészen használható elektronikus verziót a könyvből. Ez elektronikusan. Mondjuk itt is kihullik a kiadó a láncból, ugye...

TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.05.25. 14:31:27

@Syllabux: Számomra az eléggé problémás, hogy ha megveszem a pendrive-ot, CD-t, DVD-t, fénymásolót, nyomtatót, HDD-t, SD kártyát stb., akkor fizetek a szerzői jogvédő hivatalnak. Tehát elvárhatom, hogy ha letöltök egy tartalmat, akkor a lelkiismeretem nyugodt legyen, hiszen fizettem érte.

Syllabux 2011.05.25. 14:43:14

@TrueY: A DIA szerzőinek akkor is fizetnek, ha senki se tölti le a könyveiket. Hozzáteszem: a DIA közpénzből működik.

Igazad van, ráadásul azok is fizetnek, akik kizárólag legális tartalmat tárolnak az adathordozókon. Ez a gyakorlat törvényesíti a lopást. Egyébként erről a problémáról az előző posztban írtam: syllabux.blog.hu/2011/05/14/vedelmi_penz#c13533840
Zárójelben: a szerzői jogvédő egy egyesület.

TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.05.25. 14:46:09

@Syllabux: Igen, a DIA közpénzből működik és nagyon örülök neki, hogy van.

A törvényesített lopás, már nem lopás, nem? A gondom csak az, hogy honnan fog X.Y. íróhoz eltalálni a pénz, akinek a tartalmát letöltöttem? Gondolom az Artisjus-tól sehogy. :(

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.05.25. 15:30:21

@Rigor_mortis:

Egy példa, azért pont ez, mert két napja többen is megnéztük:

www.amazon.com/Fragile-Distant-Suns-Collection-ebook/dp/B0034KZ1DY

Ez nekem 2.99-t ír ki.

A guglinak 0.99-et.

webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:mMdirVH0jMkJ:www.amazon.com/Fragile-Distant-Suns-Collection-ebook/dp/B0034KZ1DY

Próbáld ki egy akármilyen ekönyvvel, nézd meg az árat, amit belépve, nemzetközi kindlével, magyarországi címmel és bankkártyával ad ki, majd keress rá ugyanerre a kindlekönyvre, hogy a google mennyinek jelzi (az amerikai árat.)

@Syllabux:
"Az a helyzet, hogy a MEK ©-tal védett anyagokat tett fel a jogtulajdonosok megkérdezése nélkül. Kiderült, hogy ennek a jogtulajdonosok nem örülnek, és a MEK le fogja venni ezeket a tartalmakat. Ennyi."

Még mindig az a helyzet, hogy a MEK jogosan tett fel anyagokat, majd a törvények változása után ezeket már nem tarthatja fent. És amint szólnak neki a jogtulajdonosok, leszedi őket. (Már most nincsenek fenn a példaként felhozott könyvek.) Ha tényleg ennyi lenne, nem erről szólna a fél blog, mert a jogtulajdonos elintézné a MEK-kel.

"A fájlmegosztók korában, amikor tele van a net szabadon felhasználható tartalmakkal, azt kell tisztázni, mire kér az alkotó jogvédelmet, és azt tiszteletben tartani. "

Ez tisztázva van: ha nem látod ott, hogy szabadon felhasználható (mondjuk CC licensz alatt), akkor jogvédett.

Úgy érzem, a blog által felvetett problémák álproblémák ill. közhelyek, de kivárom, hova akar kilyukadni (mármint a blog, nem váltottam magázásba.)

Syllabux 2011.05.25. 15:45:57

@TrueY: Az írókhoz, fordítókhoz nem mindig talál el a pénz. Már írtam, hogy nekem számtalan munkám van fent a kalózoldalakon, de még soha egyetlen fillért se kaptam ezekért. De újságíró koromban se fizetett egyetlen lap vagy portál se az átvett cikkeimért - igaz, sose kértem.
Az irodalom nagyon más mint a film, vagy a zene, itt nem működik az átalánydíj. Egyébként is csak a legális közléseket mérik, az illegálisat nem - szóval ez az adathordozókra kivetett plusz pénz elég necces.

Syllabux 2011.05.25. 16:53:48

@Komavary: Még mindig az a helyzet, hogy a MEK nem csak jogtiszta anyagokat tett fel. Egyébként meg elég rendesen kellett bokszolni, mire legalább a néven nevezett tartalmakat levették. :)
Szerintem nincs tisztázva, mert a CC csak bizonyos körökben működik. A Youtube, a Flickr és a Facebook albumok korában egyáltalán nem olyan tiszta a helyzet, mint ahogyan azt láttatni szeretnéd. Ha nem hiszed, kérdezz meg egy átlagos Facebook felhasználót, mit gondol az általa feltett buliképekről, azok megosztásáról, stb. Vagy arról, mi a CC.
Ami számodra álprobléma és közhely, az alkotók számára
napi egzisztenciális kérdés. Igen, elemi ismereteik sincsenek (lásd. az olyan trükkös szerződéséket, amikor a kiadó úgy szerzi meg a jogtulajdonostól az e-könyv kiadásának jogát, hogy nem fizetnek érte).
Ami a szerzői jog kérdését illeti, más az álláspontunk. Ez van. :)
Én nem elvi vitákat akarok folytatni. Ezek olyan gyakorlati problémák – az átalánydíjtól a digitális könyvtárakig –, amelyek meghasaltathatják a könyvkiadást. Ez egy szakmai blog, ami azoknak próbál segíteni, akik a jelenlegi mélyen nyomott árakon dolgozva lehetővé teszik, hogy magyar nyelvű könyvek jelenjenek meg. Ha nem sikerül megoldást találni, pár év múlva lehet olvasni más nyelven, esetleg rajongói fordításokat, vagy digitalizálni azt, ami magyarul eddig megjelent.
De írj egy posztot bármely, szerinted jelentős kérdésről a témában, és beteszem. Köszönettel fogadunk minden segítséget. :)

TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.05.25. 17:31:07

@Syllabux: Az a gond, hogy amikor megveszem az akármelyik cuccot a jogdíjjal, akkor onnan kezdve már nem érdekel, hogy kihez, hogyan jut el. Szerintem ez a jogtulajok és az artisjust ügye. Boxolják le. Én akkor is fizetek, ha a lányom és a fiam homokozását írom ki a DVD-re.

Rigor_mortis 2011.05.25. 18:05:08

@Komavary: Részben igazad van, de sajnos ez nem az Amazon sara! Nem 2 dollárt dob rá, hanem változó összeget ÁFA-ként (VAT). Arról nem az Amazon tehet, hogy nálunk 25% az e-könyv ÁFÁ-ja. Lehet reklamálni szeretett qrmányunknál!

www.sg.hu/cikkek/80991/a_magas_afa_fogja_vissza_az_e_konyvek_terjedeset

Syllabux 2011.05.25. 18:42:41

@TrueY: Teljesen egyetértek. Úgy gondolom, az átalánydíjat ki kell kapcsolni, és másfajta fizetési modellt bevezetni. Az adathordozókra ráterhelt összeg ugyanis egyáltalán nem tükrözi a letöltéseket. De valóban az alkotóknak kell elérni, hogy megszűnjön a jelenlegi gyakorlat. Pont azért, amiért írtál: mert a fogyasztót iszonyúan nem érdekli, megkapja-e az alkotó a pénzt, ha őt egyszer megvágták. Ebből is látszik, hogy érdeksérelmet nem lehet egy másik érdeksérelemmel orvosolni.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.05.26. 02:48:56

@Rigor_mortis: Ami egy dollárból hármat csinál, az kétszáz százalékos áfa. Ez egyértelműen az amazon sara.

(Amikor még csak 3G-s kindle volt, akkor találták ki a plusz két dollárt, adatátviteli költség vagy milyen néven. Azóta lett Kindle for PC, lett wifis Kindle, az összeg megmaradt. Mert az amazon egy jóságos anyacég, szemben a gonosz terjesztőkkel.)

Kiváncsi vagyok, milyen könyvet találtál, ahol tényleg csak egy dollár volt az ára.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.05.26. 03:12:19

@Syllabux:

"Tett fel" - ez nekem azt jelenténe, hogy amikor feltette, akkor nem volt joga feltenni. Tudtommal ilyen nem volt, de szívesen látok rá példát.

"nem olyan tiszta a helyzet, mint ahogyan azt láttatni szeretnéd."

"18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:

(...)

(2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is."

Az, hogy ezt mindenki csinálja, még nem jelenti azt, hogy ne lenne ugyanúgy szerzői jogsértés, mint egy regény digitalizálása és feltétele a saját oldara.

Azért gondolom, hogy álproblémáról van szó, mert pl. a MEK esetében összesen kevesebb, mint száz könyv került le a fordító jogai miatt (ebből kb. húsznál még az eredeti sem public domain.) Egy kb. tízezer darabos állományról beszélünk, és úgy, hogy ezek a művek akkor kerültek fel, amikor a MEKnek minden joga megvolt a feltételhez.

Egy húsz-harminc éve kifizetett mű újraközlésénél szerintem sokkal inkább egzisztenciába vágó kérdés a nem, vagy késve fizető kiadók ügye. Ha a fordítók egzisztenciája miatt aggódunk, ezeket kéne nagydobra verni, és nem beletörődni, természetesnek venni, vagy magánlevelezésben, zárt listákon keseregni róla. (Jelenleg szerintem még egy tekintélyes fordításlistával rendelkező fordító egy éves extra ekönyv-bevétele sem mérhető össze egy kiesett könyvfordítás díjával.)

(Apróság: láttál olyan szerződést, ahol nemcsak a késve leadott, hanem a késve kifizetett fordítás után is jár kötbér?)

Ekönyv oldalon pedig amire én várok, az szépen megvalósul: a kiadók sorra dobják le a DRM-et. (Kb. tavaly ilyenkor leveleztünk erről, akkor egy drm-mentes pdf került fel a Syllabux boltjába, most már teljesen más a helyzet, és a "nagyok" közül a Multimédiapláza is dobta az ADE-t.)

Ezek után a DRMről beszélni felesleges. (Előbb-utóbb a fapadosék és a txtr is kapcsol. Egyik bolthoz tartozó szerző sem nagyon tudná kiharcolni, hogy a saját könyve drmmentes legyen.)

Ami még kéne: 5%-os ekönyváfa, friss megjelenések ekönyvben (magyar szerzőktől hány friss könyvhetes könyv kapható ekönyvként?), normális metakereső (az sfportálos használható, de amíg ennyire elaprózott a kínálat, egy jobb kereső képes lenne egy csomópontba összehúzni az ekönyvkinálatot), normális (és egységes) mikrofizetés-rendszer (Paypal?) stb.

Ezek egy része a drm-elhagyáshoz hasonlóan önjáró folyamat.

Ha meg mindenáron magyar ekönyves botrány kell, akkor meg ott van a DIA a maga frissítési tempójával és ekönyvként (barkácsolás nélkül) használhatatlan kínálatával, amit mégis megfizetünk.

Syllabux 2011.05.26. 08:04:04

@Komavary: Az első poszt alatt a kommentekben hoztam példát.
Nem fogom végigtúrni a MEK kínálatát, ezt majd megteszik azok az ügyes kiadók, akik lerabolták a MEK-et és megszerezték (adott esetben ingyen) az e-jogokat – hidd el, fognak még jogdíjköteles műveket találni.

Igen, van egy teljességgel elavult szerzői jogi törvény. Erről is lesz poszt, de most nem fogom szétoffolni a blogot.

Az átalánydíjas, digitális könyvtár kérdését nem nevezném álproblémának. Ha van komoly kihívás, ez az.

Másodközlés esetén az igen jónak számító 30 000 Ft-os ívdíj felét fizetik. 2 könyv esetén az bizony már egy új fordítás ára. Ja, és 4-5 évenként is beeshet ez az összeg, amikor lejár a jogdíj.

Késedelmes fizetések: na, ez így csupán részprobléma. Legyünk pontosak – a szerzők és műfordítók kiszolgáltatott helyzetéről van szó. És a kiadókéról is. A kiadó nem arroganciából nem fizet pontosan (bár gyakran az is van benne), hanem mert sokszor ő maga se kapja meg pontosan a terjesztőtől a pénzt. A terjesztőknek is megvannak a maguk gondjai, hiszen a boltokat akkor is fent kell tartani, amikor pang a könyvpiac. De a probléma kettős: egyfelől a mai magyar könyvpiacon nem a piaci viszonyok érvényesülnek - amiről az, hogy számos kiadónál és terjesztőnél megszabott havi keret van a kifizetésekre, sokat elárul. Másfelől ott a szerzők, műfordítók köztudottan erős érdekérvényesítő képessége. Ha valaki nem csak hobbiból fordít, hanem azt választja, hogy ebből tartja el magát (a jelenlegi 25-32 000 Ft-os ívdíjak mellett), az végtelenül kiszolgáltatottá válik, amivel a kiadók rendesen visszaélnek. Ez, a fordítói túlkínálat és a bevétel maximalizálásra törekvő kiadói szemlélet miatt mindaddig így marad, amíg nem lesz hatékony érdekvédelem.

Láttam olyan szerződést, ahol a kiadónak is kötbért kellett fizetnie késedelmes fizetés esetén. 2-őt is. (Mind a 2-őt én írtam, betartásra is került.) :)

A DRM-ről már volt szó a blogban. Örülök, hogy nem csak álproblémákat érintek.

Szerintem meg a jelenlegi 25%-os ekönyv-ÁFA álprobléma.

A Paypal-t nagyon nem javaslom (megvizsgáltam, és elvetettem), viszont a Syllabuxnál mód van rá, hogy naponta utaljunk (akár 100 Ft-ot is), bár eddig még senki se kérte.

A DIÁ-nak semmi köze a jelenlegi e-könyv piachoz. Az állami mecenatúrát én se tartom jónak, de erről majd valamelyik újabb posztban.

Tabula Rasa 2011.05.26. 09:05:05

@TrueY: amikor utoljára néztem a dia-n közpénzen hozzáférhetővé tett anyagok nem voltak letölthetők e-könyvként, csak böngészőben voltak olvashatók, és nem is túl korszerű, felhasználóbarát felületen. ez változott valamit újabban?

TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.05.26. 09:26:42

@Tabula Rasa: E-könyvként most sem letölthetők. De elektronikusan (browser-ben) igen. És ez már nagy előrelépés!

Az oldalakat dinamikusan generálja JavaScript-ből. Ezt pedig át lehet alakítani HTML-lé, ezt pedig akármivé (PDF, ePUB stb.). ;)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.05.26. 09:37:21

@Syllabux: Az eddigi bejegyzéseknek volt egy olyan hangulata, hogy ha a MEK állami pénzen nem lehetetlenítené el a magyar műfordítók és ekönyvpiac helyzetét, akkor itt lenne a kánaán. (Vagy legalábbis én ezt olvastam ki belőle.)

Ez szerintem nincs így, a MEKes jogok kérdése megoldható, kis probléma, mind műfordítói, mind ekönyvpiaci oldalon van nagyobb, sőt, az "állami pénzeken" vonalon is - erre hoztam fel példának a DIÁt.

Paypal: _vásárlóként_ engem zavar, hogy míg az egyik oldalon ott az amazon egygombos megoldása, addig magyar boltokban boltonként változik, hogy mikor, mivel, mennyi idő alatt fizethetek, és a számla miatt lakcímmel kell bohóckodni, holott ekönyvet veszek.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.05.26. 09:40:01

@TrueY: régebben ugyanez volt, csak nem tették kb. használhatatlanná az oldalszámokkal.

Ha a magyar állam bevállalta, hogy átlagosan kb. egy évszázadik fizet a szerzőnek meg az örököseinek, mint a katonatiszt, akkor nem lenne olyan nagy elvárás a használható ekönyvváltozat.

TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.05.26. 11:05:42

@Komavary: Miért használhatatlan az oldalszám. Engem kifejezetten zavart, hogy bizonyos (pl. Kertész) műveknél nincs egyáltalán oldalszám. hogyan hivatkozol egy kifejezésre? Én példul örültem volna egy ki/be kapcsolható sorszámozásra.

Tabula Rasa 2011.05.26. 11:08:15

@Komavary: "Ha magyar állam bevállalta, hogy átlagosan kb. egy évszázadik fizet a szerzőnek meg az örököseinek, mint a katonatiszt, akkor nem lenne olyan nagy elvárás a használható ekönyvváltozat."

egyetértek. de úgy néz ki, hogy az eredeti megállapodás internetes hozzáférhetővé tételre (olvasásra) vonatkozott, letöltésekre nem. ha így van, e-könyv nem lesz egyhamar, ha lesz egyáltalán - hacsak nem fizet majd úgy az állam, mint két katonatiszt.

Rigor_mortis 2011.05.26. 11:30:59

@Komavary: Egy rendkívül izgalmasat! :)))
www.amazon.com/gp/product/B003VD1GBA/ref=kinw_myk_ro_title

Egyébként most nézegettem pár könyvet az Amazonon és végképp nem értem ezt az "országpolitikát". Egyrészt nem egységes összeggel drágítja meg a könyveket (van amelyiket amerikai címről ingyen letölthetnek, magyarról meg 13,99 dollárért), másrészt felajánlja, hogy változtassam meg a címem ha <strike>nem tetszik az ár</strike> elköltöztem. Mi van, ha egy amerikai címet adok meg? Próbálta már valaki?

Syllabux 2011.05.26. 11:36:03

@Komavary: Szerintem félreértetted. Nagyon. Attól tartok, hogy a piaci szereplők közül még kevesen látják, mi jön - az új helyzetre kéne közösen megoldásokat találnunk. Minél előbb. Más kérdés, hogy a blog miért pont a MEK-kel indult - nem volt ebben szándékosság, így hozta az élet.

A MEK és egy esetlegesen otthonról elérhető digitális könyvtár két külön dolog.

Alapvetően meg fog változni a könyvkiadás. Ha örülünk neki, ha nem.

A Syllabuxnál csak a papírkönyv esetén kell a lakcímmel bohóckodni. Azt is számla és a postázás miatt.

A DIA a magyar kulturális élet jellegzetes terméke - szerintem szerencsésebb lenne, ha az államilag támogatott művek szabadon letölthetők és terjeszthetők lennének. Azután mindenki szabadon eldöntheti, akar-e állami támogatást, vagy sem, vagy sem.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.05.26. 14:11:09

@TrueY: "Miért használhatatlan az oldalszám."

Hadd tippeljek: nem próbáltad ekönyvolvasón olvasni.

"hogyan hivatkozol egy kifejezésre?"

Pl.:
"Tulajdonképpen a szerencse arculatát viselte, lesújthatott rám, vagy kedvezhetett nekem, lelkiismeretemet azonban egyik esetben sem érintette: igazi bűnőssé csak a szeretet igája alatt váltam, mondtam a feleségemnek."1

1. Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért. dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=898&secId=85391&qdcId=3&libraryId=-1&filter=Kert%C3%A9sz+Imre&limit=1000&pageSet=1 (utolsó letöltés: 2011 máj. 26.)

Vagyis ugyanúgy, mint minden más honlapra. A link csúnya, de hát ez van.

Komolyabbra fordítva a szót: ahol van oldalszám, ott sem tudjuk, mennyit változott a szöveg a papíralapú kiadáshoz képest. Ha pontos idézetekkel kell kiszolgálni az irodalmárokat, egy google books féle megoldás hasznosabb lenne.

@Tabula Rasa: hát, ha a szöveg megjelenik az én képernyőmön, már letöltöttem. :) Nem akarom tippeket adni, de ezen már csak az "javíthatna", hogyha valami flash alapú lapozgatós izét húznának rá a könyvekre.

@Rigor_mortis: próbálták, bizonyos trükkökkel megy.

Ez az Amanda Hocking ár viszont tényleg érdekes. (Van is róla egy összeesküvéselméletem: orokorom.freeblog.hu/archives/2011/05/21/Amazon-taktika/ )

@Syllabux: akkor jó, ha csak félreértés volt. :D

Tabula Rasa 2011.05.26. 20:40:10

@Komavary: "Nem akarom tippeket adni, de ezen már csak az "javíthatna", hogyha valami flash alapú lapozgatós izét húznának rá a könyvekre."

Nem tudom, láttátok-e az Alexandra e-könyves projektjének megágyazó 100 könyv oldalt (ahol mellesleg szintén van MEK-ből átvett jogvédett mű, Móricz néhány munkája). Egyelőre IE9-demóként létezik, ami nyilván hendikep. Ők html5-ben csinálták meg a "lapozgatós" olvasót, és ez szerintem nem rossz irány.
süti beállítások módosítása