Az emberek nem gépek: érzelmek az üzleti életben

EQ: még mindig nincs jelentősége

Elgondolkodtató, hogy ha a pszichológia már több mint húsz éve foglalkozik az érzelmek gondolkodásra kifejtett hatásával, tudjuk, hogy azok központi szerepet játszanak viselkedésünkben és gondolkodásunkban, kutatások is bizonyítják, hogy az érzelmi intelligencia - érzelmek megfigyelése, átélése, tudatos kezelése, azok kifejezése - döntő a sikerességben, az életben való boldogulásban, akkor miért nem épül be az oktatásba, miért nem foglalkoznak a társas képességekkel az üzleti életben. Az okok messzire vezetnek. Sok múlik szocializációnkon, oktatásunkon, az érzelmek és a siker társadalmi felfogásán, az intelligencia és a teljesítmény közötti kapcsolaton, és azok mérésén.

Érzelem, a mozgatórugó

Öröm, bánat, büszkeség, csalódás, hála, félelem, düh. Minden korban másként fogták fel az érzelmeket. Ma a személyiség szubjektív állapotának tartjuk, amelyek legbelsőbb énünket jellemzik és a környezetünk változásaira adott reakciókként foghatók fel. Kifejezésük függ a személyiségtől, idegrendszertől, adott helyzettől. "Az érzelem motiváló, cselekvésre késztető szerepe alapvető, azok adnak cselekedeteink számára energiatöltést" - olvasható a Dr. Geréb György által szerkesztett Pszichológia tankönyvben.

Ma már azt is tudjuk, az érzelmi intelligencia az intelligencia része, a klasszikus intelligenciának később felfedezett formája. Ettől függetlenül még mindig az a vélekedés él, hogy a magas intelligenciájú ember jobban teljesít és sikeresebb. Dr. Ranschburg Jenő Szülők könyve című könyvében ezt a téveszmét cáfolta: az IQ-nak nincsen köze a fizikai állapothoz, de a szakmai beválást és a társadalmi karriert sem jósolja meg. Ezt azzal magyarázta, hogy "minden szakma olyan meghatározott képességek jelenlétét és együttműködését igényli, melyeket az intelligenciateszt nem mér." Továbbá "az intelligencia IQ-ban rögzített fogalma csak a mentális teljesítményt méri és figyelmen kívül hagyja a személyiség érzelmi, erkölcsi és motivációs jellemzőit." Úgy véli, a teszt nem méri a kreativitást, sőt bünteti azt, mert csak egyetlen megoldást ismer el. Ugyanakkor hozzáteszi: a kreativitáshoz szükséges egy "jó adag" intelligenciaszint. "Az intelligencia tehát fontos, de nem kizárólagos eleme az ember mentális teljesítményének."

Gyakran fojtjuk el érzelmeinket, és bújunk álarcok mögé, főként munkahelyünkön, amely eredhet a munkakultúránkból, de az is oka lehet, hogy ezt a mintát láttuk otthon, így szocializálódtunk. - Az EQ jelentős mértékben tanult. A velünk született érzelmi intelligencia ugyanis egy ideig tart csak - fogalmazott Dr. Csernus Imre az IPM-nek adott interjújában. A szókimondó pszichiáter abból állapítja meg, hogy kinek mekkora az EQ-ja, hogy egy spontán helyzetben tud-e mosolyogni, vagyis az érzelmek felvállalására kíváncsi.

Emberek vagyunk, nem gépek

A vállalatoknál azonban az az általános vélekedés, hogy mivel a pénz mozgatja az üzleti világot, az arról való döntéseknek racionalitáson kell nyugodniuk, ott érzelmeknek nincs helyük. Pedig tudósok megállapították, érzelmeink meghatározzák gondolkodásunkat, sőt, egyes kutatók azt állítják, hogy befolyásolják racionális döntéseinket.

Bár erre vonatkozó kutatás nem ismert, jól tükrözi a vezetők érzelmi intelligencia szintjét és azt, hogy mennyire nem ismerik, nem használják azt - még a HR sem -, hogy egy munkahelyen milyen a hangulat, milyen az emberek érzelmi állapota - mondja Jagudits Ákos, az Otis HR senior menedzsere. - Az emberek 80 százalékban a főnökeiket váltják le és nem a munkahelyüket, és ez a tény komolyan minősíti a vezetői érzelmi intelligencia állapotát - teszi hozzá a szakember, akit felmérések is igazolnak.

Még mindig problémát okoz a vállalatoknak a munkatársak megtartása, motivációja, ami árulkodó. A vezetők ugyanis nem ismerik fel, hogy a szervezetet emberek alkotják, akiknek érzéseik vannak, melyek központi szerepet játszanak viselkedésünkben és gondolkodásunkban, így azok kihatnak teljesítményükre. A hatékonyság és a dolgozókat mozgató érzelmek között ugyanis fordított arányosság van. Minél nagyobb az érzelmi biztonság, minél jobb egy munkahely légköre, annál jobban megy a munka, annál nagyobb az elkötelezettség és az elégedettség, miként erre a Legjobb Munkahely Felmérés is rámutatott. - Továbbá gyorsabban megy a beilleszkedés, az együttműködési hajlandóság mértéke magasabb, ritkábban alakulnak ki konfliktushelyzetek és a műhelymunkák sikere a jellemzőbb - tette hozzá Jagudits Ákos. - Tagadhatatlan, hogy érzelmeink befolyásolják döntéseinket, kihoznak belőlünk bizonyos viselkedéseket. Minél jobban értjük saját érzelmeinket, és tudunk ráhangolódni másokéra, annál hatékonyabban tudunk működni vezetőként és magánemberként egyaránt - mondja a KPMG-BME Akadémia trénere is.

Dr. Bodó Péter, a Dr. Bodó Training és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint csupán a racionalitásra való hagyatkozás teljesen irracionális, mert abból indul ki, hogy "az emberek gépek, és csak a megfelelő gombokat kell nyomkodni ahhoz, hogy működjenek." Ezt emelte ki Jagudits Ákos és Gotthard Anikó munkaszervező-szociológus, a Herr Mária Érzelmi Intelligencia Társaság elnöke is. - Amellett, hogy nem becsülöm alá a racionalitást, nem hagyható figyelmen kívül az ember, mint individuum. Érzéseink, motivációink vannak, ettől ember az ember. Az a vezető tud csak emberekkel bánni, embereket vezetni, aki fejlett érzelmi intelligenciával rendelkezik - mondja a szociológus. - Aki magas érzelmi intelligenciával rendelkezik, annak lehetősége van egy-egy helyzetben több megoldás közül választani. Tehát nem ösztönből, hanem tudatosan hozza meg az emberekkel - beleértve saját magát is - kapcsolatos döntéseit. Ezt nagyon fontos tudni a gazdaság szereplőinek is - teszi hozzá Gotthard Anikó.

Az EQ-val megelőzhető a kiégés, csökkenthető a fluktuáció, növelhető a kiválasztás validitása és a hatékonyság - mondják szakemberek. - A kiégett, motiválatlan, depressziós munkavállalót mindenképpen elveszíti a vállalat vagy azért, mert kénytelen tőle megválni csökkenő teljesítménye miatt, vagy ő hagyja ott a céget - mondja Bodó Péter. És hiába a gazdasági válság nyomán megduzzadt munkanélküliség, tehetségeket még mindig nehéz találni. Ez pedig veszteséget okoz a vállalatnak.

A vezetőnek is szembe kell néznie érzéseivel

Bodó Péter a racionalitás túlhangsúlyozottságát a vezetésben annak tudja be, hogy az érzelmekkel való bánás nem könnyű. - Az emberek bonyolult lelkek, magatartásuk, reakcióik nagyon sok tényező függvénye, sokszor nehezen kiszámítható és meglepő. Könnyebb ezért a racionalitás szintjére koncentrálni, és ha mégsem jön be, akkor el lehet intézni azzal, hogy mások értelmetlenül cselekszenek - húzza alá a tréner. Továbbá először önmagával, a saját érzéseivel kell szembenéznie, amitől sokan ódzkodnak. - Elhagyni a látszólagos biztonságot nyújtó álarcot, megmutatni önmagukat érző, elven, nem tévedhetetlen emberként, sok bátorságot, nyitottságot, őszinteséget kíván meg. És talán nem meglepő, hogy ezek a hiteles vezetők a dolgozók szemében - vallja Bodó Péter.

Nem épül be a tananyagba az érzelmi intelligencia

Miután azonban az EQ nem kap helyet az üzleti iskolákban, egyetemeken, így nincs mit csodálkozni, hogy a legtöbb vezető számára az érzelmek vezetésben alkalmazott szempontjai és konkrét technikái szinte teljesen újak - tapasztalja munkája során a képző-mester coach, aki szerint nemcsak az egyetemi, hanem az egész iskolai képzési rendszernek problémája, hogy az érzelmekkel való bánásmód alig szerepel a fiatalok képzésében, fejlesztésében.

- Elenyésző azon felsőoktatási intézmények száma, ahol beépítik a tananyagba, ott is inkább elbújtatva, egyes tantárgyak - pl. szociálpszichológia, munkapszichológia - részeként kap helyet - erősíti meg Gotthard Anikó is. Inkább a továbbképzések része tud lenni. - Ez nem magyar sajátosság, a nemzetközi üzleti oktatásból is hiányzik az EQ. Például az MBA-képzés tananyagai is a kalkuláló, logikán alapuló döntéseket hangsúlyozzák - emeli ki Cservenyák Tamás, a KPMG-BME vezető oktatója és képzési projektmenedzsere.

- A ma végző jövőbeni menedzser-generációnak az egyik fő témája lesz a munka és magánélet összhangjának megteremtése, illetve az ebből származó problémák, mint a túlzott stresszhatás és a kiégés kezelésének képessége. Vajon mennyit foglalkoztak ezzel az egyetemi képzésen? Milyen megoldásokra készítették fel őket? - kérdezi Bodó Péter. - Az iskolai képzés teljesítményorientált, versenyszellemű. Kevés teret ad olyan kérdéseknek, mint a saját belső konfliktusok feldolgozása, az egymással való bánásmód kérdése, az élet probléma- és krízishelyzeteinek megoldása. Ezt nagy problémának tartom, mert az élet az elmúlt évtizedekben, sőt, tíz éven belül jelentősen megváltozott, a problémák komplexebbé váltak, a fiatalok rendkívül nagy nyomás alatt állnak, és félő, hogy a képzés még nem reagált kellőképpen erre - hangsúlyozza a tréner. Hozzáteszi: az egyetemi képzés keretein belül persze nem könnyű az érzelmi intelligencia témáján dolgozni, mert ez intenzív önismereti-, önmegtapasztalási munkát igényel. A katedráról lehet ugyan beszélni érzelmi intelligenciáról, de megélhetővé tenni, a hallgatókat gyakorlatorientáltan fejleszteni nagyon nehéz - nyomatékosítja Bodó Péter.

Segítenek-e az EQ-t fejlesztő tréningek?

Az EQ-t fejlesztő tréningek sem csodaszerek, főként ha csak divatból, vagy felső nyomásra és nem meggyőződésből vesz részt azon a menedzser. De az is rontja a multinacionális vállalatoknál tartott érzelmi intelligencia-fejlesztő tréningek hatékonyságát, ha nincs utókövetés vagy épp felszínes. "Nem mennek egy adott szintnél mélyebbre, mert az az egyéniséget fejlesztené, a nagyon fejlett egyéniségek pedig nem illeszthetők be a multik működésébe" - állítja Csernus Imre saját tapasztalatira hivatkozva.

Bodó Péter nem ért egyet Csernus Imrével, mert mint mondja, a fejlett vállalkozások értelmileg, és érzelmileg fejlett, érett munkatársakat igényelnek. Olyanokat, akik felelősségteljesen bánnak feladataikkal, kollégáikkal, ügyfeleikkel, környezetükkel, és önmagukkal. Felismerték az EQ, a munka és a magánélet közötti egyensúly jelentőségét és azok teljesítményre való hatását is. Ezért a gyakorlatban is hasznosítható, EQ-t fejlesztő tréningeket és coachingot biztosítanak számukra, amelyek nem csak elméletiek, hanem gyakorlati módon adnak lehetőséget a résztvevőknek értelmi, érzelmi egységük megteremtésére, személyiségük fejlődésére.

- Magyarországon gyerekcipőben jár még az EQ, mint tudományág. A vállalatok most kezdik felismerni a jelentőségét, és a gyakorlatba átültetni. Ez azonban nem könnyű feladat, mert nehéz alkalmazni és mérni az eredményességét - állítja Gotthard Anikó. A szociológus üdvözölné, ha az EQ nagyobb szerepet kapna az oktatásban és az üzleti döntésekben. Az EQ azonban nem a "bölcsek köve", ez csak egy eszköz a vezető kezében, amellyel még színesebbé, teljesebbé tudja tenni döntéseit, eszköztárát - húzza alá a szakember.

Felhasznált irodalom:
Geréb György (szerk.): Pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó 11. kiadás Budapest, 1998.
Ranschburg Jenő: Szülők könyve. A fogantatástól az iskolakezdésig. 2. bővített kiadás, Saxum Kiadó Bt., Budapest, 2007, 2009
InterPressMagazin 2011. augusztus, XXXI. évfolyam 8. szám