Ennyi bérkompenzáció jár a közszférában

A világ legbonyolultabb bérkompenzációs rendszere az ára a kormány által az alkotmányba véset, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszernek. Különösen igaz ez a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél dolgozók 2012. évi kompenzációjára.

A közszférában dolgozók négyféle melléklet szerint kaphatnak bérkiegészítést - derül ki az erről szóló kormányrendeletből. Ez még mind semmi: 12 féle családmodell, a foglalkoztatás kezdő időpontja, illetve kereseti szint szerint kell megállapítani a foglalkoztatottakról, hogy melyik táblázat szerint kaphatnak kompenzációt. Ráadásul azokra, akik legalább három gyermeket tartanak el, nem összegszerűen, hanem az illetményük százalékában meghatározott kompenzáció jár.

A rendelet különböző mértékű bérkiegészítést ír elő azok számára, akik már 2010. december 31-én is a közszférában dolgoztak, illetve azokra, akik csak 2011-ben léptek be. Nem derül ki a rendeletből egyértelműen, de azok, akik 2012-ben kezdenek el költségvetési intézményekben dolgozni, azok nem kapnak kompenzációt - derült ki a múlt héten szakszervezeti vezetőkkel folytatott szakmai-érdekvédelmi konzultáción Erdélyi Gabriella, a Nemzetgazdasági Minisztérium főtanácsosának előadásából.

Nem jogosultak kompenzációra azok sem, akiknek 2012-ben megszűnik a közszférás munkaviszonyuk, pár hónapra elhelyezkednek a versenyszférában, majd ismét közalkalmazottak lesznek. Azoknak viszont jár a kompenzáció, akik a munka nélküli időszakban otthon maradnak, és álláskeresési járadékot kapnak, majd pár hónap múlva ismét elhelyezkednek a közszférában

1. számú melléklet

Egyedül az 1. számú mellékletnél egyértelmű, hogy kikre vonatkozik az abban meghatározott bérkiegészítés. A rendelet szerint ebbe a csoportba azok tartoznak, akik már 2010. december 31-én is a közszférában dolgoztak, azóta más munkáltatóval nem létesítettek jogviszonyt, és nem jogosultak családi kedvezményre.

Itt érdemes gyorsan leszögezni, hogy a rendelet szerint akkor is családi kedvezményre jogosultnak számít a dolgozó, ha nem ő, hanem a vele együtt élő házastársa, élettársa érvényesíti a kedvezményt! A közös gyermekek esetében az együtt élő szülők mindketten jogosultak a gyermekkedvezményre, függetlenül attól, ki veszi azt igénybe akár az év közbeni adóelőleg-nyilatkozatok, vagy akár az év végi adóbevallások alapján. A nem közös gyermekek esetében is meg lehet osztani az adókedvezményt, attól függetlenül, hogy ténylegesen melyik szülő jogosult rá.

Vagyis rosszul jár az a közszférában dolgozó, akinek a házastársa, élettársa vonja le az adóalapjából a kedvezményt, ő ennek ellenére kevesebb kompenzációt kap, mint azok, akiknek nincs kiskorú gyermekük.

Az ebbe a csoportba tartozók illetményüktől függően havonta bruttó 100-18 700 forint közötti kompenzációt kaphatnak. Havi bruttó 255 500 forint fölötti illetménynél már nem jár kiegészítés.

2. számú melléklet

A 2. számú melléklet szerinti kompenzáció már többféle paraméter szerint besorolt dolgozóknak jár. A rendelet megfogalmazása szerint egyrészt azok tartoznak ebbe a körbe, akik ugyancsak nem jogosultak családi kedvezményre, 2010. december 31-én még nem dolgoztak a közszférában, és 2012-ben nem létesítettek más munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Ezt kell valójában úgy értelmezni, hogy ebbe a körbe azok tartoznak, akik 2011-ben léptek be a közszférához tartozó intézménybe, és nem jogosultak családi kedvezményre.

Ugyancsak a 2. számú melléklet alapján kaphat kompenzációt az, aki egy kedvezményezett eltartott után jogosult adókedvezményre és 3 főnél kevesebbet tart el. Emellett házas- vagy élettársa is a közszférában dolgozik, s az illetménye kevesebb, mint a házas- vagy élettársának.

Ide tartoznak azok a munkavállalók is, akik 2 kedvezményezett eltartott után jogosultak adókedvezményre, az általuk eltartottak száma 3-nál kevesebb, a házas- vagy élettársuk is a közszférában dolgozik. További kitétel ebben az esetben, hogy a munkavállaló illetménye bruttó 109 000 forint alatt legyen, és a saját, illetve a házas- vagy élettársa illetménye között legalább 50 ezer forint különbség legyen. 

Ebben a csoportban bruttó 216 700 forint illetményig jár bérkompenzáció, amelynek a legalacsonyabb összege 200, a legmagasabb bruttó 15 500 forint.

3. számú melléklet

A 3. számú melléklet szerinti kompenzációra jogosult, akinek 1 kedvezményezett gyermek után jár családi kedvezmény, az általa eltartottak száma pedig kevesebb, mint 3, továbbá a házas- vagy élettársa nem e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval áll jogviszonyban.

Ugyanezt a táblázatot kell figyelembe venniük azoknak, akiknek a házas- vagy élettársuk is a közszférában dolgozik, 1 kedvezményezett gyermek után jogosultak adókedvezményre, kevesebb, mint 3 eltartottjuk van, tárgyhavi illetményük magasabb, mint a házas- vagy élettársuké.

Ide tartoznak azok a munkavállalók is, akik 2 kedvezményezett eltartott után jogosultak adókedvezményre, az általuk eltartottak száma 3-nál kevesebb, a házas- vagy élettársuk is a közszférában dolgozik. További kitétel, hogy mindkettőjük illetménye 109 000 forint vagy annál több legyen, vagy a jövedelem összegétől függetlenül a kettejük fizetése között 50 ezer forintnál kevesebb a különbség.

Ebben a táblázatban bruttó 216 500 forintig jár 200-13 000 forint közötti összegű kompenzáció. A legmagasabb összeget a bruttó 108-109 ezer forint közötti jövedeleműek kapják. Érdekesség, hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb keresetűeknek jár a legkisebb összegű bérkiegészítés.

4. számú melléklet

A 4. melléklet szerint kap bérkiegészítést az, aki 2 kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre, az eltartottak száma 3 főnél kevesebb, házas- vagy élettársa nem a közszférában dolgozik.

Ide tartoznak azok a munkavállalók is, akik 2 kedvezményezett eltartott után jogosultak adókedvezményre, az általuk eltartottak száma 3-nál kevesebb, a házas- vagy élettársuk is a közszférában dolgozik, akinek a keresete kevesebb, mint bruttó 109 ezer forint, a saját fizetésük pedig legalább 50 ezer forintnál több a házas- vagy élettárs illetményénél.

Ebben a csoportban is bruttó 216 500 forint illetményig jár 200-10 500 forint közötti kompenzáció. A legtöbbet a 157 500-158 500 forint közötti keresetűek kapják.

Mikor, és mennyi kompenzáció jár a három- vagy többgyermekeseknek?

A három- vagy többgyermekesek esetén nem a táblázatokban meghatározott összegű bérkompenzáció jár, hanem azt az illetmény meghatározott százalékában írja elő a rendelet. Ebben az esetben is megkülönbözteti a rendelet azokat a dolgozókat, akik már 2010. december 31-én is a közszférában dolgoztak azoktól, akik csak 2011-ben léptek be.

Azok, akik már 2010. december 31-én is a közszférában dolgoztak, az illetményük 2,29 százalékának megfelelő bérkompenzációt kaphatnak. Ez azonban nem jár minden sokgyermekesnek, további feltételeknek is meg kell felelniük.

Bruttó 135 ezer forint alatti jövedelem esetén jár csak bérkiegészítés azoknak, akik egy- vagy két kedvezményezett eltartott után jogosultak családi kedvezményre, de az általuk összesen eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt. Az ennél magasabb keresetűek nem kaphatnak kompenzációt.

Nagy kérdés, hogy ez esetben milyen szabály vonatkozik azokra, akik három gyermek után jogosultak adókedvezményre, őket ugyanis nem említi meg a rendelet.

A bérkompenzációs rendszer ékköve az a szabály, amely a négy vagy több gyermek után adókedvezményre jogosultakra vonatkozó szabályokat rögzíti. Eszerint közülük azok kaphatnak bérkiegészítést, akiknek az illetménye nem éri el a 135 ezer forintnak a három feletti gyermekszám és a 20 ezer forint szorzatával növelt összegét.

Alacsonyabb mértékű kompenzációt kaphatnak azok, akik 2010. december 31-én még nem a közszférában dolgoztak. Közülük az kaphat bérkiegészítést, akinek az illetménye nem haladja meg a havi 216 700 forintot, egy vagy több (akár három!) kedvezményezett eltartott után jogosult családi adókedvezményre, úgy hogy az eltartottainak a száma eléri vagy meghaladja a hármat. Vagyisez esetben ugyanakkora kompenzáció jár annak, aki csak egy gyermek után tud adókedvezményt igénybe venni, mint annak, aki azt akár három gyermek után is érvényesítheti.

Mit érdemes még tudni?

Az alacsonyabb keresetűek esetében kell figyelembe venni azt a szabályt, amely szerint a rendelet alapján meghatározott kompenzáció összegét csökkenteni kell azzal az összeggel, amennyivel nőtt az érintett dolgozó illetménye a minimálbér, illetve a garantált béremelés nyomán. 

A kompenzáció a személyi jövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül, egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként kell elszámolni. Nem jogosult kompenzációra a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét idejére.

Ha év közben módosulnak a leadott nyilatkozatban feltüntetett adatok, akkor módosító nyilatkozatot kell kitölteni. Ilyen ok lehet például a várandósság is, mivel a családi adókedvezmény a terhesség 91. napjától a magzat után is megilleti a munkavállalót. Módosító ok lehet ugyanakkor az is például, ha valakinek júniusban érettségizik a gyermeke, s utána már nem jár családi pótlék, illetve családi adókedvezmény sem.

Illetmény fogalma

Közalkalmazottaknál: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján garantált illetmény, a munkáltató által megállapított illetményrész, valamint az illetménypótlék

Köztisztviselőknél, kormánytisztviselőknél: illetményeltérítés figyelembe vételével számított illetmény

Fegyveres szerveknél: a távolléti díj alapját képező illetmény

Igazságügyi alkallmazottaknál: az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvny szerinti, illetményeltérítéssel számított illetmény

Ügyészségi alkalmazottaknál: az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény szerinti, illetményeltérítéssel számított illetmény