Már akkor gyanakodhattunk volna, amikor egy szocialista képviselő munkája folytatására szólított egy államtitkárt, de arra mégsem számíthattunk, hogy egy másik államtitkár lekorrektezzen egy másik szocialista képviselőt. A meglepően békés ülésen egyedül Braun Róbert váltott ki indulatokat.
Ilyet sem látni minden nap! Fónagy államtitkár korrektnek nevezett egy szocialista interpellációt, Halász államtitkár pedig a ciklusban először egy problémáért nem az elmúltnyolcév szocialista kormányait tette felelőssé.
Pedig az ülés nem indult békésnek, bár már akkor gyanakodhattunk volna, amikor az első vezérszónok, a szocialista Hiller István azt követelte, hogy ne mondjon le az oktatási államtitkár. A szocialisták és az LMP ugyanis azt olvasta ki Matolcsy György múlt pénteki, kiigazítást bejelentő nyilatkozatából, hogy mostantól nagyon rossz lesz a pedagógusoknak.
Hoffmann államtitkár szerint viszont attól, hogy Matolcsy bejelentette a pedagógusok béremelésére elkülönített 73 milliárdot a költségvetésből, még nem következik az, hogy a tanárok nem is kapják meg a pénzt. Legalábbis reméli.
A nap legharciasabb felszólalója egyértelműen Vona Gábor volt. A Jobbik elnöke szerint míg a szocialisták az IMF-re hivatkozva szorítottak meg, a Fidesznek ehhez már az IMF sem kell. Ami akár érv is lehet majd az IMF-megállapodás kommunikációjában, amire sürgősséggel írtak ki tendert a múlt héten. Hiszen Orbán eddig is azt mondta, hogy az IMF kérésére nem fog megszorításokat végrehajtani.
A kiigazítás keserű piruláját a kereszténydemokratáknak kellett beadniuk, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka inkább csak ingyen digiboxot ígért a digitális tévézésre vágyó állampolgároknak.
Az interpellálók közül a szocialista Simon Gábor a járási alapú rendszámtáblák ötletét bírálta, míg az elempés Vágó Gábor azt, hogy a kormány adósmentő adúja, a Nemzeti Eszközkezelő január óta nyolc (8) darab lakást volt képes felvásárolni. A két felszólalás között Halász János az analóg inzulin állami támogatásának kérdésében nem elmúltnyolcévezett.
Ezután jött el az a túlzások nélkül történelmi pillanat, amikor egy interpellált annak ellenére egyetértett az interpellálóval, hogy az ellenzéki volt, és nem jobbikos. Lukács képviselő is zavarba jött a helyzettől, ezért úgy utasította el Fónagy államtitkár válaszát, hogy előbb alaposan megdicsérte azt.
A nap csalódása Cséfalvay államtitkár volt, aki korábban rendre slágfertig és nagyobb részben igaz válaszokkal hívta fel magára a figyelmet, most viszont inkább félrebeszélt. Ahogy Kontrát államtitkár is, aki később a parlamenti ciklus legértelmetlenebb vitájába keveredett Mirkóczki képviselővel. Bár nincsenek erről statisztikai adatok, de biztosan sok az illegális határsértő, vetette fel a képviselő. Bár nincsenek statisztikai adatok, de biztosan kevés, felelte az államtitkár.
Ezután még volt egy izgalmas, ámde értelmetlen üvöltőpárbaj a fideszes Balla képviselő és Simor András jegybankelnök között Braun Róbertről. Balla azt kifogásolta, hogy Braun az MSZP tajgaként és Mesterházy szocialista pártelnök személyes tanácsadójaként adott tanácsokat Simornak, amire a jegybankelnök azt válaszolta, hogy párttag bárki lehet, Braun pedig nem jelentette be, hogy Mesterházy tanácsadója, és nem is kért engedélyt ehhez.
A kérdések után még ombudsmanhelyettest választottak titkosan, majd megkezdődtek a határozathozatalok
Elsőként Dióssi Csaba fideszes képviselő javaslatáról határoznak. Dióssi javaslatára állami kézfizető kezességet garantálnak az Eximbanknak és az Exporthitel-biztosítónak, hogy hatékonyabb legyen a forrásbevonás. Az állam ezidáig is kezességet vállalt a forrásszerzéshez, de ennek még további feltételei is voltak. Dióssi javaslatára most könnyítik a kezességvállalást a külön feltételek eltörlésével.
Németh Lászlóné Zsuzsa nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára a Nemzeti Akkreditáló Testület az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszeréről szóló törvény szerinti hitelesítő szervezeteket is akkreditálhat.
A javaslat az akkreditálás fogalmát is újradefiniálja. Változik az is, hogy ki kérhet akkreditációt: olyan személy vagy szervezet, amely már legalább három hónapja a szakmai szabályok szerint működik és megfelel a szervezeti és pénzügyi biztosítékokra vonatkozó, illetve a személyi követelményének. Ellenőrzik azt is, hogy az akkreditálandó szervezet vezetője nem bűnöző.
Matolcsy György törvényjavaslata valójában egy uniós szabályozás átültetése a magyar jogrendbe. Az Európai Parlament 2010-ben módosította a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelményeket, amiket eddig még nem vezettek át a magyar jogrendbe.
De módosítják a befektetési alapkezelőkröl és a kollektív befektetési formákról tavaly év végén Rogán Antal javaslatára meghozott törvényt is. Kilenc hónap alatt ugyanis kiderül, hogy erre a gyakorlati jogalkalmazási problémák és félreértések miatt szükség van.
Módosítják a hitelintézeti törvényt is, egyértelműsítve, hogy a javadalmazási politikára vonatkozó előírásai nem terjednek ki azokra a pénzintézetekre, melyeknek a székhelye nem Magyarországon van. Változnak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályai is. Mivel már nem egy adott időszakban lehet csak biztosítót váltani, így már a biztosítók sem kötelesek kötött időszakban nyilvánosságra hozni legújabb ajánlataikat.
Ezután elfogadták az Magyar Tudományos Akadémia 2009-2010 évi beszámolóját.
Az emberminisztérium javaslata a címével ellentétben nem nagyon öreg intézményekről, hanem a múzeumokról, közgyűjteményekről és a könyvtárakról szól. A múzeumokat amúgy következetesen „muzeális intézménynek” nevezik a törvényben.
A „muzeális intézmény” a javaslat szerint a társadalom szolgálatában áll és nyilvános a közösség számára. Mi több, aktív kapcsolatot tart fenn a közösséggel, és nem célja a gazdasági haszonszerzés.
A javaslatban újraszabályozzák a múzeumok alapítását és működésük engedélyeztetését. A megyei múzeumok megszűnésével megteremti a megyei hatókörű városi múzeum kategóriát.
A könyvtárak dokumentumait korlátozottan forgalomképessé minősíti az új törvény, azaz azokat legfeljebb miniszteri engedéllyel lehet eladni a jövőben. Felállítják az országos könyvtári katalógust is. Kötelező önkormányzati feladat lesz a jövőben a települési könyvtár fenntartása. A megszűnő megyei könyvtárak helyét megyei hatókörű városi könyvtárak veszik át.
A hulladékról szóló törvény a nemzeti együttműködés rendszerének divatja szerint preambulummal kezdődik. És igen, a hulladékról is lehet emelkedetten írni. A szemétről „a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése és a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás” miatt kell törvényt alkotni. Meg azért, hogy ne legyen annyi szemét.
A törvényekben a preambulumnál már csak az értelmező rendelkezések szoktak szórakoztatóbbak lenni. A hulladéktörvényből például megtudhatjuk, hogy az „ártalmatlanítás: minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás”. Az elkülönített gyűjtés pedig, gondolták volna vagy sem, az, amikor elkülönítve gyűjtik a hulladékot. A törvény definiálja még a „gyártó”, a „gyűjtés”, a „hasznosítás”, a „hulladék” és a „szállítás” fogalmát is.
A maguktól értetődő fogalmak gondos definiálása után a törvény meghatározza a hulladékgazdálkodás alapelveit is. Hulladékgazdálkodásunk a jövőben a gyártó felelősségén, a szennyező fizetésén, az újrahasznosításon és a közelségen alapul majd. Ez utóbbi például azt jelenti, hogy a keletkezett hulladékot nem közepesen vagy nagyon távoli, hanem lehetőség szerint a legközelebbi létesítménybe kell szállítani.
A törvényből megtudhatjuk, hogy létezik hulladékhierarchia is. Eszerint a hulladékgazdálkodásban azt az elsőbbségi sorrendet kell érvényesíteni, hogy megelőzés, újrahasználatra előkészítés, újrafeldolgozás, egyéb hasznosítás, ártalmatlanítás. És van hulladékbirtokos is, az ő feladata a hulladék gyűjtése.
A hulladékgazdálkodás koordinálására az országgyűlés Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, a szemét felhalmozódása ellen pedig Nemzeti Megelőzési Programot fogad majd el.
A hulladéktörvényt elméletileg már az első ülésnapon el kellett volna fogadnia a parlamentnek, ám akkor váratlanul levették a napirendről. A javaslathoz azóta benyújtott, zárószavazás előtti módosító indítvány pár ponton átláthatóbbá tette a szabályozást, valamint megalkotta a veszélyeshulladékégető-mű kategóriáját, ahol, mi mást, veszélyes hulladékot égetnek.
Hétfőn döntenek még az egészségügyet többletforrásokhoz juttató törvényjavaslat módosító indítványairól is.
A határozathozatalok után még hétfőn megvitatják az NMHH tavalyi beszámolóját, illetve Rogán Antal javaslatát az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő törvények módosításáról. Ha nem vették volna le a napirendről, a hegyközségekről is szó lett volna. A bírák nyugdíjszabályainak legújabb átírását viszont napirenden tartották, olyannyira, hogy ehhez kapcsolódóan újra éjszaka vitatkozhatnak a kőbe vésett alaptörvény papíron másodiknak nevezett, a valóságban harmadik vagy negyedik módosításáról.
Ezúttal ugyanis a bírák nyugdíját vésnék alaptörvénybe. A bírák nyugdíjkorhatárát a kormány előtt 70 évről 62 évre csökkentette, ám mivel ezt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. Mivel az új szabály már az alaptörvény része lesz, ez többet nem fordulhat elő.
Kedden a postai szolgáltatásokról szóló törvény részletes vitájával kezdenek, majd a 2011-es zárszámadás vitájával folytatják. Lesz még szó a kiemelt jelentőségű beruházások további gyorsításáról és a házszabályi rendelkezésekről. Napirendre került az önkormányzati törvény legújabb módosításáról is.
Szerdán a kisajátítási törvény mellett annak a kereszténydemokrata javaslatnak a vitája tűnik érdekesnek, mely alapján tilos lenne a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezéseket használni. Magyarán, Kádár nevű cége csak Kádár nevű, vagy hordót gyártó embereknek lehet majd.