Mészáros Etelka
Megjelent: 11 éve

Az érzelmek mindenható ereje a szervezetben

Az egészséges és pozitív érzelmi klíma motivál, elégedetté és boldoggá teszi a dolgozókat, javul a teljesítmény és így a cég eredménye is. A vezetőknek tudatosan és szisztematikusan figyelmet kellene fordítani a munkahelyi érzelmekre és kezelni azokat. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek az érzelmeknek a munkahelyeken? Dr. Kun Ágota munkapszichológus, a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék adjunktusa válaszol.

Kun Ágota elmondása szerint a munkahely befolyásolja az ott dolgozók gondolatait, érzéseit és viselkedésüket. Különböző munkahelyen dolgozva mindenki megtapasztalhatja, hogy más-más domináns érzelmi élményei vannak: míg az egyik helyen többségében esetleg negatív, más munkahelyen inkább pozitív. Előfordulhat, hogy a munkavállaló elégedettséggel végzi a munkáját, amely egyben kihívást is jelent számára, mégis a felmondás mellett dönt, mert folyamatosan negatív érzelmeket él át például egy munkatárs miatt. A munkahelyi érzelmek alakulását úgy az egyéni, mint a szervezeti, munkahelyi jellemzők együttesen befolyásolják.

Fontos különbség a hangulatok és az érzelmek között, hogy míg a hangulatot általában úgy lehet jellemezni, mint jó vagy rossz, az érzelmek nagyon is árnyaltak, különböző minőségűek lehetnek, mint például a harag, szorongás, az unalom, félelem vagy a boldogság, lelkesedés, meglepettség és öröm. Ezek mindegyike megfigyelhető munkahelyi környezetben is, nem csak a privát életben.

Hangulatok és érzelmek

Különbséget kell tenni a hangulatok és az érzelmek között. A hangulatoknak általában nincsen közvetlen kiváltó oka, olyan általános állapotról van szó, ami minden tevékenységre rányomhatja a bélyegét, legyen szó egy munkafeladat teljesítéséről vagy egy családtaggal, gyermekkel való beszélgetésről. Rossz hangulatban az ember energiaszegénynek, érdektelennek érezheti magát, így feltehetően még a megszokott tevékenységeit sem olyan színvonalon végzi el, mint ahogy esetleg megszokták tőle. Azonban az érzelmeknek megvan a konkrét kiváltó oka, rövidebb ideig állnak fenn és szintén befolyásolják az egyén gondolatait és viselkedését. Például: "haragszom a főnökre" - ez konkrét és rövidebb ideig tartó érzés lehet bárkinél.

Érzelmek a szervezeti célok szolgálatában

Egyik tipikus érzelmi jelenség a munkahelyeken az érzelmi munka, mely az érzelmek fokozott kifejezését, elnyomását vagy éppen szimulálását jelenti: "ne azt lássák rajtam, amit valójában érzek". Például az ügyfélszolgálati munkakörben dolgozók inkább mosolyognak, kedvesek, esetleg humorosak a kedvező üzletmenet érdekében, míg az adósság behajtók inkább dühöt, haragot mutatnak, hogy az ügyfélnél elérjék a kívánatos választ vagy viselkedést. Szervezeti környezetben az érzelmi munka a szervezeti célok elérésnek szolgálatában áll. Emiatt a dolgozóknak oly módon kell érzelmeiket szabályozni, hogy azzal kielégítsék a szervezeti normákkal, szabályokkal összhangban lévő elvárásokat, a nővér legyen kedves, a tanár legyen türelmes, az idegenvezető legyen lelkes, a stewardess legyen barátságos, a bíró legyen szigorú, és még sorolhatnánk.

A munkahelyi érzelmeknek és hangulatoknak azért van jelentősége, mert a viselkedésnek következményei vannak, torzíthatják az ítélőképességet, megváltoztathatják a gondolkodási folyamatot, befolyásolják a segítő, támogató megnyilvánulások mértékét, hatással vannak a figyelmi folyamatokra és összességében befolyásolják a teljesítményt - mutat rá a munkapszichológus.

Az érzelmek áthatják az összes, a szervezetben létező kapcsolatot. Jó példa erre, mikor valaki megszokottan fintorog valamely munkatárs megnyilatkozására, vagy éppen lelkesen üdvözli egy másik kolléga nem túl eredeti ötletét csak azért, mert az adott szervezeti egység tagja. A munkahely érzelmi klímája erősen hat a munkamotivációra, a kreativitásra, az ötletekre, a döntési és tanulási folyamatokra, valamint a dolgozók rugalmasságárára, alkalmazkodó képességére.

Pozitív szervezeti klímában az egyén a folyamatos támogatást éli meg, ahol elfogadják, sőt, kíváncsiak nem csak a véleményére, de odafigyelnek érzelmi megnyilvánulásaira, mert azt szabadon kifejezheti retorzió nélkül. Itt az érzelmek szabadon áramlanak, természetes részei a mindennapi munkavégzésnek, melyek megerősítik a dolgozók elkötelezettségét és serkentik a teljesítményt. A pozitív érzelmi klímát a vezető tudatosan formálhatja azzal, ha érzékeny a munkatársaik érzelemkifejezése iránt, ha sok pozitív visszajelzést ad kollégáinak, ha erősíti a csapatmunkát és jutalmazza azokat, akiknek különösen nagy a kezdeményezőkészsége.

A dolgozó ember alapvető érzelmi beállítottsága befolyásolja a munkával kapcsolatos érzelmi élményeit, tapasztalatait. Vannak alapvetően negatív érzelmi beállítottságú emberek, akik bármilyen kedvező munkafeltételek mellett és bármilyen jó munkát is végeznek, többnyire csak negatív érzelmekről számolnak be. Egyfajta tendencia, hogy ezek az emberek általában pesszimisták, és a dolgokat inkább negatív megvilágításban látják, így a hangulatuk is rossz. Ennek oka részben a személyiségükben gyökerezik, érzékenyebbek a stresszt kiváltó tényezőkre, alacsonyabb a tolerancia küszöbük, így sokszor nagyobb terhelésnek élik meg azt, amit mások könnyedén elviselnek. Természetesen vannak pozitív érzelmi beállítottságú egyének is, akiket elsősorban a pozitív érzelmek jellemeznek és kedvezőtlenebb munkafeltételek vagy éppen kudarc ellenére is képesek pozitív érzelmi megnyilvánulásokra, átélésekre. Ők relatíve vidám és optimista emberek, jóllét-érzetük magas, általában jó hangulatban vannak.

Míg a 'negatívakat' a munkatársak örök elégedetlennek, pesszimistának, hangulatrontóknak vagy vészmadaraknak titulálnak, a 'pozitívakat' a csapat lelkének, örök optimistának, energiabombának nevezhetik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a negatív beállítottságú egyének nem jó munkaerők, csupán számukra is meg kell találni azt az ideális feladatot, munkakört és munkahelyet, ahol jól tudnak teljesíteni. Bizonyos munkakörök esetében nem biztos, hogy ideális olyan jelöltet felvenni, aki átlagon felül empatikus, kedves, barátságos, mert ez akár akadályozhatja abban, hogy a munkáját eredményesen végezze. Például egy túl empatikus jegyellenőr akár minden bliccelőt elengedne, egy engedékeny bíró enyhébb ítéletet hozna, egy másokhoz erősen alkalmazkodó pénzügyi kockázatelemző befolyásolható lenne, és hibás döntéseket hozna.

Hangulatok és különböző minőségű érzelmek előnyei, hátrányai

A pozitív érzelmi beállítottság kapcsolatba hozható a kreativitással és a gondolkodásbeli rugalmassággal. A pozitív hangulatok pozitív kimenetűek, vagyis nagyobb munkaelégedettséggel, pozitív jóllét-érzettel, nagyobb mértékű munkahelyi segítőkészséggel, javuló teljesítménnyel társulnak és serkentőleg hatnak a munkavégzésre. A pozitív érzelmi beállítottságú munkavállalók pozitívabban értékelik munkájukat. Ezzel szemben a negatív érzelmi beállítottság megalapozhatja a munkával való elégedetlenséget, még azonos munkafeltételek mellett is a munkaelhagyás szándékát, a gyakoribb stresszre akciókat, a rossz munkahelyi kapcsolatokat, állandósuló konfliktusokat.

A negatív hangulatok azonban sokkal pontosabb észlelést és értékelést alapoznak meg, míg a pozitív hangulatok irreális optimizmushoz vezethetnek. Ez arra hívhatja fel a figyelmet, hogy a negatív hangulatok és érzelmek nem járnak feltétlenül kedvezőtlen kimenettel a munkában, és így a szervezetek, a munkaadók számára sem feltétlenül nem kívánatosak a negatív beállítottságú munkavállalók. Összességében elmondható, a pozitív hangulatok nem feltétlenül mindig jók és a negatív hangulatok sem minden esetben rosszak. Bizonyos esetekben a negatív hangulatban lévő egyének nagyobb segítőkészséget tanúsíthatnak munkatársaik iránt és eredményesebben teljesíthetnek.

Munkatársak hangulatának, érzelmeinek kedvező irányba fordítása

Bizonyos kutatások leírták, hogy a munkahelyen megfigyelhető egyfajta hangulati görbe, mely a munka kellemességének megélésével és a munkaaktivitással is összefügg. Ez a hangulati görbe tudatosan is befolyásolható, például a munkavégzési feltételek kedvező alakításával. Ez jelentheti a munkakörnyezet szépítését, esztétikusabbá tételét, a megvilágítás jellegén való változtatást, de arról is lehet olvasni, hogy a színek vagy éppen a környezetben elhelyezett növények is megalapozhatják a gyakoribb pozitív érzelmi átéléseket. Általánosan megfigyelhető, hogy a dolgozók pozitív hangulata a hétvége felé haladva fokozódik, míg a negatív hangulat ezzel párhuzamosan a hét kezdetén intenzívebb és csökken a hétvége felé haladva.

Érdemes lenne a hétfői napot tudatosan, valamilyen kellemes munkahelyi eseménnyel indítani, hogy ez a hangulatváltozás kedvezőbbé váljon. Megfigyelték, hogy a pozitív hangulat a munkanap közepén a legerősebb, így akár célszerű lenne a fontosabb döntéseket, különleges munkatársi erőforrásokat, közreműködést igénylő feladatokat a munkanap közepéhez igazítani. Ha negatív hangulat uralkodik mondjuk egy munkahelyi közösségben, az magától nem nagyon változik a nap folyamán, így ebben az esetben is érdemes közbeavatkozni, hogy ez a tendencia megforduljon: például a megszokott napi ritmust megbontani egy közös kávézással, egy pozitív élmény elmesélésével, vagy éppen valamilyen humoros cselekedettel, ami nem csak hangulatfokozó, de stresszoldó is - fejti ki Kun Ágota.

A vezető felelőssége

A lelkes, energikus, mások előtt érzelmeiket is kifejező vezetők tudják leginkább munkatársaikat lelkesíteni, elkötelezetté tenni egy-egy cél mellett. A vezetők általában tisztában vannak azzal, hogy a cég sikere bizony attól is függ, mennyire sikerül pozitív érzelmi klímát kialakítaniuk és fenntartaniuk a munkahelyen. Mindenekelőtt tisztában kell lenniük azzal, hogy a különböző munkahelyi helyzetek, történések, tényezők érzelmeket váltanak ki, így tudni kell, mik lehetnek a dolgozóknál tapasztalt, aktuálisan kifejezett érzelmek okai. Érzelmeket válthat ki az emberekből a multikulturális közeghez való alkalmazkodás, a munkatársi konfliktusok, munkahelyi viták, pletykák, vagy, hogy pozitív példát is hozzunk, egy új irodába való költözés, a vezető dicsérő szavai, esetleg éppen egy hosszabb projekt befejezése. Kutatások kimutatták: a munkahelyi érzelmek közvetlen befolyással vannak a szervezetek versenyelőnyét is meghatározó produktivitásra, az ügyfélszolgálat minőségére, az intellektuális kapacitás felhasználásának mértékére, a szervezet alkalmazkodókészségére, valamint a munkaerő vonzására, megtartásra és fejlesztésre.

Amennyiben egy adott munkahely vezetői és munkatársai képesek észlelni, felismerni, tudatosítani, kifejezni és kezelni érzelmeiket, tudatában vannak hangulataik következményeivel, akkor a munkatársak kapcsolatai mélyek és támogatóak, felelősek és elkötelezettek munkájuk iránt, nő az elégedettségük és motivációjuk. Mit kell tennie ehhez a vezetőnek? Legyen érzékeny az alkalmazottak problémáira, támogató a munkatársakkal szemben, figyeljen a munkatársak fejlődésére és véleményére.

Végül - fejezi be az adjunktus-, úgy a vezetők, mint a munkatársak esetében érdemes akár tréning, akár más gyakorlati foglalkozás keretén belül fejleszteni az érzelmek felismerésének és kezelésének képességét; megtanítani a vezetőknek, hogyan alakítsanak ki olyan normákat, melyek pozitív érzelmi klíma kialakulását alapozhatják meg a szervezetben; akár összejöveteleken vagy tréningeken. Az egészséges és pozitív érzelmi klíma motivál, elégedetté és boldoggá teszi a dolgozókat. A munkahelyi érzelmek megértéséhez a kulcsszavak a vezetők felé: odafigyelni, hogy milyen érzelmek tapasztalhatók, kapcsolatba lépni, kérdezni, érdeklődni, tudatosítani, megérteni, elfogadni, pozitív előnyt kovácsolni. Így biztos, hogy a pozitív szervezeti klímában a pozitív érzelmek fognak dominálni, ennek eredménye pedig az elégedett, boldog munkavállaló, akinek a teljesítménye is kedvezően alakul a vezetők örömére.

A téma feldolgozásában a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Ergonómia és Pszichológia Tanszékének munkatársai voltak a szerző segítségére.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Menni vagy maradni? Váltási dilemmák év elején

Hiába gondolkodik a munkavállalók közel fele munkahelyváltáson, Szemán Zoltán karrier-tanácsadó szerint ez inkább a vágyat fejezi ki, nem a... Teljes cikk

Kitüntetett autóbusz-vezetők: 9 ezerszer kerülték meg a Földet baleset nélkül

Közel 460 munkavállaló teljesítményét jutalmazta idén a Volánbusz kitüntetéssel, illetve elismeréssel – közülük mintegy 300 autóbusz-vezető... Teljes cikk

TÉR típushibák, avagy mit ne kövessünk el

Jártamban-keltemben a minap, megkérdezték tőlem, hogy tudnék-e valami jótanáccsal szolgálni egy bevezetés előtt álló, egészen friss... Teljes cikk