a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Digitalizálás és hagyatékok a MaNDA könyvtárában
A MaNDA és Filmintézet könyvtára egyetlen országos gyűjtőkörű filmes
szakkönyvtár, amely a Színház- és Filmtudományi Intézet szétválását
követően, 1959-ben jött létre.Nyeste Györgyi húsz éve dolgozik ebben a könyvtárban. Korábban vágóasszisztens volt, így a filmgyártás területén is kipróbálta magát, de amikor befejezte a könyvtár szakot, és adódott a lehetőség, hogy a filmarchívum könyvtárában dolgozhasson, nem tétovázott. A könyvtár, amely alakulásakor 800 könyvből, 600 forgatókönyvből és folyóiratokból állt, az eltelt évtizedek alatt egyedülálló gyűjteménnyé fejlődött.
Az ország egyetlen országos gyűjtőkörű filmes szakkönyvtára
Nyeste Györgyi három éve lett a könyvtár vezetője. Mint elmondta, a könyvtár állománya vásárlással, ajándékozással és hagyatékokkal is bővül, de gyakran cserélnek külföldi társintézményekkel is. „2010-ig az MMKA támogatására pályázhattunk, ezáltal be tudtuk szerezni a legfontosabb frissen megjelenő szakkönyveket, elő tudtunk fizetni a mártékadó külföldi filmes folyóiratokra (Cahiers du cinéma, Film-Dienst, Screen, Sight and Sound stb.). Mára sajnos ez a lehetőség megszűnt. Mivel tagjai vagyunk a filmarchívumok nemzetközi szövetségének, a FIAF-nak, ezért a könyvtárból hozzáférhető a közös adatbázis. Ebben minden filmes szakfolyóiratban megjelent cikk bibliográfiai adatait és annotációját megtalálhatjuk, ennek nyomán már el lehet indulni.” A cseh, lengyel és horvát filmarchívumokkal is együttműködnek, megosztják gyűjteményüket. A könyvtár vezetője ugyanakkor hetente jár az Országos Széchényi Könyvtárba, amikor szemlézi az új köteles példányokat és egy-egy kiadványra igénylést nyújt be.
Sajnos az új számok már nincsenek meg
A hagyatékok a kutatók számára is elérhetőek. A filmtörténész és lexikográfus Ábel Péter hagyatékát az özvegye kínálta fel a könyvtár számára 1994-ben. Az 1971-ben az Akadémiai Kiadónál megjelent, sokáig az egyetlen hasonló profilú kétkötetes Filmlexikon szerzője, Ábel Péter közel 1200 dokumentumot tartalmazó hagyatékban rengeteg a kézirat, a filmográfiai leírás, filmes szakkönyv, cikk vár rendszerezésre, feldolgozásra. A film legalaposabb magyar adatgyűjtője forgatókönyveket és szépirodalmat is írt. A hagyatékokat a Filmintézet munkatársai, Kispéter István és Aponyi Magda közreműködésével dolgozták fel. Ranódy László hagyatéka is leltárba került. A filmrendező beutazta világot, sok filmfesztiválon járt. Így ránk maradt rengeteg külföldi szóróanyag, fesztiválújság is, gyűjtötte az intézeti kiadványokat és a filmgyárról tudósító Mafilm Híradót is. Forgatókönyvei is az intézet könyvtárára maradtak (Gül Baba, a Petőfi és Bem, Férjet keresek, Magdolna). Ranódy felesége gyermekfilmfesztiválokra járt, így a hagyatéki állomány gyarapítása neki is köszönhető. De nemcsak magánszemélyek hagyatéka által gyarapodik a gyűjtemény, hanem filmstúdiók „hagyatéka” által is. „Így maradt ránk a Pannónia, a MOKÉP és a Budapest Film gyűjteménye is. Olyan érdekességek is találhatóak nálunk, mint Az én XX. századom, a Witman fiúk vagy az Iskolakerülők eredeti forgatókönyvei.”
A folyóiratok egy részét digitalizálják
„Amikor ide kerültem, a könyvtárhoz szorosan kapcsolódott az archívumban folyó tudományos tevékenység, az itt dolgozó kutatócsoport számos filmes szakkönyvet, tanulmányt írt és fordítást készített. Sajnos ez megszűnt, de az akkor készült munkák, akár kéziratos formában, továbbra is fellelhetőek itt.”
1928-38 között jelent meg
Jelenleg a könyvtár az olvasók és kutatók munkájának kiszolgálását, valamint a digitalizálást tekinti elsődleges feladatának: korábbi filmes folyóiratokat digitalizáltak, mint például a Balázs Béla szerkesztette Fényszóró, vagy a Magyar Film, amelynek ugyancsak több évfolyamát digitalizáták, Kurutz Márton közreműködésével. „A digitalizálás halad, természetesen szem előtt tartván azt, hogy minél régebbi egy folyóirat, annál előrébb kerül a fontossági sorrendben.” A könyvtár legrégebbi dokumentumai az 1910-es évek környékéről származnak. Megtalálható a könyvtárban az 1908-ban megjelent Mozgófénykép Híradó folyóirat, igaz, csak szórványpéldányban. Az egyik legkorábbi filmes szakkönyv 1915-ből származik: Körmendi Ékes Lajos A mozi című könyve, amelyet 1915-ben adott ki a Singer és Wolfner Kiadó. De megtalálhatóak a Lajta Andor szerkesztette, 1920–49-ig kiadott Filmművészeti Évkönyv, valamint az ő hagyatékában megtalálható az 1928–38 között megjelent Filmkultúra és számos idegen nyelvű szakkönyv.
Az online katalógus mellett a hagyományos sem nélkülözhető
Érdemes külön figyelmet fordítani az Aprógyűjteménytárra is, amelyben olyan érdekességek vannak, mint az Apolló Mozi műsora vagy a Projektograph régebbi anyaga. Ebből eddig 400 darabot digitalizáltak, többek között vidéki mozik fotóit is, amelyeket a Magyar Digitális Képkönyvtár oldaláról lehet letölteni.
Bakk Ágnes
Részletesebb információ a könyvtári gyűjteményekről és szolgáltatásokról.
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.