szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A külföldi működőtőke beáramlása tekintetében relatív helyzetünk a többiekéhez képest jobban romlott a régióban az utóbbi években, a beruházások szintje pedig ma olyan szintre esett vissza, mely már az amortizációt sem fedezi – fejtette ki Surányi György volt jegybankelnök, egyetemi tanár a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 21. Konjunktúra-Fórumán. A magyar gazdaság a kövekető években is alacsony növekedési pályán mozog majd, ez nem lesz elég ahhoz, hogy az előttünk álló súlyos társadalmi problémákat kezeljük.

A külföldi működőtőke beáramlása tekintetében relatív helyzetünk a többiekéhez képest jobban romlott a régióban az utóbbi években – mondta Surányi György volt jegybankelnök, egyetemi tanár a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 21. Konjunktúra-Fórumán. Tavaly azért volt megugrás a külföldi tőkebefektetések területén, mivel az anyabankok tőkét emeltek. 1,2-1,3 milliárd dollár volt az tavaly, ami ahhoz kellett, hogy a bankrendszer állva maradjon. Az igazán klasszikus nettó tőkebefektetés alig haladja meg a GDP egy százalékát Surányi szerint (a magyar GDP körülbelül 100 milliárd euró – a szerk.).

A beruházások szintje ma olyan szintre esett vissza, mely már az amortizációt sem fedezi. A beruházási ráta ma 25 százalékkal kisebb, mint 2007-ben volt. Magyarország a legkedvezőtlenebb helyzetben a kelet-közép-európai régióban – fejtette ki Surányi.

A fiskális és monetáris politikának anticiklikusnak kellene lennie. 2001-től kezdve itthon olyan prociklikus gazdaságpolitika alakult ki, amely akkor engedett ki és költött, amikor arra nem volt szükség. Addigra, amikorra szükség lett volna a költségvetési források felhasználására a válság tompítása érdekében, akkora lett az államadósságunk, hogy nem volt esély a negatív hatások tompítására.

Az ország növekedési potenciálja mindeközben jelentősen visszaesett, és amíg a fogyasztói, beruházói bizalmat nem tudjuk visszaállítani, addig nem lehet arra számítani, hogy a beruházási ráta meghaladja a GDP 20 százalékát. A magyar gazdaság a kövekető években is alacsony növekedési pályán mozog majd, ez nem lesz elég ahhoz, hogy az előttünk álló súlyos társadalmi problémákat kezeljük – fejtette ki a volt jegybankelnök.