a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

Eltiporva – A vészkorszak és az Országos Széchényi Könyvtár

eltiporva_leadA Holokauszt Emlékév keretében kiállítás nyílik 2014. május 28-án 17 órakor az Országos Széchényi Könyvtárban, amely az 1944-es könyvbetiltásokat, a könyvmegsemmisítést, valamint a könyvtár Kézirattára akkori vezetőjének, Halász Gábornak az életművét és tragikus sorsát mutatja be.

A megnyitó előtt, 15 órától konferenciát rendeznek a kiállításon bemutatott események történelmi hátteréről, amelynek előadói: Romsics Ignác akadémikus, Szécsényi András, a Holokauszt Emlékközpont megbízott gyűjteményvezetője, Haraszti György, a Holocaust Közalapítvány Kuratóriumának elnöke.

eltiporva meghívó

A háború előtti magyar politikai vezetőréteg, Hitlert figyelve, félve, – hiszen tőle várhatta Trianon tragédiájának legalább részbeni orvoslását – Ausztria Németországhoz való csatolása után három héttel, 1938 áprilisában Darányi miniszterelnök által beterjesztette „a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” való javaslatot, vagyis az első zsidótörvényt. Ezt követően a jogegyenlőséget durván sértő zsidóellenes törvények és rendelkezések sora tette másodrendű állampolgárokká a magyarországi zsidóságot. Ám minden jogfosztás és korlátozó intézkedés dacára az itteni és az ide menekült zsidók egzisztenciája 1944. március 19-ig – más, a németek befolyása vagy megszállása alatti országokhoz képest – mégis viszonylagos biztonságban volt. Német követelésre és a magyar közigazgatás – sajnos igen hatékony – asszisztálásával ugyanis csak ezután kezdődött meg a zsidók teljes elkülönítése, majd – mint nemsokára bebizonyosodott – a szinte biztos halált jelentő deportálása. Mindennek a magyar szellemi életre nézve is lesújtó következményei voltak. A megszállás után ugyanis az Európában addig – a háborús cenzúra ellenére – szinte példátlan szabadságot élvező magyar könyvkiadás és sajtó „gleichschaltolása” is bekövetkezett. Nem csak, de főleg a zsidó származású szerzők műveit (közülük mintegy két és félezer „zsidó” alkotást), számos napilapot és folyóiratot tiltottak be. Sőt, német példa nyomán, de magyar kezdeményezésre megkezdődött a zsidó írók köteteinek megsemmisítése is.

halasz
Hoffmann Edith árnyképe Halász Gáborról

A kiállítás mindenekelőtt az utóbbi, a maga valóságában, de szimbolikus erejével is szörnyű pusztítást eredményező eseménysort kívánja érzékletesen bemutatni, rádöbbentve annak felmérhetetlen, elemi erejű hatására. A kor atmoszféráját a gondosan válogatott audiovizuális dokumentumok, archív híradók és személyes emlékezések idézik. Felhívjuk a figyelmet a német megszállás után gyors egymásutánban született, a zsidóság életét fokozatosan ellehetetlenítő intézkedésekre.

eltiporva

Elsősorban a zsidónak minősített szerzők könyveinek szomorú sorsát szeretnénk felidézni, de azt is, hogy az Országos Széchényi Könyvtár vezetője, Fitz József, miként kísérelte meg menteni a menthetőt. Nem csak a könyvek, hanem kiváló munkatársa, a korabeli esszéíró nemzedék egyik legtehetségesebb tagja, a magyarul is egyik legszebben megszólaló irodalmár, Halász Gábor esetében is. Hogy megmenteni nem tudta, az az akkori magyar vezetőréteg és az azt – félelemből, megalkuvásból, kényszerből vagy egyenesen örömmel – kiszolgáló magyar közigazgatás örök szégyene. Még akkor is, ha német nyomás nélkül mindez nem történt volna meg. De bármennyire is fáj, azt is tudjuk: aktív magyar segítség nélkül sem.

A történelem visszafordíthatatlan. A megtörténtet, befejezettet sajnos nem lehet meg nem történtté tenni. Vizsgálhatunk egy eseménysort a végkifejlet vagy az ahhoz vezető történések felől is. Kiállításunk arról a „végkifejletről” szól, amelyben a könyvek, a gondolatok is „eltiporva” várták sorsukat. Túlélésükben, felemelkedésükben, a „Könyvtár” és a könyvtáros is fontos szerepet vállalt.

Eltiporva – A vészkorszak és az Országos Széchényi Könyvtár
Kurátor: Nemeskéri Erika, Hanák Gábor, társkurátor: Földesi Ferenc
Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, Budavári Palota F épület
2014. május 28. – július 12.
nyitva tartás: keddtől szombatig 10 és 18 óra között
A kiállítás és a tárlatvezetés, filmvetítés is díjmentes.

forrás: OSZK

• Publikálva: 2014.05.19. 11:02 • Címke: holokauszt70, kiállítás, hír, történelem