Le lehet húzni a második bőrt?

A Varga Mihály által júliusban bejelentett 110 milliárdos zárolás legsúlyosabb vesztese, mint általában, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amelynek 9 milliárd 671 millió forint megtakarításával kell hozzájárulnia a spóroláshoz. Az intézkedés a magyar kultúra fő finanszírozóját, a tárcához tartozó Nemzeti Kulturális Alapot annak ellenére különösen súlyosan érintheti, hogy az ilyen zárolások jóformán részei az éves rutinjuknak és az utóbbi időben többnyire végül vissza is kapták az elvett pénzek jó részét.

Ebben az évben a zárolás – az NKA-nak 800 millió elkölteni tervezett forintjáról kell lemondania – már a második pénzügyi csapás, amelyet el kell szenvednie, mivel az eredetileg tervezett költségvetése is eleve jóval alacsonyabb volt a tavalyinál. Természetesen nem mind a 800 milliót fogják ráterhelni a szervezethez tartozó kollégiumok költségvetésére, az összeg egy részét máshol is meg tudja spórolni az NKA, például a bő egy és háromnegyed milliárd forintos miniszteri kereten, amellyel Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kollégiumok döntéseitől függetlenül rendelkezik.

Arról, hogy pontosan mennyit kell a kollégiumoktól – legalább átmenetileg biztosan – elvonni, és hogy hogyan oszlik meg közöttük ez az összeg, még nem született döntés a minisztérium tájékoztatása szerint, mivel a kérdésben illetékes NKA-bizottság „éves munkaterve alapján” legközelebb csak szeptemberben ülésezik és a döntésüket még a miniszternek is jóvá kell hagynia.

Év elején megírtuk, hogy a legtöbb pénz felett diszponáló Közgyűjteményi Kollégium teljes induló költségvetése a tavalyi 1,4 milliárd helyett idén mindössze alig több mint a fele, 730 millió forint volt, ennek jó része címzett támogatás, szabadon a tavalyi 600 millió helyett csak 375 millióról dönthettek a kurátorok. Az előző évi pénz töredékével rendelkező kollégium mára ki is merítette ezt a keretet, jelenleg nem több 1500 szabadon kiosztható forint áll a rendelkezésükre, amely akkor sem járul már hozzá érdemben a költségek csökkenéséhez, ha akár teljes egészében zárolják is. A kollégium tagjai nem járhattak volna el másként: a pályázó intézmények többségének az itteni források jelentik az egyetlen esélyt egy tervezett kiállítás megvalósítására, kiadvány megjelentetésére, restaurálásra. Alighanem a minisztérium sem gondolja úgy, hogy másképp is gazdálkodhattak volna ennyire kevés pénzzel, hiszen az így eljáró kollégium egyik tagját, Cseri Miklóst, a szentendrei skanzen vezetőjét nevezték ki Hoppál Péter kulturális államtitkár helyettesévé.

A szintén aránylag nagy költségvetésű, 360 millió fölött diszponáló Építőművészeti és Örökségvédelmi Kollégium forrásaiból sem sok maradt, innen sem lehet majd túl sok mindennel hozzájárulni a hiánycél tartásához. Ez szintén nem csoda, tekintve hogy az ő költségvetésük is ötödével, 90 millió forinttal csökkent tavaly óta. A legtöbb szabadon elkölthető pénzzel, 630 millió forinttal rendelkező Folyóirat-kiadás Kollégiuma bő 100 millióval kevesebb pénzt kénytelen az idén év végéig beosztani és januárban még abban reménykedtek, hogy év közben lesz mód a hiány pótlására. Egyelőre viszont nem tudják meghirdetni az aktuális, „nyári” pályázatukat, mivel szeptemberig nem lehet tudni, mennyi pénzt hagynak náluk. Az érdekeltek körében némi szorongást keltett a nemrég még NKA-alelnök L. Simon László felvetése, hogy a kulturális folyóiratok kinyomtatását nem kellene közpénzzel támogatni, mivel olvasottságuk alacsony, archiválásra szánt köteles példányaikat nem számítva elég lenne az online térben megjelenniük és a felszabaduló nyomdaköltségeket költhetnék szerzőik honoráriumaira. Úgy vélik, hogy ez – még ha L. Simonnak jelenleg nincs is közvetlen köze az NKA költségvetéséhez – jó indok lehet ahhoz, hogy a Folyóirat-kiadási Kollégiumra a zárolás aránytalanul nagy része háruljon. Ez annál is inkább fenyeget, mert a terhek arányos elosztása, mint láttuk, nem lehetséges: több helyről egyszerűen nincs már mit elvenni.

L. Simon ötlete és a pénzszűke különben be is indított némi mozgolódást: a művészeti és ismeretterjesztő tárgyú folyóirat-kultúra helyzetéről, nem utolsósorban finanszírozásáról a négy nagy írószervezet (az Írószövetség, a Szépírók Társasága és a fiatal irodalmárok szervezetei, a Fiatal Írók Szövetsége és a József Attila Kör), részben az eseményektől ihletve, összedugja a fejét, kultúrpolitikai kerekasztal-beszélgetést tervez tartani valamikor az ősz folyamán más érintett szervezetek bevonásával.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.