2011. február 7., hétfő

[KATALIST] A könyvtár haszna

T. Lista,

a figyelmükbe ajánlanék egy friss tanulmányt, melyet a Pensylvaniai
Egyetem Pels Államigazgatási Intézete (The University of
Pennsylvania's Fels Institute of Government) készített a philadelphiai
Ingyenes Könyvtár (Free Library of Philadelphia) gazdasági hasznáról
(ami a városi könyvtár szerepét tölti be, és nem csak egy épület,
hanem egy jelentős fiókhálózat is tartozik hozzá). The Economic Value
of The Free Library In Philadelphia -
http://www.freelibrary.org/about/Fels_Report.pdf

A tanulmány szerzői arra a kérdésre próbáltak válaszolni, hogy a
könyvtár "milyen értéket hoz létre, milyen értékekkel járul hozzá a
gazdasági élethez, valamint felhasználói és Philadelphia polgárainak
jövőjéhez?"

Néhány érdekesebb megállapítás, amit Jonelle Prether Darr, egy megyei
könyvtárigazgató emelt ki a tanulmányból, azzal kapcsolatban, hogy a
könyvtári szolgáltatások milyen forintosított értékkel járulnak hozzá
a gazdasághoz:
* karrier-építéssel foglalkozó könyvek helyben olvasása és
kölcsönzése által: 2.2 millió USD
* munkahely-kereső online aktivitásokon keresztül (pl.
szak-adatbázisok használata, online munkakeresés, felkészítés): 2.1
millió USD
* munkára felkészítő illetve ezzel kapcsolatos programok által: 1.7 millió USD
* vállalkozásfejlesztő jellegű online és adatbázis tevékenységek
által: 2.9 millió USD
* vállalkozásfejlesztő jellegű könyvek helyben olvasása és
kölcsönzése által: 819 285 USD
* vállalkozásfejlesztő jellegű programok által: 55,385

Továbbá érdekes tény, hogy a könyvtárnak jelentős urbanizációs hatásai
vannak, melynek következtében "a könyvtáraknak köszönhető
összességében 698 milló dollárnyi lakásérték-növekmény".

A számítások alapja az, hogyha az olvasóknak mindazért, amiért a
könyvtáron kívül fizetniük kellene ténylegesen kifizetnék, akkor
mennyi plusz pénzt kellene költeniük. Például az angol, mint idegen
nyelv tanulásakor használható online adatbázisokat több mint 32 ezer
alkalommal használták. Ha egy ilyen használatért átlagosan 25 dollárt
kelett volna fizetni, akkor mindez közel 820 ezer dollárba került
volna.

A tanulmány nagyon sok érdekes és magyar körülmények között is
adaptálható tényt, statisztikát és tanulságokat hordoz. Számomra a
legfőbb két dolog: ez egyik, hogy a könyvtár láthatóan nagyon alaposan
ismeri az olvasóit, ami több mint félmilió beiratkozott és több mint
százezer aktív olvasóval számolva nem csekélység (például kimutatásaik
szerint 10 785 felnőtt olvasójuk jelölte meg a legfontosabb tényezőnek
a könyvtárat abban, hogy megtanult olvasni, vagy 14 ezren mondták,
hogy a könyvtár volt a legfontosabb tényező abban, hogy másokat meg
tudott tanítani olvasni). A másik, hogy a könyvtár tud a döntéshozók
eszével gondolkodni, nem csak a kétség kívül hasznos és fontos
filantróp megközelítéssel, de racionális és következetes érveléssel
is. A Free Librarynak is vannak különleges kincsei, jelentős a
középkori, reneszánsz kézirattára, az ősnyomtatványgyűjteménye, de nem
ezeket, hanem az átlagembereket érintő, mindennapi, gyakorlati életben
alkalmazható tudás átadását (munkakeresés, nyelvtanulás, gyerekek,
vállalkozásfejlesztés, az emigránsok beilleszkedése, helyi közösségek
építésében vitt szerep etc.) emelik ki a dokumentumban (mellesleg a
könyvtári honlap (http://www.freelibrary.org) nyitóoldalán is). Nagyon
erős érvek, a könyvtári költségvetés csökkentése mellett érvelő
városatyáknak igen csak össze kell szednük magukat, hogy ezeknél jobb
érveket találjanak. Összességében az a kép bontakozik ki, hogy a
könyvtár egy általános civilizációs eszköz, ami rugalmasan tud
alkalmazkodni a helyi igényekhez, akár extrém esetben is (pl. egy faji
alapú összetűzés után a helyi fiókkönyvtár a rendörséggel
együttműködve központi szerepet vitt a konfliktus mediálásában),
miközben fenntartja a hagyományos ismeretközvetítő jellegét is.

A legjobbakat!
király péter

_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist