top of page

A műsorsorozat keretében bemutatjuk a munkacímben szereplő bő kétszáz éves időszak legfontosabb, nőket érintő történéseit és a női alkotó képesség bizonyítékait.  

 

A történelmi eseményeket, életműveket, elfeledett irodalmi alkotásokat az egyes témák legjobb ismerőivel és a rádió nyújtotta lehetőségek segítségével érdekfeszítő módon szeretnénk a hallgatók elé tárni. 

 

Beszélünk régi sajtóvitákról, az első női lapokról, a „női elsők”-ről (első orvosnő, első egyetemi tanárnő, első mérnöknő az első sportolónők stb.), az egyes korok életmódjáról, mindennapi kultúrájáról, a női munkavállalásról. Bemutatjuk a nőegyletek történetét, újraolvasunk régi irodalmi műveket, megidézünk elfeledett női művészeket és megnézzük, hogyan működtek a XIX-XX. század fordulójának nőcsoportjai és milyen volt az „állami” nőmozgalom a második világháború után.

 

A nőtörténet kutatói a hiányzó női szereplőket igyekeznek „visszaírni” a történet- és irodalomtudomány lapjaira, de e fontos kutatási eredmények leginkább szűk szakmai körökben ismertek. A témák rádiós feldolgozása révén ezek az ismeretek a szélesebb közönséghez is eljuthatnak.

 

A magyar rádiózás történetében a Mindent a nőkről az első olyan műsorfolyam, amely a nőtörténet és a nőmozgalom múltjának fontos eseményeit határozott koncepció alapján, Elekes Irén Borbála szerkesztésével az egyes témakörök legjobb szakértőinek előadásában mutatja be. 

 

Mindent a nőkről/1

Az emancipáció kezdetei I.

 

Az első három adás vendége Fábri Anna művelődéstörténész, akinek számos kötete és publikációja jelent meg a nőművelődés témakörében. 

Az első beszélgetésben Fábri Anna hangsúlyozza a nőtörténeti kutatások fontosságát és idéz a korai író/költőnők munkáiból. Említi például Molnár Borbála és Újfalvi Krisztina verses levelezését. Rámutat arra, hogy a kutatásban óriási feladat áll még előttünk, rengeteg feltáratlan anyag várja, hogy tanulmányozásukon keresztül a múltról való tudásunk kiteljesedjen. Kutatói pályájának legfontosabb tanuláságát abban látja, hogy nem szabad prekoncepciókkal közeledni az anyaghoz, mai követeléseinket visszavetíteni egy másik korba, hanem a továbbvivő mozzanatokat kell megtalálni. „A nőkérdéssel foglalkozni az egész élettel való foglalkozást jelenti.”

Mindent a nőkről/2

Az emancipáció kezdetei II.

 

A sorozat második adásában Fábri Anna a XVIII. század közepén született, nőkérdéssel foglalkozó munkák, elsősorban fordítások bemutatása után korai magyar vitairatokat elemez. A Tudományos Gyűjtemény évekig tartó vitájának egyik főszereplője Takács Éva, az első magyar nőjogi publicista. Az ő életéről, munkásságáról hallhatunk bővebben ebben a műsorban.  

Mindent a nőkről/3

Az emancipáció kezdetei III.

 

Beszélgetés Fábri Anna, művelődéstörténésszel. Takács Éva lánya, Karacs Teréz, pedagógus, író, a nőnevelés egyik úttörője. Mint sikeres nevelőintézeti igazgatónő működött és szintén fontos alakja a nőművelődés történetnek. Életéről, működéséről részletesen beszélünk, de rajta kívül más, a saját korukban ismert szerzőnőről is. A beszélgetés végén néhány szót ejtünk a reformkori nőkről.

 

Mindent a nőkről/4

Nőnevelés, nők a forradalomban (1848)

 

Beszélgetés Borbíró Fanni, történésszel. Az 1840-es években a közéletben élénk diskurzus folyt a nőnevelésről. Sorra alakultak a nőnevelő intézetek és a tanügyi szakma is külön figyelmet szentelt a témának. Már 1844-ben felmerül a nők szavazati jogának kérdése. Borbíró Fanni beszél a korszakról, a ’48-as forradalomról és a benne részt vevő bátor nőkről: Lebstück Máriáról, Buchwald Franciskáról, Teleki Blankáról. 

Mindent a nőkről/5

 

Beszélgetés Fogarasi Klára, fotótörténész, néprajzkutatóval, Gyarmathy Zsigáné, íróról, a kalotaszegi kézimunka első gyűjtőjéről és népszerűsítőjéről.  

Mindent a nőkről/6

Sissy a történész szemével

 

Borbíró Fanni műsora Sissy-ről, Kiss Csilla történésszel. A szép, modern, öntörvényű Erzsébetet Magyarországon már életében rajongással vették körül, halála után pedig Ausztriában kezdődött meg a személyét övező kultusz, amely napjainkig tart. Róla – Sissyről beszél Kiss Csilla történész, aki forrásokra, tehát levelekre, naplókra támaszkodva igyekszik hiteles portrét rajzolni a gyönyörű, szenvedélyes királynéról. Természetesen szóba kerülnek a magyar vonatkozások is.

Mindent a nőkről/7

A női képzőművészet kezdetei I.

 

Beszélgetés Bicskey Éva, művészettörténésszel. Az arisztokrata családok lányainak neveltetéséhez a művészeti képzés is hozzátartozott. Akadtak közöttük olyanok, mint például Brunszvik Henriett, vagy Széchenyi Franciska, akik komoly tehetséget mutattak, munkásságuk azonban feledésbe merült és a történelem viharai miatt elkallódott. A képzőművészeti oktatás az 1875-ben megnyitott Mintarajztanodában indult Budapesten, ahová már nők is felvételt nyerhettek. A műsorból megtudhatjuk még, hogy mi lett Teleki Blanka önmagát ábrázoló szobrának sorsa.

 

Mindent a nőkről/8

A női képzőművészet kezdetei II.

 

Beszélgetés Bicskey Éva, művészettörténésszel, nők és a képzőművészet II.rész. A nők számára a magasabb szintű képzés a női festészeti tanfolyam keretében vált lehetővé olyan oktatók mellett, mint Lotz Károly, vagy Benczúr Gyula. Az intézmény később Magyar Királyi Női Festőiskola néven működött tovább. Szó lesz az első női műkiállításról és a Magyar Képzőművésznők Egyesülete megalakulásáról.

Mindent a nőkről/9

 

Beszélgetés Császtvay Tünde, irodalomtörténésszel, a XIX. század utolsó harmadáról és nőképéről.

 

Mindent a nőkről/10

 

Beszélgetés Borbíró Fanni, történésszel, a nőegyesületek történetéről.

Mindent a nőkről/11

Az első orvos- és gyógyszerésznők

 

Beszélgetés Szarka Eszter, történésszel, női orvosi és gyógyszerészi pályákról, Steinberger Saroltáról, az első Budapesten végzett orvosnőről. A dualizmus első időszakától a női sajtó és a nőegyesületek kitartóan napirenden tartják a nők magasabb oktatásának témáját és ez a törekvés szerencsésen találkozik a korabeli állami akarattal.  Ezt a folyamatot mutatjuk be ebben az adásban. Kitérünk az első egyetemi hallgatónők helyzetére, felidézzük a sajtóvitákat, például az orvosnők, gyógyszerésznők pályára engedéséről szólókat.

Mindent a nőkről/12

 

Beszélgetés Deáki Zita, etnográfussal, a születés kultúrtörténetéről.

Mindent a nőkről/13

A dualizmus kori női munkavállalás

 

Beszélgetés Nagy Mariann, történésszel. A magyar ipari forradalom – 1880-as évektől – igényelte a nők házon kívüli munkáját. Nagy tömegek kerültek a gyárakba, építkezésekre, majd a kereskedelmi, tisztviselői és tanítói pályákra. A női munkakörülményekről, előrejutási lehetőségekről korabeli statisztikák és dr. Nagy Mariann történész kutatásai alapján beszélgettünk. 

 

Mindent a nőkről/14

 

Beszélgetés Szaffner Emília, irodalomtörténész, folyóiratokról és a Monarchia első női lapszerkesztőjéről, Kánya Emíliáról.

Mindent a nőkről/15-16-17

 

Beszélgetés Csepregi Klára, főkönyvtárossal, Seilern Crescence élettörténetéről.

I. rész

II. rész

III. rész

Mindent a nőkről/18

 

Beszélgetés Sárai Szabó Katalin, etnográfussal, a nők egyházi szerepéről, I.rész.

Mindent a nőkről/19

 

Beszélgetés F. Dózsa Katalin, művészettörténésszel, a divatról és a nőkről.

Mindent a nőkről/20

 

Beszélgetés Fogarasi Klára, etnográfus, fotótörténésszel

Mindent a nőkről/21

 

Beszélgetés Dede Franciskával, irodalomtörténésszel, a Tartsd jól a bestiát! című kötetéről.

"A Nyugat első nagy nemzedékének alakja, Ignotus, Emma asszony nevében kiterjedt levelezést folytatott A Hét című folyóirat hasábjain mind az olvasóival, mind a szerkesztőkkel. Emma asszony számos maradandó alkotása közül a legnépszerűbb egészen biztosan az a receptverseny volt, melyet 1901. július 7-én hirdetett meg, kérve Magyarország hölgyeit eredeti, érdekes, nem kimásolt ételleírások beküldésére. A legjobb receptek aztán megjelentek A Hét szakácskönyvében. Dede Franciskát, a Tartsd jól a bestiát! című kötet szerzőjét azonban nem a receptek nyűgözték le. Sokkal inkább maga a verseny. Ez egyfajta társadalmi esemény volt, ami izgalomban tartotta az úri szalonokat, s amelyről a nyáron népszerű fürdőhelyeken Abbáziától Herkulesfürdőig asszonyok százai csevegtek. Minden recepthez levél érkezett, és ezek a levelek rendre megjelentek az újság hasábjain. Az ételleírásokhoz Ignotus-Emma asszony megjegyzést fűzött, a következő levelező pedig reflektált rá: fumigálta vagy lelkesen egyetértett." (A magyarkonyhaonline.hu könyvajánlója)

Mindent a nőkről/22

 

Beszélgetés Vojtilláné dr. Salgó Ágnes, OSZK, Régi Magyar Nyomtatványok Tárának nyugalmazott vezetőjével, a gyűjtő Apponyi Sándorról és segítőjéről, pártfogójáról, feleségéről, Eszterházy Alexandráról. 

„Hungarica-gyűjteményünket gróf Apponyi Sándornak (1844-1925) köszönhetjük, aki könyvtárát 1924-ben megfogalmazott végrendeletében nemzeti könyvtárunknak adományozta. Hosszú élete során tudós szorgalommal gyűjtött hungarica-könyvtára külföldi szerzőktől származó, a könyvnyomtatás kezdetétől egészen a 18. század végéig megjelent, magyar vonatkozású műveket tartalmaz, köztük számos ritkaságot, a könyveken kívül röplapjellegű kiadványokat is. Ezek között van az a mohácsi csatáról szóló korabeli, francia nyelvű tudósítás is, melynek a gyűjteményben levő példányát egykor Ferdinando Colombo, azaz Kolumbus Kristóf fia vásárolta Lyonban.” (Részlet a Régi Nyomtatványok Tárának leírásából) 

 

Mindent a nőkről/23

 

Beszélgetés Kovács Henriett, történésszel, Suttner Bertáról, az első női Nobel-díjasról, I.rész.

 

Mindent a nőkről/24

 

Beszélgetés Jobszt Ágnes, sajtó- és művelődéstörténésszel, Hugonnai Vilmáról, az első magyar orvosnőről. Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, a nők képzésére összpontosult. Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének, a nők szellemi képzésének. Az Országos Nőképző Egyesületben hat évig tanította a betegápolást, a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet, a ragályos betegségek ismereteit. A sajtóban 1907 januárjában Kmetty Károly egyetemi tanárral folytatott vitát a nők jogegyenlőségéről.

Mindent a nőkről/25

 

Beszélgetés Bicskei Éva, művészettörténésszel, Ámor és Hymen, avagy a fiatal Székely Bertalan szerelmi történetei című könyvéről.

Mindent a nőkről/26

 

Beszélgetés Kovács Henriett, történésszel, Suttner Bertáról, az első női Nobel-díjasról, II.rész.

Mindent a nőkről/27

 

Beszélgetés Sárai Szabó Katalin, etnográfussal, a nők egyházi szerepéről, II.rész.

Mindent a nőkről/28

 

Beszélgetés Kaba Eszter, levéltárossal, munkásnőegyletekről, az 1905-ben alakult Magyarországi Munkásnő Egyesületről.

Mindent a nőkről/29

 

Beszélgetés Gráberné Bősze Klára, könyvtáros, tanár, kutatóval, Czeke Marianne-ról, az első magyar könyvtárosnőről.

Mindent a nőkről/30

 

Beszélgetés Magyar Erzsébet, történész, kutatóval, nádor családokról, nádornékról, az utolsó nádornéról, Mária Dorottyáról. A nádorné segítette a meglévő jótékonysági szervezeteket, maga is alakított újakat, kisgyermekek, árvák, betegek és vakok számára. A Habsburg­-ház nőtagjai közül 1826-ban Mária Dorottya főhercegné szólt először magyar nyelven a magyar országgyűlés küldöttségéhez. 

Mindent a nőkről/31

 

Beszélgetés Saly Noémi, irodalom- és Budapest- történésszel Bródy Sándor feleségéről, Fehér Judit, költőnőről.

Mindent a nőkről/32

 

Beszélgetés Kiss Noémi, írónővel, Czóbel Minka, költőnőről, a szimbolizmus első hazai képviselőjéről. Czóbel Minka az elsők közt írt Magyarországon szabad verseket és vette át a francia dekadensek stílusát, emiatt a Nyugat egyik előfutárának tartják. 

 

Mindent a nőkről/33

 

Beszélgetés Géra Eleonóra, ELTE Történeti Intézet adjunktusával, a Ganz családról és karitatív tevékenységükről.

Mindent a nőkről/34

 

Beszélgetés Gráberné Bősze Klára, könyvtáros, kutatóval, Veres Pálné, született Beniczky Hermináról, az első, lányokat képző másodfokú iskola és az Országos Nőképző Egyesület alapítójáról.

Mindent a nőkről/35

 

Beszélgetés Sárai Szabó Katalin, etnográfussal, doktori disszertációjáról. "Az első világháborút és a forradalmakat követően a nőemancipáció, a nőmozgalmak új korszaka kezdődött: a feminizmus első nagy hulláma után a különféle konzervatív irányzatok kerültek előtérbe. A tanulmány azt mutatja be, hogy mindez a változás miként tükröződött (illetve tükröződött-e egyáltalán) a magyarországi református egyházi sajtóban. Elemzi egyebek között a modern és a dolgozó nő – a korszak médiájában nem általános – megkülönböztetését, az ideális nő ábrázolását, az „elnőietlenedés” és a szépségápolás kérdését.  A cikkeket elemezve A „református nő” fogalma árnyaltabb lesz a kép: nem egyszerűen reformátusnak megkeresztelt nőkről volt szó, hanem egyrészt az önmagukat öntudatosan reformátusnak valló nőkről. Másrészt ezen belül megkülönböztettek egy szűkebb csoportot, amelynek tagjai kifejezetten aktívan vettek részt a református egyház életében: egyházi munkát végeztek önkéntes vagy professzionális formában. A református sajtó elsősorban e két női csoport konstruált identitását jelenítette meg: azt tárgyalta, hogy milyen az ideális református nő."

Mindent a nőkről/36

 

Beszélgetés Kollarits Krisztina, irodalomtörténésszel Egy bújdosó írónő - Tormay Cécile című könyvéről. "Tormay Cécile - "irredenta nagyasszony" vagy "fasiszta antiszemita"! "Majdnem Nobel-díjas", nemzetközi rangú, tehetséges és méltatlanul elfeledett írónk vagy "csak" a Horthy- korszak konzervatív, "hivatalos" irodalmának egyik fő képviselője? A mai napig megoszlanak a vélemények Tormay Cécile (1875-1937) életművéről és műveiről. Ez annál inkább érthető, mert sem életműve, sem személyisége nem ellentmondásmentes."

Mindent a nőkről/37

 

Beszélgetés Simon Katalin, levéltáros, doktorjelölttel jótékonyságról, San Marco hercegné Nákó Anna Miléváról, az Óbudai Irgalom Házának alapítójának történetéről.

"...előkelő állását és tekintélyes vagyonát áldott jó szívvel használta fel. 1893-ban férje emlékére alapította meg a Jó Pásztor Házát, amelyben eltévelyedett nők megmentésével foglalkoznak. Ennek az intézetnek a vezetésével kapcsolatos mindennemű kiadást haláláig sajátjából fedezett. 1900-ban alapította az Irgalom Házát a gyógyíthatatlan betegek számára. Ez az egyetlen ilyen intézmény hazánkban é ha a nemesszívű hercegasszony meg nem alapítja, hány ilyen szegény nyomorult embernek kell árok szélén elpusztulnia?

San Marco hercegnét jó szíve munkájában tekintélyes vagyona támogatta. De milyen kevesen vannak... akik érzik, hogy a vagyon kötelez?..." Halálakor e szavakkal emlékezett meg a székesfőváros közgyűlése az alapítóról.

Mindent a Nőkről/38

 

Beszélgetés Rózsafalvi Zsuzsanna, irodalomtörténésszel, Judik Etel, színésznőről, Karinthy Frigyes első feleségéről.

Mindent a nőkről/39

 

Beszélgetés Dr. Fenyves Katalin, kultúrtörténésszel, női folyóiratokról, A Magyar Zsidó Nő című folyóiratról.

Mindent a nőkről/40

 

Beszélgetés Juhász Borbála, történésszel, Nőtörténeti séták Gödöllőn című kiadványról (Regina Alapítvány).

Mindent a nőkről/41

 

Beszélgetés Lackner Mónika, muzeológussal (Néprajzi Múzeum), a századforduló idején kibontakozott háziipari mozgalomról, női szerepvállalásról.

Mindent a nőkről/42

 

Beszélgetés E. Csorba Csilla, muzeológussal, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójával, fotótörténésszel, a fotótörténetről, fotóművészetről, a magyar nők szerepéről a fotóművészetben.

Mindent a nőkről/43

 

Beszélgetés Sády Margit, irodalomtörténésszel, női költőkről.

Mindent a nőkről/44

 

Beszélgetés Czibula Katalin, színház- és drámatörténésszel, Baumberg Gabrielláról, a bécsi Szapphóról.

(Bécs, Orange Rádió)

 

Barátnéjának adott csókjáról (Németh István Péter átköltésében)

 

Ha barátném' megcsókolom, micsoda?!-

Féltékeny vagy? Messzire mégy. Sértesz.

Barátom, érzésed oly' ostoba!

Őt csókoltam, de Rád gondoltam. Értesz?

Mindent a nőkről/45

 

Beszélgetés László Zsófia, levéltárossal, Kuzma Margit levelezéséről, egy középosztálybeli magyar lány neveltetéséről.

Mindent a nőkről/46

 

Beszélgetés Szerényi Ildikó, főlevéltárossal, Steinschneider Liliről (1891-1975), az első magyar pilótanőről.

Mindent a nőkről/47

 

Beszélgetés Dr. Fabó Edit, sajtó- és művelődéstörténésszel, a XIX. századi élclapok nőképéről.

Mindent a nőkről/48

 

Beszélgetés Acsády Judit, szociológussal, az 1904-ben 200 női és 50 férfi résztvevővel megalakult Feminista Egyesületről. 

Mindent a nőkről/49

 

Beszélgetés Árvai Tünde, történésszel, Elfeledett pécsi nők nyomában című kutatói blogról, és az elfeledett pécsi nőkről.

Mindent a nőkről/50

 

Beszélgetés Török Enikő, főlevéltárossal, Gundel Barbara rézmetszőről, "aki nő létére – szinte egyedülálló módon a 18. században – állami alkalmazást nyert a Magyar Kamaránál. Gundel Barbara nevelőapjától sajátította el a rajzolás és rézmetszés művészetét. Nevelőapja halála után Barbara kérvényezte a Magyar Kamaránál, hogy alkalmazzák őt azzal a fizetéssel, amit nevelőapja is kapott. A Kamara megítélte számára az évi 250 forintos fizetést, ebből 50 forint a rajz- és rézmetsző eszközök beszerzését fedezte. Gundel Barbara rajzolóként és rézmetszőként a térképek, tervrajzok sokszorosítását végezte. A rajzoló feladata az volt, hogy a mérnökök, építészek, térképészek által készített rajzokat „sokszorosítsa”, vagyis kézzel lemásolja. Az ügyintézés ugyanis megkövetelte, hogy – akár határvitáról, vízrendezésről, útépítésről, építkezésekről stb. volt szó – a felsőbb, a döntéshozásban résztvevő és az érintett kormányszervek, illetve érintett birtokosok, személyek megfelelő tájékoztatásban részesüljenek." (A Magyar Nemzeti Levéltár archívumából)

Mindent a nőkről/51

 

Beszélgetés Petrányi Ilona, irodalomtörténésszel, Bohuniczky Szefi, írónő, a két háború közötti időszakról. "Bohuniczky Szefi (Nagypécsely, 1894. márc. 19. – Bp., 1969. febr. 28.): író, Baumgarten-díjas (1938, 1942). Veszprémben tanult. Álnéven írt elbeszéléseket és bírálatokat a Független Szemlében. Első novelláit és első regényét, A kisbojtárt a Nyugat közölte 1926-ban. Babits Mihály és köre befogadták társaságukba. Noha szerény viszonyok közt élt – férjét a Tanácsköztársaság bukása után nyugdíjazták –, irodalmi szalont tartott fenn, ahol hetente összejöttek a Nyugat köréhez tartozó írók. Munkái, amelyek érdekes lélekrajzokkal tűnnek ki, két témakörben mozognak, egyrészt írt lánykora környezetéről, a vidéki uradalmak gazdatisztjeinek, szegényparasztjainak világáról, másrészt a városi középosztálybeli nők nyugtalan, céltalan életéről. 1945 után már alig publikált regényeket, de irodalomtörténeti érdekességű visszaemlékezéseket közölt íróbarátairól." (Magyar életrajzi Lexikon)

Mindent a nőkről/52

 

Beszélgetés Szőnyi Éva, Corvinus Egyetem Kutatókönyvtár vezetőjével, női könyvtárosokról, György Erzsébet és Csontosi János könyvtáros életéről.

Mindent a nőkről/53

 

Beszélgetés Nagy Anikó, irodalomtörténész, könyvtárossal, Benczúr Gyuláné Boldizsár Kata Piroskáról és könyvgyűjteményéről.

Mindent a nőkről/54

 

Beszélgetés Turcsány Péter, a Kráter Kiadó vezetőjével és Kádár Judit, irodalomtörténésszel, Kosáryné Réz Lola, írónőről.

Mindent a nőkről/55

Utazó nők - I. rész

 

Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról, Wesselényi Polixénáról.

Mindent a nőkről/56

 

Beszélgetés Vámos Éva főmuzeológussal,(Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) nők szerepéről a tudományban, a tudományos kutatásban.

Mindent a nőkről/57

 

Beszélgetés Kiss Csilla, történésszel, a magyar színésznőkről. 18.század.

Mindent a nőkről/58

Utazó nők - II. rész

 

Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról. A műsor első felében folytatjuk a beszélgetést Wesselényi Polixénáról a műsor második részében pedig bemutatjuk Tutsek Anna írónőt, életét és utazásait.

Mindent a nőkről/59

Utazó nők - III. rész

 

Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról, Majthényi Flóra, író, költőnőről.

Mindent a nőkről/60

Utazó nők - III. rész

 

Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról, Bulyovszky Lilla, színésznőről.

Mindent a nőkről/61

Utazó nők - IV. rész

 

Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról, Kunst Irén misszionáriusról. 

Mindent a nőkről/62

Utazó nők - V. rész

 

Beszélgetés Györe Gabriella, költő, irodalomtörténésszel, Takács Mária szakdolgozata alapján: "Magyar világjáró nők társadalomkép és szerepminták a 19. századi és 20. század eleji magyar nők útleírásaiban", női utazókról, Molnár Mária, misszionáriusról.

 

bottom of page