A megkérdezettek a közoktatásról lesújtó véleménnyel vannak, így aztán nem meglepő, ha csupán a diákok 40 százaléka biztos abban, hogy itthon tanulna tovább. A megkérdezett diákok és szülők 35 százaléka elégedetlen jelenlegi iskolájával. Az elégedetlenség forrása leginkább a magas óraszám (ez kevésbé aggasztja a szülőket), a tanterv tartalma és az oktatási módszerek.
|
Ha sikeres a külföldi felvételi, inkább elmennek a diákok Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A külföldi tanulást fontolgatók elsőként Angliát, második helyen az Egyesült Államokat jelölték meg célpontként, a harmadik legkedveltebb állam Németország, amelyet Ausztria követ. Ugyanakkor a megkérdezetteknek van realitásérzékük: a konkrét választásra vonatkozó kérdésnél az USA hátrébb szorult, mert az ottani tandíjak és megélhetési költségek csak nagyon kevesek számára teszik elérhetővé az amerikai továbbtanulást, és az uniós országok egyetemeivel összehasonlítva a felvételi eljárás is sokkal bonyolultabb. Tízből nyolc szülő támogatná is, hogy gyermeke külföldön folytassa tanulmányait.
Visszatérve a hazai rendszerre: az Engame kiszámolta a tanulói terheltség brutális növekedését. Míg 2002-ben a heti átlagos tanulással lekötött idő 52-53 óra volt (iskolatípustól függően), ez a szám 59-63 közé ugrott 2013-ban. Ez tanóraszám-növekedést is jelent: a 2002-es 25-29-ről 2013-ra 35 tanórára ugrott a kötelező órák száma. Ennek egyik következménye, hogy a testileg és lelkileg óriási változásokon átmenő középiskolások fele kevesebbet alszik napi nyolc óránál. Ennek egyik oka a rengeteg házi feladat,
amelynek mennyisége jóval több a fejlett országokénál – a finneknél feleannyi, mint Magyarországon.
A magyar rendszer alig nyújt segítséget a diáknak ahhoz, hogy fölmérje, tehetsége kibontakoztatása érdekében milyen felsőoktatási intézmény és szak alkalmas. A diákok 46 százaléka, míg a szülők 67 százaléka számolt be arról, hogy nem kapott szakmai támogatást a pályaválasztásnál. Lévai Balázs, az Engame alapítója szerint, ha a pályaorientációs tanácsadás része lenne a középiskolai munkának, akkor a felsőoktatás magas lemorzsolódási aránya is csökkenthető lenne.
Kovács-Osváth Apolka, aki szeptembertől egy angliai egyetemen kezdi meg közgazdász-politológus hallgatóként tanulmányait, azt mondja, manapság már egyre reálisabb lehetőség a külföldi tanulás, és ezzel egyre többen fognak élni.
Könczey Kinga, az Engame vezető mentora szerint a fiatalok alapvetően annak alapján határozzák meg a célországot, hogy milyen nyelven folyik az oktatás, ezt a tandíjak és a letelepedési szabályok követik.
Az Engame tapasztalatai szerint 2011-től – vagyis akkortól, amikor Hoffmann Rózsa szakállamtitkár Orbán Viktor utasítására hadat üzent a gazdasági és társadalomtudományi szakoknak –, látványosan megugrott a külföldi egyetemek társadalomtudományi és humántudományi területei iránti kereslet.
Vagyis tehetséges fiatalok ezreit küldi külföldre átgondolatlan politikájával a kormány.
Így érzékeny veszteséget könyvelhetnek el a magyar egyetemek: a külföldre jelentkezők szinte mindegyike megjelöl magyar felsőoktatási intézményt is, de sikeres külföldi felvételi esetén inkább azt választják.
105 ezren jelentkeztek egyetemre, főiskolára
Több mint 105 ezer diák adott be jelentkezést a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire, ez nagyjából megegyezik az előző esztendő adatával. Alapképzésekre 68 597-en jelentkeztek a február 15-ei határidőig, ami 1,6 százalékos csökkenést jelent, az osztatlan képzések ugyanakkor nagyon népszerűek, 10 400-an jelentkeztek, ami 6 százalékos bővülés. (MTI)